Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-07-30 / 31. szám

4 MAGYAR PAIZÍ 1914. julius 30 keket (szappant, hajtüt, haj- és fogkefét, illatszert stb.-t) külön iparigazolvány nélkül árusíthatnak. Bátor Ferencz, kőművesiparos, Zalabér: A kőmüvesiparos munkaköre közléseért. 2337. Vélemény : A kőmüvesiparos 27 m. hosszú és 6 m. széles épület alapfalainak 80 cm. magasságig való rakását csak abban az esetben vállalhatja és végezheti, ha a 80 cm. magasságon fölül tömött falu ily épület építése ott általános szokás és az épület beosztása a többi ily épület beosztásától lényegesen nem tér el. Nagykanizsa r. t. város rendőrkapitánya: Czéghasználati ügyben. 1988. Vélemény : Az 1914. évi február 26-ikán fölvett jegyzőkönyv tartalmából megállapítható, hogy Nagykanizsán »Lusztig József fia« szövegű czég áll fenn. Ezt a czéget Lusztig Viktor szabó kezdte használni, aki — mivel üzleti elődének, Lusztig Józsefnek fia volt — feljogosítva érezte magát erre az eljárásra. Lusztig Viktor 1912-ben elhunyt és az üzletet azóta Lusztig Viktorné özvegyi jogon folytatja, változatlanul használva a »Lusztig József fia« czégszöveget. Erre nézve megjegyezzük, hogy nLusztig József fia« czégszöveget — nem lévén törvényszékileg bejegyzett czégről szó — már Lusztig Viktor sem volt jogosítva használni. Az iparos ugyanis iparigazolványa szövegének megfelelően köteles üzletét megjelölni, vagyis az iparigazolvány szövegének megfelelő czéget alkalmazni. Ily czégül pedig csakis az iparosnak az iparigazolványon föltüntetett neve szolgálhat. Ebből következik, hogy özv. Lusztig Viktorné sem használhatja a »Lusztig József fia« czégszöveget, habár az ipartörvény 40. § a alapján az üzletet ujabb bejelentés nélkül folytathatja. Az ipartörvény 58. § a e tekintetben félre nem érthető tilalmat tartalmaz és igy özv. Lusztig Viktorné amaz eljárása, mely szerint »Lusztig József fia« czéget használja, e tilalomba ütközik és igy az ipartörvény 157. § a d) pontja alapján megtorlandó. Ily szigorú eljárásra annyival inkább szükség van, mert özv. Lusztig Viktorné eljárása megtévesztő, amint az Klein Leopold bécsi (II. Negerlegasse 4, Schöllerhof) czég jelen nyilatkozatunkhoz eredetiben csatolt leveléből kitűnik. Különben a volt foldm. ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter 11.447—1885. számú rendelete (Rendeletek Tára 1885. év 390—1. oldal) a követendő eljárás tekintetében határozott utasítást foglal magában. Reidinger Gyula, kőművesmester, Nagykanizsa: Tisztességtelen verseny tárgyában. 2198. Vélemény : Az oly köművesiparos iparkihágást követ el, aki oly épületet emel, amelynek fölépítésére csak kőművesmester, vagy építőmester van jogosítva. A kihágási tényen az sem változtat, ha ily esetben az épülettervet az építési engedély elnyerése érdekében kőművesmester vagy építőmester irta alá. Sőt az 1879 : XL. tcz. 26. §-a és az 1878 : V. tcz. 69. §-a alapján a tervet aláiró mester is büntetendő. Ireyer lülöp, füszerkereskedő, Alsólendva: Az inas betegsegélyezési járulékának fizetési kötelezettsége kit terhel? 2261. Vélemény : A tanoncz után esedékes betegsegélyezési járnlékot a munkaadó egészen sajátjából tartozik fizetni, kivéve azt az esetet, amikor a muukaadó már a tanonczszerződésben kiköti, hogy e járulékot fele részben a tanoncz szülei fizessék. Ha ily szerződéses megállapodás nem történt, a munkaadó a járulékok íele részben való megtérítését a szülőktől nem követelheti. Neményi Géza, kamarai levelezótag, Tapoloza: Nagyközség szabályrendelettel eltilthatja-e saját területén a házalást? 2019. Vélemény : Nagyközségnek csak saját belügyeire vouatkozólag van szabályrendelet-alkotási joga. A házalókereskedés gyakorlásának eltiltása azonban községi belügynek nem tekinthető. Ha tehát a házalókereskedést saját területére nézve el akarja tiltani, akkor a vármegyéhez kell folyamodnia megfelelő szabályrendelet alkotásáért. A szabályrendelet körülbelül a csatolt mintának megfelelő lehet, vagyis oly szabályrendelet nem alkotható, mely csak azokkal az árukkal való házalást engedi meg, amelyek helyben nem kaphatók. A szabályrendelet alkotása iránt való lépések tételét részünkről nem ajánljuk, mert a házalóipar törvényhozási szabályozása érdeké ben az előmunkálatok folynak és igy alig hihető, hogy a vármegye szabályrendelete miniszteri jóváhagyást nyerjen. A háború költészete. — lnter arma nec silent musae. — A legszebb dalok, a katonadalok, miként a kurucz dalok is bizonyítják, a háborús világban keletkeznek. Alig hogy megindult a mozgósítás, 24 óra múlva már termett a nóta, már énekelték a bevonuló katonák a zalaszeutiváni állomáson a következő talpraeesett katona népdalt: „Házunk előtt mennek el a huszárok . , dallamára. Ferencz Jóska kipuczolta csizmáját, Fölnyergelte szép szürke paripáját. Oda állt a hadserege élére Rágondolt a magyarok istenére. Oda liaza peng a kasza aratnak, Szerbiában vére foly a magyarnak. Minden cseppje átkot hoz Szerbiára, Dicsőséget szegény Magyarországra. Szól a banda, a Rákóczit harsogja, Magyar fiuk masíroznak Belgrádba. Megmutatják zsivány Petár királynak, Nincsen párja a jó magyar bakának. Ne félj rózsám megjövök nemsokára, Nagyot ütök zsivány Petár királyra. Kiporolom rongyos, zsiros bundáját, Belikasztom buta nagy koponyáját. Egy másik nóta a Kossuth-nóta dallamára. Tisza Pista erős karja Bunyeváczot szorongatja Addig addig fojtogatja, Mig a lelkét ki nem adja. Éljen a haza! Heti hirek Helyiek. Kún Vilmos bittanárt a pöspök többrendbeliig kitüntette. Régóta várt is ilyet a közönség. Rábizta a sámfalvai plébánia vezetését, azonkívül kinevezte tiszteletbeli szentszéki tanácsosnak, a mivel a megtisztelő piros öv jár. Lapunk zártakor jött ez az örömhír s igy most részletesebben nem méltathatjuk az esetet. Helyébe kinevezte Gróf Mikes János püspök ur Zalaegerszegre hittanárnak Szombathelyről Géfin Gyula filozofiai tanárt. Gyűjtsünk a Csány szoborral N. N. Zalaegerszeg . . . —- K 50 f. Mai gyűjtésünk — K 50 f. Hozzáadva a múltkori (39830 K 27 f) összeghez A Magyar Paizs gyűjtése máig 39830 K 77 fill. Gróf Batthyány Pál országgyűlési képviselőnkről némelyik lap azt a riasztó hírt hozta, hogy a csütörtöki szélvihar alkalmával, amikor Gróf Andrássy Gyulával beszélgetve az ablakon kinéztek, a vihar összetörte az ablakokat s két üvegdarabot a képviselőknek arczába vágott a vihar és megsérültek. Megnyugtatásul tudatjuk, hogy igaz ugyan a vihar tombolása, s az országház ablakanak összetörése, de a két Grófot uem érte baj. Odor Géza pénzügyigazgatót kinevezte a király miniszteri tanácsosnak. Fülöp Jenő albirót kineveztette az igazságügyminiszter törvényszéki bírónak ; Kapossy Artúr törvényszéki jegyzőt pedig önálló működési körrel ruházta fel. A vasúti közlekedésben rendkívüli eset állott elé. A vonatok ma csütörtök reggeltől fogva nem járnak nappal a nagy közönség számára. Ma reggel lapokat sem kaptunk. Éjjel is csak egyszer jár a vonat. Mindenki tudhatja, hogy ezt rendkívüli okok teszik szükségessé. Azonban nem fog sokáig tartani ez az állapot. Aki csak luxusból utazik, könnyen mellőzheti is. Aki pedig halaszthatatlan fontos ügyben akar utazni, azt most is megteheti, csakhogy előbb kérjen hatósági jegyzéket erre. A vasúti állomáson be van rendezve egy ilyen utaztató irola Zilahi István rendőrkapitány vezetése alatt s itt jelentkezzék mindenki, akinek sürgős és fontos dolga akad. Itt bővebb felvilágosítást nyerhet egyéb mellék körülményekre nézve is. A nappali vasúti forgalomnak ez a megállása — azt hisszük — néhány napnál tovább nem tarthat. Az Ipartestöletnek augnsztns 20-ra hirdetett mulatsága, a rendkívüli viszonyokra való tekintettel bizonytalan időre elmarad. Nagy szélvihar, Ügynevezett Cyclon volt a mult csütörtökön városunkban. De itt csak egykét perczig tartott s nem is csinált kárt és veszedelmet. De végig vonult ez a Cyclon nyugoti országrészünkön pár óra alatt, s más helyeken sokkal nagyobb mértékben dühöngött egész az Adriáig. Hatalmas nagy fákat derékban tört kellé, avagy tövestől tépett ki megyénkben is. Varasdon három embert ölt meg. Budapesten hét embert pusztított el s negyvenen megsebesültek. A nagy és hosszas esőzésektől a zalaegerszegi pinczék megteltek bor helyott .vizzel. A mélyebben fekvő telkeken állandó tó keletkezett, a veteményt tönkre tette. Igy például özv. Gecsovicsné kertjébe. Csak várt a tulajdonos is, a városi hatósóg is, hogy majd elapad. Nem apadt. Fülöp Józset helyettes polgármester méltányosságból is, de meg attól való féltében is, hogy a víz ott megáll, megposhad s betegséget terjeszt; gyorsan intézkedett, odavitette a tűzoltók fecskendőjét s katonák segítségével kiszivattyuztatta a kertből a vizet. Akiknek pinczéjökben víz van, a tűzoltók szivattyuszekerét elkérhetik napi négy koronáért s megmenthetik a pinczét. Fülöp h. polgármester azt is igéri, hogy a város lovaival az illető helyre viteti a szivattyút. Baj azonban hogy itt a rendőrség állit fel leküzdhetetlen akadályt. A rendőrségnek van egy törvéuye, hogy az utczáu senkinek sem szabad vizet kiönteni, az útszéli árokba se. Hát hová öntsék akkor a pinczéből kiszivattyúzandó vizet? A Gecsovicsné kertjéből s a Heigli pinczéjéből kihúzott vizet kiöntötték az utcza árkába s onnan tovább folyt, akkor még nem szóllott bele ebbe a rendőrség; de a következő napon, mikor a Wlassics utczában özv. Somogyi Jánosné pinczéjéhől öntözték ki a vizet a csatornába, ott termett két rendőr s azt mondá nem szabad. Már pedig ezt igazán nem lehet megiuni. Csudálatos, hogy ez az akadékoskodás épen a Wlassics-utczában történik, ahol a túlsó soron hosszan az árokban éveken át ott^hever a fekete ganéj-lé. Igazán érthetetlen. A Blagyar Paizs f. évi második felérő be nem küldött két koronának beküldését kérjük, hogy a lapot megszakítás nélkül feladhassuk. Kiadó bútorozott szobák Wlassies-u. 8. sz.