Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-05-14 / 20. szám

1914. május 14. M A G UR P A \ Z S 3 mőeoldalu elfoglaltsága által tudja előteremteni E csak igy jut abba a helyzetbe, hogy a társadalmat többoldalulag is szolgálhatja. A hirlapiró hivatottságát nem a törvény van hivatva minősíteni, hanem a társadalom, minthogy a hírlapot nem a törvény tartja fenn, hanem a társadalom. • Hírlapot iihat bárki is, ki arra magát képesnek érzi.Falk Miksa nyomdászinas volt s mégis az uralkodónk meghitt embere lett s mint főrendiházi tag halt meg. Mark Twain, az amerikai világhírű humorista szintén mint nyomdász tanoncz kezdte elete pályáját. Ott van az oroszok világhírű költője Gorkij, ki változatos élete kezdetén még csavargó is volt s mégis a világ bámulattal adózik tehetségeért. Nagyon furcsa világot vet a mi társadalmi felfogásunk csúnya és minősíthetetlen szokásai, melyekkel bizonyos tekintetekben az emberek egyik a másiktól elkülöníti magát s holminemü hivatásához nem tartozó minősítéseket akar gyakorolni. A mi társadalmi életünkben sajnos, csak a nagyszájú tehetségek vagy a tőke érvényesülhet. A becsületes, visszavonult munkásság csak lekicsinylésben részesülhet. Francziaországban egy timárlegényből lett nagyiparos az uralkodókkal egyenrangú elnök lehet, valamint a börzeügyuök ugyanott hadügyminiszteri tisztséget tölthet be, de náluDk a vidékeD, a semmit nem jövedelmező hirlapiráshoz hivatottságot emlegetnek. Azt kell képzelni, hogy bizonyos urak azt az embert tudják hivatott hírlapírónak, ki embertársait a nyilvánosság előtt agyonrevolverezi, vagy peJig egyes család'ok szentélyét becstelen módon földúlja. A hivatása magaslatán álló s a társadalmat a tisztesség korlátain belül szolgáló újságíró oiyanra sohasem kapható, de az olyannal nem is minősíthető. A magyar no otthona. A társadalmi középosztály otthona jut eszembe, .az a 2—3 szobácskás otthon, amelynek hajdan, olyan kedves varázzsal volt bevonva, nemcsak levegője, hanem minden egyes Lutora is amelynek édes melegébe a hitvestárs, a félj, — ha hivatása elszólította öt, ha csak pár órára is — olyan epedő vágygyal sietett vissza. Hová is lett a mostani magyar nők lelkének idealizmusa, tenköltsége? Hová lett belőlük az úgynevezett kedélyesség, a családi életnek egészen a naivitásig menő szeretete? . . . Hová lett az az erős iskola, a jó családi otthon, ahonnan annyi honszerető liu és szerény igényű, kevéssel megérő, csupáncsak egy szerető férjre és egy kis házacskára vágyó leányok kerültek ki? . . . Mind, mind, elvitte a diploma, s az ónállóságra ,és a férfi befolyása alóli szabadulás! Ezrével mentek el a szabad térre, ahol a nagy küzdésben, az élet rögös utján százával pusztul el a jiiői nem. Üres az otthon! . . . Férj és feleség iegy idegen terem asztala felett görnyed, keresi a kenyeret, s azalatt a csemeték odahaza nőnek ^yadon, gyom és burján között, nincs kertész ki .ápolásával, nemes gyümölcsöt hozó termő fává nevelje őket . . . ! A mostani mama minden egyébre ráér, csak saját gyermekei nevelésére tuem. A magyar nőjotthoua ki van cserélve, rí<Jegjrég árad belőle, a kenyérkereső férjet nem várja asszonynak meleg, bec^éző szava és tekintete, ^ondterbes homlokáról a verítéket nem törli le .a gyöngéd asszonyi kéz. Innen van az, hogy £AB.yi meguuás, házasságtörés és válás történik papjainkban, bógy ahol még egy olyan régimódi jp«e.!eg ültbonba botlik az ilyen férfi megirigyelve >*zt, modern feleségétől kezd elidegenedni s eleinte titkon, majd hangos kifakadással is kifejezésre juttatja azon óhaját; miért nincs neki is oiyan édes otthona? És ki az oka ennek? . . . A mostani mamák. Mert lehet leánygyermekeinket magasabb nevetésben részesíteni, de nem szabad feledni, a legmagasztosabb hivatást is megismertetni velők. Mert ha a földön élő teremtmények között a nő is a legnemesebb és legkialakultabb és neki is ki van tűzve nemesebb lényéhez mért rendeltetése és hivatása, éppen ezért, örökös czéljának valósítására közreműködni köteles. Arra kell gondolni, hogy az élő lénynek végtelen lánpzolatában ö is egy nevezetes lánczszem, mint ilyennek nemesebb erejét és tehetségét, munkára kell fordítani, hasznos munkára; és rendeltetését hiven betölteni , . . ! (Vagyis hűséges hitvesnek lenni, godos anyának, és az otthon igyekvő munkásának kell lenni 1) Egyszerűség, munkásság és takarékosság jelszava legyen zászlónkra himezve! Egyszerűség még pedig a ruházatban; a munkásság otthonunkban, ne a házon kívül! Minden magyar nőnek ez legyen a legmagasabb életczélok egyike, amiért küzdeni kötelesnek tartsa; fontos kötelme ez az emberi életnek, melynek megtevésére igenis legfőbb vágyunk legyen, s akkor az otthon, a társadalom meglesz mentve a zülléstől s legnagyobb társadalmunk: hazánk is a pusztulástól. Jaczkovics Miklósáé. Heti hirek Helyiek. MegyegyÜléS volt hétfőn és kedden Dr. Bálás Béla főispán elnökletével. Megtelt a terem. Háromszáznál többen megjelentek a tagok. Mint mikor a gyertya utolsót lobban, megerőlteti magát. Jövőben talán már egészen az állam kezében lesz a vármegye. Nos megjelentek sokan és — szavaztak. Vájjon mi lesz, ha nem lesz szavazás ? Meg kellett választani a központi választmánynak a tagjait. És megválasztották a következőket: Takács Jenő, GlazerSándor, Viriusz Vincze, Békefi IstváD, Malatinszky Ferencz, Gróf Batthyány József, Trsztyánszky Ödön, Dr. Lénárd János, Dr. Tarányi Ferencz, Dr. Bartha László, Meller Jeuő, Skublics Imre, Koller Istváu (ekkor jött a halál hire), Szily KálmáD, Vizlendvay Sándor, Dr. Zalán Gyula, Stromszky Ernő, Szabó Döme, Falcz Aladár, Fuss Nándor, Laubheimer Oszkár, Isoó Ferencz, Dr. Hajós Ferencz, Nábráczky Béla, Dr. Zakál Lajos, Wollák Rezső, Tóth István, Mesterházy Jenő, Boschán Gyula, Gsertán Károly, llajik István, Szűcs Dezső, Farkas Gábor, Legáth Kálmán, Bartha László, Dr. Berger Béla, Dr. Czinder István. Ezenkívül még egy pár poutot eltárgyaltak ezen a napon, másnap pedig elvégeztek kétszáz pontot. Ezek között volt természetesen a Zalaegerszeg városát illető mindenféle fölebbezés és helyben nem hagyás. Itt a város érdeke czimén Udvardy Vincze szólalt fel. Cserfán Károly és Siposs Károly sürgetik a folyók kitisztítását s általán a vízszabályozási rendeletek végrehajtását, a vizek mind elöntik a réteket. Arvay alispán szerint nem lehet ezeket végrehajtani a munkáshiány miatt. Síposnak arra a kérdésére, hogy mit tud az alispán Zalamegye északi részének a Veszprémhez való csatolásáról, vagy ennek a híréről, azt feleli az alispán, hogy semmit sem hallott erről, de ennek a tárgyalása nem időszerű most. Gyűjtsünk a Csány szoborra! Wlassies Gyula Budapest, Duua-utcza 1 szám . . .20 jK — í. Ecnteik József Brontford Amerika í K — f. Mai gyűjtésünk 21 K — f. Hc-zzáadva ttmúltkori (39520 K 45 f) összegben A Magyar Paizs gyűjtése máig 39541 K 45 öli. Szép esküvőt tartott tegnap Scheier Károly Korona szálíós Baiacyaszentlórinezeu Zalai Jolán kisasszonnyal. Az uj pár zalaegerszegi otthonukba jött, a bel barátjii körében színién megimnepli az örömcapot Scheier vendéglős. Honvédségünknél a király kinevezte Ötvös Imre vezérőrnagyot a zalaegerszegi lovasdandár í parancsnokának. Czitó Károly ezredes a 22. ' lovasdandár parancsnoka lett. A zalaegerszegi járásköri tanítók Csiszár József elnökletével ma egy hete tartották tavaszi közgyűlésüket Csömödéren. Kiemelkedő pont volt Kontler Gyula nagykutasi tanítónak az előadása egy rajztanitási módszerről, melyet ő talált fel. A járáskör sokszorosítja és elterjeszti ezt a találmányt az előadással együtt. Ortli János nagypáli taüitó egy tankönyvet ismertetett. Csiszár elnök szóvá tétette a gyűlésen a tanítók anyagi helyzetének javítását, a nyugdíjtörvény revizóját és a szolgálati szabályzatot. Ezeknek akérdéseknek a tárgyalása olyan hosszú, hogy az első tanítónak a születésétől végig ér épen az utolsó tanítónak a haláláig. Értékesebb dolgot mutat a segélyező egyletöknek az állapolja. Tizen keltedfél ezer koronájok van s több segélyt ki is osztottak. Dr. Szalay Pút s. tanfelügyelő lelkes beszéddel zárta be a közgyűlést, figyelmeztetve a tanítókat különösen a határszéleken a magasztos hivatásra, Emint ezt felsőbb hatóságaink is rendelik, hogy tuduiillik védelmezzük magyarságunkat legértékesebb kincseinkben, (pl. a magyarnyelvben. Sz.) A tisztikart következőleg alakították meg: elnök Csiszár József, alelnök Baján Ferenc, pénztárnok Fridrik István, jegyzők: Szalay Sámuel és Kulcsár Dezső. Végül derült hangulatban telt el az idő a közebéddel s amint tudósítónk tréfásan megjegyzi: Minden jó, ha a vége jó. A zalaegerszegi iparos ifjúság önképző egylete mult vasárnap az ipartestület nagytermében tartotta meg a tagok élénk érdeklődése mellett rendes évi tisztújító közgyűlését. Balaton Sándor az elnöki jelentésében az egyesület mult évi működéséről emlékezett meg. Kiemelte e jelentésében, hogy a mult évben rendezett előadások és mulatságok ugy erkölcsileg, mint anyagilag elég szépeu sikerültek. Jelentésének keretében örömmel tesz említést arról, hogy Gróf Batthyány Pál, kerületünk országgyűlési képviselőjét az egyesület örökös tiszteletbeli tagjának választotta meg. Beszámol továbbá arról, hogy Leichner Hermán fókántor vezetésével az egyesületben megalakult dalárda az énekórákat megkezdte. Ezekután az egyesület vagyoni viszonyairól a következőkben számol be: Van az egyesületnek takarékpénztárban 727 korona készpénze, továbbá értékpapírokban 400 korona és ingóságokban 1200 korona, összesen 2327 korona 25 fillér vagyona. Az ifjúság e közgyűlésén a tisztikar és választmány a következőképen alakult meg : elnök : Balaton Sándor, társelnök : Jády Károly, titkár : Lendvay János, másodtitkár: Nyilassy Ferencz, könyvtárosok : Kaszás Lajos és R-ákosa Ferencz, ellenőr : Czigány Gyula, pénztáros: Málék Rudolt, háznagyok : Keszli Ferencz Nyilassy József, zászlótartók : Kaszás Kálmán és Lendvay László, számvizsgálók : Ekhardt Ferencz, Ekler János, Ebadli István és Nagy Gyula. Választmányi rendes tagok: Gzéh József, Fuchs János, Fülöp István, Godó Vincze, Hegyi Kálmán, Magyar József, Pfendesack Sándor, Varga Ferencz, Varga István és NVapper József. Póttagok : Kemenczey Imre, Parraghy Jenő, Péter István és Strobol Jenő. A zalaegerszegi tüdőbeteg gondozóintézet, amint már tészletesebben megemlékeztünk róla a múltkor, május 16 án délután 4 órakor a zalaegerszegi városháza tanácstermében tartja alakuló közgyűlését. Igen jónak tartjuk, hogy minél számosabban jelenjenek meg a tagok és az érdeklődők. Mindakét mozi, kivált ezen a héten nagy érdeklődés közben dolgozott. A Kummer-féle Apolló színház Hugó Viktornak világhírű költeményét, a Nyomorultakat mutatta fel zrufoltig telt közönség elölt. -- Az Edison színháznak épen ilyeu vonzó darabja volt szerdán a krakói Schylok. Azonkívül itt kettős színház le^z szem haton IvóDfi Jeoővel, akit jól ismer Zalaegerszeg közönsége. A csavargót fogják előadni. Jó sört csak a «Pilvax»-ban (Göndőcs féle vendéglő) lehet inni, hol naponta a hires liesingi márcz usi sört élvezhették eddig a sörkedvelók. Ezután azonban a kitűnő gyógyhatású «bak»-sör is csapon lesz, amelyről — akárcsak Göndöos Antal né elsőrangú vendéglőjéről — a legnagyobb elismeréssé! szólóak a vendégek. A liesingi palack és hordósért Grönbaum FereDCZ (Kossuth