Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-07-30 / 31. szám

1914. junius 25. MAGYAR PAIZS 3 sük mindnyájan, hogy ez az első, de ne j legyen az utolsó. Hogy erre szűkség van: megható példát jj is mondok rá és rámutatok a Pete Károly családjára. Ámbár ilyenek többen is lehetnek Zalaegerszegen. Pete Károly a Batthyány-utcza vége felé lakik szegény családjával, de nagy családjával. Rákfogással, favágással s egyéb napszámosi munkával foglalkozva, tartotta fönn önmagát, feleségét és nyolcz gyermekét. Képzelhetni, mi jut egy gyermekre ebből az egy napszámdijból. A még ifjú embernek elég ifjú felesége a sok gyermek-strapában elbetegesedett, a kis gyermekek tehetetlenek — és most a férjét, az apát behívták katonának a Szerbia elleni háborúba. De többen is juthattak még ehhez hasonló sorsra. Hát ugyancsak helye van a Páslek Lajos adományának, és ugyancsak szükség van az ő példaadására. Halljuk, hogy a Nekeresdi majorból szintén küldöttek némi természetbeli adományt. A dolog természete megkívánja, sőt megköveteli, hogy az egyes adományozók ne az egyes rászorultakhoz küldjék a segélyeket ; hanem alakuljon egy jóléti bizottság erre a czélra, amely összegyűjti s igazságosan kiosztja. Vagy faián helyesebb: ne is alakuljon uj bizottság. Ott van a Karácsonyfaegylet és az izraelita Nő-egyesület. Vegyék kezökbe j ezek a közvetítés munkáját. Szebb és fontosabb hivatást most ennél nem tehetne számukra a sors. Karácsony még ugy is messze van, s ha itt volna is a Karácsoty, ilyenkor lemondhatnánk a karácsonyi ajándékoknak jó nagy részéről. Ay. említett két nőegyesület kettős szerepben is működhetik most, ha igazában fölfogja hum&nus rendeltetését: egyfelől elfőgadja, összegyűjti s méltányosan kiosztja a háború szegényeinek a most összegyűlő ajándékokat; másfelől a saját gyűjteményéből is áldozhat egy részt a pillanatnyi és égető szükséghez képest. Ilyenkor van helye, hogy az általános emberi érzéshez hozzájáruljon a vallási érzelem is s nera olyankor, mikor haszontalan lézengő, munkabiró emberek kéregetnek. Ebben az ügyben most, ugy tartjuk, hogy keveset szólunk, de sokat mondunk. S míg többet tegyünk. Borbély Oyörgy. Mi szabad? Mi nem szabad? A soproni Iparkamara, melyhez mi is tartozunk, egyes kérdésekre magyarázó feleleteket ad. — A vármegyénkre vonatkozókat közöljük rendre. XVI. Csáktornyai főszolgabíró: Kéménysepróipari engedély nem a kerületben lakó iparosnak kiadható e? 1930. Vélemény : W. K. és neje R. M. részére a kéményseprőipari engedély az ipartörvény 23. § -a alapján kiadandó volna, minthogy nevezettek igazolták, hogy a Zalavármegye IV. kéményseprői kerületére kiterjedő kéménysepróipari reáljogot özv. D. J.-né Csáktornyái lakostól megvették, özv. D. J.-né pedig saját ' iparengedélyét visszaszolgáltatta. A szóban j lévő kéménysepróipari reáljog uj birtokosai a ; föltételeknek megfelelő üzletvezetőt jelentvén j be, nincs akadálya annak, hogy továbbra is j Körmenden lakjanak. j Keszthelyi főszolgabíró: Tarhonya, makaróni j és levestészta előállítása képesítéshez kötött • iparág-e? 1987. Vélemény: Ha a jelzett tevékenység csak mellékfoglalkozás, akkor háziiparról van szó, s igy az ipartörvény rendelkezései alá nem esvén, iparigazolváuyváltásra szükség nincs. Ha főfoglalkozás, akár idegen munkaerő, alkalmazásával, akár anélkül űzik, iparigazolvány váltandó. Képesítettség igazolása azonban a bejelentőtől nem kívánható, mert a tarhonya, makaróni és levestészta-készítés nem soroltatott a képesítéshez kötött iparágak közé. Küblin R. gyarmatárukereskedő, Zalaszentgrót: Szőlőtörkölyfőzde felállításához kell-e telepengedély ? 2191. Vélemény : Három pálinkafőzőüsttel berendezett szőlőtörkölj főzde felállításához telepengedély nem szükséges. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ismételten (80.709—1891., 1177—1908.) kimondta, hogy a kisüst fogalma alá tartozó szeszfőzők (pálinkafőzők) iparható sági telepengedély alá nem esnek. Zalaegerszegi ipartestület: A foghúzást 44 év óta gyakorló borbély e gyakorlattól eltiltható-e ? 451. Véleménye Az oly borbély, aki már 44 év óta gyakorolja a foghúzást, e gyakorlattól — ha erre vonatkozó hatósági engedélyét fölmutatni képes, vagy legalább is igazolni tudja, hogy a gyakorlatot a hatóság tudtával kezdte vagy legalább folytatta — nézetünk szeiint nem tiltható el. A m. kir. belügyminiszter 1897. évi január 11 ikén kelt 114.530—1896. számú körrendeletében megállapítja, hogy a közegészségügyi hatóságok sok helyen a viszonyok kényszerítő hatása alatt kénytelenek voltak a foghúzásban járlas és egyébként is megbízható egyéneknek meg nem határozott időre érvényes, tehát állandó jellegű engedélyt adni a foghúzás gyakorlására. Ezeket az engedélyeket később sem szüntette meg sem törvény, sem rendelet. Sőt a m. kir. belügyminiszter a 112.026—1911. számú körrendelete kapcsán kiadott szabályrendelet 21. §-ában az 1897. évi január 11 ikén kelt 114.530—1896. számú rendelet érvényét továbbra is fentartja. A fenforgó esetben tehát a foghúzást gyakorló borbélynak azt kellene igazolnia, hogy a foghúzás gyakorlására 44 év előtt hatósági engedélyt nyert, ami legegyszerűbben az engedély fölmutatásával történhetnék. Ha azonban ily engedélyt sohasem nyert, vagy a nyert engedélyét elvesztette és másolatot szerezni nem tud, elegendő volna annak igazolása is, hogy a foghúzást az illetékes hatóság tudtával kezdte gyakorolni, vagy legalább is a hatóság tudtával folytatta. Köztudomásu körülmény ugyanis az, hogy különösen az 1872. évi VIII. t.-cz. (ipartörvény) előtt a hatóságok az ipar megkezdésére vagy gyakorlási módjára vonatkozó bejelentéseket sok esetben nem követelték meg, ily bejelentéseket hivatalosan nem vettek tudomásul és még kevésbé adtak elismervényt a bejelentés megtörténtéről. Rosenfeld Adolf fiai füszerkereskedők, Nagykanizsa : Szeszesitalok kismértékben való elárusitása jogával birva, szabad-e likőr- és rumkészitéshez való szereket árusitaniok és mily legkisebb mennyiségekben ? 1887. Vélemény: Szabad, mert ezek az eszencziák is szeszesitalnak tekintendők. A szeszes italoknak kismértékben való elárusitása pedig kizárólag zárt edényekben történhetik, amint ezt az állami italmérési jövedékről szóló 1899. évi XXV. tcz. végrehajtása tárgyában 1899. évi 64.758. P. M. szám alatt kibocsátott utasitás 3. § a minden kétséget kizáró módon megszabja. A szeszesitalok közül csak a szesz és a belőle készült közönséges pálinka nem árusítható fél liternél kevesebb mennyiségben. Ebből következik, hogy minden más szeszesital fél liternél kisebb mennyiségekben is forgalomba hozható; minimális határ e tekintetben nincs. Kovács György, kovácsmester, Murakirály: Kerékpáit javithat-e? 2114. Vélemény: Kovácsiparra szóló igazolvány alapján csak kovácsipar űzhető, a kerékpárok javítása azonban kovács-iparnak nem tekinthető. Ha tehát kovácsiparos létére kerékpárok javításával kíván foglalkozni, jelentse be ebbeli szándékát a járási főszolgabíró urnák, vagyis kérjen erre (esetleg géplakatosságra) szóló külön iparigazolványt, melyet az 1884. évi XVII. tcz. 7. §-a alapján meg is fog kapni. Freyer Fülöp, füszerkereskedő, Alsólendva: Denaturált szesznek félliternél kisebb űrtartalommal biró tartályokban való forgalombahozataláért a szeszgyártó vagy a kereskedő felelős-e? 2261. Vélemény: A kismértékben való elárusitásra szóló engedély alapján szesz csak zárt edényekben árusítható, mely edények tartalma fél liternél soha sem lehet csekélyebb. Az 1899 : XXV. tcz. végrehajtási utasításában (3. §) foglalt e határozmány pontos követéséért éppen az eláiusitó felelős és nem a szeszgyárló. Breila Gyula, ácsmester, Balatonfüred: Mi a házilagos építkezés és korlátozható e ez az építkezési mód? 2269. Vélemény : A házilagos épitkezés alatt azt az épitési módot értjük, midőn valaki a saját maga által felfogadott munkásokkal építteti fel a házát. Az ily eljárás nem iparűzés és ezért a házilag építtető ez eljárására az ipartörvénynek az iparűzésre vonatkozó általános rendelkezései nem alkalmazhatók. Házilagos épitkezés többnyire faluhelyen szokott előfordulni, ahol a gazdák a vidékükön uralkodó épülettypusnak megfelelő primitiv szerkezetű lakóházaikat és gazdasági épületeiket napszámosok alkalmazásával maguk szokták tölépiteni. Házilagos építkezést folytathatnak uradalmak, városok, esetleg községek is. A házilagos építkezéseket a törvényhatósági szabályrendeletek korlátozzák, azzal, hogy minden epitkezés, tehát a magánépitkezés keresztülvitelét is föltételekhez kötik. E föltételek Zalavármegye 17.321—ni 1912. jkv 731. számú szabályrendelete szerint hatósági épitési engedély szerzése, az építésnek törvényes képesítéssel biró iparos által való elvégeztetése (3. §) stb. Ez utóbbi föltétel tehát kizárja, hogy;a feuforgó esetben Balatonfüred község az emeletes »tüzoltószertárat« kőművesmesterrel és ácsiparossal építtesse föl. A kőművesmester ugyanis emeletes épületet nem építhet, az ácsiparos pedig az emeletes épületen előforduló ácsmunka végzésre nincs jogosítva. Gáspár Géza, fodrász, Zalaegerszeg: Borbélyok árusithatnak-e illatszert? 2304. Vélemény: A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 70.567-1898. számú határozata szerint a fodrászok és borbélyok pipereczik-