Magyar Paizs, 1915 (16. évfolyam, 1-50. szám)
1915-01-28 / 4. szám
2 MAGYAR PAIZS 1915. január 28. forró könnyetekkel; hadba indultatok hittel, honszerelemmel, Istenbe s az igaz ügy diadalába vetett erős bizalommal. Nézzétek, Zalamegye szeretete kisér benneteket s e szeretetnek kedves áldozatai fogják keserű perceiteket megédesíteni. Az édes haza háláján és áldásán kívül ez fog szenvedéseitekben benneteket vigasztalni. S a fiuk, az én jó zalamegyei testvéreim hittek nekem sokáig, mígnem eljött az ők szent ünnep- jök: a Karácsony . . .“ Igen; aztán jött Karácsony! ... és a zalai 48-asoknak is küldöttek gazdag karácsonyfiát a — bécsiek és soproniak. Ugy-é, hát akkor megint lelohadt a büszkeséged. . . . Azt magam is tudóin, hogy a 48. gyalogezred Nagykanizsán van s azt is tudom, hogy a kanizsaiak szóban, Írásban és hírlapokban igen kérkednek vele, hogy nekik van katonaságuk. S hasznát is veszik. Bizonyos. S azt magad is irod tisztelt barátom, amit az ezred legénysége is zugát karácsonynapi elkeseredésében, hogy a nagykanizsai gazdag kereskedők és sokan is vannak, a háborúba indulásotok idején nagyon drágán árusítottak nektek minden portékát. Kétszeres-háromszoros áron. S akkor még talán meg is éljeneztek benneteket; de karácsonyestén ti már a csatamezőn voltatok, nem vásárolhattatok a boltból semmit, hát akkor erősen megfeledkeztek rólatok Nagykanizsán, a háziezrednek városában. Elkeseredésre vált ugy-é a büszkeséged?!... De én erről nem irok semmit. Nevetekben megköszönöm e hírlap utján a bécsieknek és soproniaknak, hogy édessé tették nektek a karácsonyt s nem szólok semmit arról, ami keserűvé tette nektek a karácsonyt. Hallgassuk el, ami fáj. „ Szép, gazdag és tanulságos leveledet azonban elteszem emlékbe s esetleg tanúságnak. B. IRODALOM, MŰVÉSZET, ▼ ¥ v Majna szerelme — csatarajz. Vörösmarty Zalán futásának legszebb epizódja ez a tanulmány, melyet Borbély György zalaegerszegi tanár szerkesztett és adott ki egy szép képpel illusztrálva, mely alkalmas olvasmány a mai nagy háborúkban is ifjunak-öregnek egyaránt, amellett, hogy az iskolák felsőbb osztályaiban elősegíti az irodalmi tanulmányt, főleg Vörösmartyra nézve. A füzetben Göbel Árpád festő-tanártól van egy igen sikerült kép, melyben a megsebesült hőst ápolja, sebeit kötözi deli Hajna. A füzet megszerezhető Zalaegerszegen, 50 fillérért. A „Vasárnapi Újság“ január 17-iki száma egyre nagyobb gazdagságban adja a háborúra vonatkozó szebbnél szebb képeket; ezúttal északi harcterünkről, úgy Galicziából, mint Lengyelországból ad nagyszámú képeket, nemkülönben a németek harcairól az Argonneokban stb. Ferenczy Valér művészi rajza a kép-közlemények változatosságát emeli. Szépirodalmi olvasmányok: Szemere György és Binder-Kriegelstein regénye, Szollősi Zsigmond cikke. Egyéb közlemények: képek a német fogolytáborokból, a háború napjai s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet. Sakkjáték, Halálozás stb. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre ötkorona, a „Világkrónikáival együtt hatkorona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre kétkorona 40 fillér. Húsz év múlva. A „Magyar Paizs“ számára irta: Jaczkovics Miklósné. Orvos ur, mentse meg egyetlen fiamat az életnek, hiszen kívüle nincsen senkiin, mi lesz velem, ha életemnek még ez a kis napsugara is elvész. Az orvos fejcsóválva vizsgálta meg a lázban fekvőt, aki súlyos sebbel jött a harctérről s aztán őszintén megmondta véleményét a beteg állapotára nézve és távozott. Oda künn vadul tombolt a téli vihar, őrületes tánccal száguldott erdőn, mezőn által, a magányos erdei ház ablakait is megrázta és éles sivitással rohant tovább. Az asszony mindezt nem hallotta, lekötötte annak tudata, hogy fia menthetetlen, néma fájdalommal, összekulcsolt kezekkel fordult a Megváltó képe felé, könyörögve, adná vissza egyetlen gyermeke életét. * ❖ ❖ Az erdő egyik tisztásán, sötét tömeg kúszott, mint lomha ködalak a ház felé, a honnan széles fénysáv áradt ki a sötét éjszakába. A nagy lomha tömeg az udvar bejáratánál kétfelé szakadt s a fénysávnál felcsillantak a szuronyok és halk parancs volt hallható, aztán egy karcsú alak vált ki a tömegből és megdöngette a kaput. Egy perc, két perc mult el a siri csendben, sehol semmi felelet ; a következő percben egy tompa reccsenés és a bejárat torka átengedte a belépőket a szép kis udvarba. A kettévált tömeg egy hosszú láncban sorakozott itten, a karcsú alak óvatosságra és türelemre intve őket, eltűnt a ház feljárójánál. Valami félelem és bátortalanság vett erőt rajta, szive vadul zakatolt, furcsa érzelem vette őt hatalmába. Őf, aki már annyi sok csatában vett részt, aki annyi házat foglalt el erőszakkal, most itt, ez egyedül álló háznál úgy tud remegni. Óvatosan tette kezét az ajtó kilincsére, amely nesztelenül engedett a nyomás alatt és kinyílt. Egy előszoba tárult elé, melyet egy olajmécses világított be misztikus fénnyel ; kellemes melegség töltötte be a levegőt, amelybe a begóniák és pellargoniák illatárja vegyült. A künt dulp téli viharból, mintha a menyországba toppant volna. Megállt és lezárt szemmel, élvezetes kéjjel szívta magába a nyíló virágok mámoros illatát. Odakünt fegyver csörren, amelyre feleszmélt és szép szőke arcára a mogorvaságot erőltette s aztán elszántan lépett a szoba felé, ahonnan a széles fénysáv hivogatólag intett, a messze éjszakába. A küszöbön cserben hagyta ismét bátorsága és halkan lépett be . .. A rózsaszínű ernyős lámpa, varázslatos szépséggel derengte be a meleg szobát. A félhomályban hirtelen észre sem vette az ágy mellett térdelő asszonyt, tekintete elsőben azon életnagyságu képen pihent, amely a beteg ágya felett volt elhelyezve. Megdöbbenve állott, ki tudná meddig, hiszen a képen húsz év előtti ifjú arcának mására ismert. Tehát még ennyi idő múlva is megőrizték az ő emlékét, itt a messze idegenben. Tekintete a képről, az ágyon fekvő betegre siklott, amely szakasztott mása volt a képnek, még csak a szőke haj is dús gyűrűkben akként omlik a hófehér magas homlokra. Agyában egy pillanat alatt végig cikázott a múlt, amely egy rövid, boldogságban részesítette. De hol van ő, az asszony? E percben az ágy lábainál megmozdult a térdeplő alak és a halk neszre, mit a férfi sóhaja idézett elő, visszafordult. . . Meglepődve kiáltotta : Pámphil Klémenkó, te itt . . ? ! Igen, Neszta itt vagyok, mikor eltűntél mellőlem, mindenfelé kerestelek és most is csak a háború hozott véletlenül hozzád, hogy a húsz év előtti boldogságomat el ne szaiasszam már többé, hiszen igazi jogom van hozzá. Az asszony kézenfogva vezette a robusztus férfit a lázbeteg ifjúhoz, akinek sötétkék szemeiben az öröm könnyei ragyogtak. A hajnal derengő fénye glóriával vonta be a kis szobát, honnan két ajkról szállt a könyörgés az üdvözitő zsámolya elé. S mikor a sötét felhő kárpitja mögül, Nap Isten mosolygó arcával előbukkan, Pámphil Klémenkó, a szibériai ezred egyik századának kapitánya, a parancsnoksága alatti orosz katonákkal együtt, letette fegyverét, a magyar parancsnok előtt. HETI HÍREK. V V T Megyei törvényhatósági közgyűlés lesz február 8-án. Ezt megelőzőleg az állandó választmányi gyűlést dr. Balás Béla főispán összehívta február 1. d. e. 9 órára a vármegyeház gyüléstermébe. Gyüjtsünk a Csány-szoborra. N. N. Zalaegerszeg .... 50 f. Mai gyűjtésűnk ....................50 f. Ho zzáadva a múltkori (39852 K 57 f.) összeghez, a Magyar Paizs gyűjtése máig 39853 K 07 f. A zalaegerszegi Vörös-Kereszt-kórház- ban, a gimnáziumban nemrégiben felül voltak a sebesültek a kétszázon. Annyian meggyógyultak és szabadságra mentek, hogy most már alig vannak nyolcvanán. Alig van az országban sebesültnek jobb dolga, mint ebben a kórházban, ahol dr. Balás Béláné a felügyelő, vármegyei főispánunknak a felesége. Az aszfaltjárdák piszkosak és sárosak, mert nem szoktak söpörni rajta. Növeli rajta a vizet az is, hogy nemcsak annyi van rajta, amennyi az égből esik rá, hanem az összes házak területére hulló eső is összegyűlvén, mind az aszfaltjárdára ömlik a csatornák segítségével, mert ezek úgy vannak szerkesztve, hogy a járdára Öntsék a vizet, mely aztán szétfolyik a sima felületen. Persze, ez csak Zalaegerszegen van igy. Az átjárók szintén aszfaltból vannak, de mélyebbek az utca felületénél s innen ráfolyik a sáros lé. Ha még egyszer városi képviselő lehetnék, indítványoznám, hogy az aszfaltjárdákat szedessük fel, mert a földes, kavicsos járda, ha nem sepertetik is, jobb, mert a víznek nagy részét elnyeli, mig az aszfalt sima tükrén tovább megmarad a járó-kelők gyönyörűségére. Persze, háborús időben nem sokat ér ilyen apróságokkal foglalkozni. De azért megemlítem, hogy el ne felejtsük. A nagy háború folyamatáról nem olvashat most a közönség, mert nincs is folyamat. Most csak magánleveleket olvashatunk. A háború nagyjában szünetel. Ilyen a téli hadjárat s a téli táborozás. Itt-ott egyes csapatoknak van összeütközésök. Elégedjék meg most közönségünk avval, hogy jelenleg magyar földünkön nincs ellenség. S Przemysl várát sem közelítheti meg a muszka, ellenben Varsót nyomja a német és magyar hadak ereje. Délen is valószínűleg magyaros előkészületek lehetnek, hogy mire újra kizöldül a világ, magyar földön nyiljék a tavaszi virág ott elesett magyar hős katonáinknak porló szive fölött . . . A szentpéterurl (pacsai járás) segédjegyzői állásra pályázatot hirdet Pálffy László pacsai főszolgabíró január 30-ig. A moratórium február 1 -töl újra meg- hosszabbittatott két hónapra.
