Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-05-14 / 20. szám

4 M A C, ¥ V P P AIZS 1914. május- 14. L.-ntcza) raktárából is megk-srplí&tjuk kiesinyt>en és nagyban. 4—4 Eladó egy modern ház. 4—0 Megyeiek Koller István alsórajki földbirtokos májas 11-én meghalt 64 éves korában. A hétfői megnegyülésre épen akkor érkezett a gyásztávirat, mikor megválasztották központi választmányi tagnak. Koller a megyei törvényhatóságnak mindig tagja volt, a gyűlésekre mindig eljárt és mindig felszólalt, résztvett a tárgyalásokon. A politikában 67-es párti volt s Nagykanizsán fellépett képviselőjelöltnek Gróf Zichy Aladárral szemben, de elbukott. — Az elhunyt férfiúban Hertelendy Ferencz főrendiházi tag a sógorát, Bogyay Elemér volt főispáni titkár pedig az apósát gyászolja. A perlaki szemkórház ügyben 120 tagu küldöttség tisztelgett a minisztereknél Dr. Zalán Gyula, Dr. Hajós Ferencz és Fuss Nándor országgyűlési képviselők vezetésével. Arra kérik a minisztereket, hogy az állami szemkórházat ne vigyék el Nagykanizsára Perlakról, mert ott a Muraközben igen el van terjedve a trachoma, a legveszedelmesebb szembetegség; sőt megbővitése szükséges a kórháznak, A miniszterelnök és Sándor János belügyminiszter megígérték, hogy megvizsgáltatják az állapotokat s közmegelégedésre fogják elintézni ezt a közegészségi ügyet. A vármegyék államosításából kifolyólag írja a Muraköz a közigazgatási területi beosztás reformálásáról folyik eszmecsere a Budapesti Szemlében, melyben Zalavármegyét illetőleg is figyelemreméltó gondolatokat közöl Becisch Arthur, a tanulmány szerzője. Benisch szerint a nagykiterjedésű és népies megyének nincs természetes központja. A székhely a megye északi szélén vau, kedvezőtlen fekvését még hibás vasúti politikája — melyen csak most kezd változtatni—

1 is súlyosbította. Nagyon czélszerü leune a megyének legtávolabb eső három északi járását Veszprémmegyéhez átcsatolni, melynek székhelyével az uj balatoni vasút által közeli összeköttetésbe jutottak. .(Balatonfüred Veszprémtől 29, Zalaegerszegtől Í21 kilóméter.) A tulnépes alsó'.endvai járás kettéosztása már az idén megtörténik; két fejlett község, Keszthely (7477 lakossal) és Csáktornya (5213 lakossal) mezővárossá emelhető. Ezen amputálások után lesz Zalában 10 járás 2 rendezett tanácsú város, 2 mezőváros s 398.385 lakos. (Magyar 68 százalék.) Az Országos Tanítói Árvaház Keszthelyen üdülőtelepet szándékozik létesíteni 100—120 növendék befogadására. A sikert ígérő tárgyalások ebben az ügyben már megindultak. A budapesti honvéd töasliszti tanfolyam hallgatói május végén tanulmányi kirándulásra indulnak a Balatonvidékre. A tanulmányozás kiterjed a várromokkal koszorúzott hegyekre is, hogy a tisztek az egész vidék múltjáról beható képet szerezzenek. A Balatoni Szövetség május 24 én Baiatoni'üredfürdőn igazgatóválasztmányi ülést tart. A tárgysorozat fontos tárgyai között szerepelnek a siófoki és badacsonyi kikötök állami kezelésbe való átvétele, a Balaton közvetlen partjának közczélra való megszerzése, a fürdőkönyvtárak ügye, irodalmi estéiyek és hangversenyek rendezése a fürdőtelepeken turista utak tovább jelzése, iskolai kirándulók irányítása, badaesonyi Kisfaludy muzeum, balatonarácsi népház és még több a balatoni idegenforgalommal kapcsolatos kérdés. Uj üdülőtelepet létesített a vasúti altisztek Országos Otthona Balatonalmádiban, melyet most adtak át ünnepélyesen rendeltetésének. Elvetemedett család lehet Sormáson az a Gaál család, amelyről szól ez a szomorú szerencsétleeség. Rádi Józsefet megölte ez a család. Ugy történt, hogy Rádi József nagvbakónaki jómódú legény feleségül vette Sormáson Gaál Erzsit, akinek szegényesebb családján vagyonilag jót lendített. Rádi szorgalmas ember. Hogy még jobb dolguk legyen, Amerikába ment dolgozni s havonként 60—70 koronákat küldött haza a feleságénak. Végre a teleségét is kihivta Amerikába. De a menyecske ott szemmel láthatólag is hűtlen lett s egy legénnyel haz.aszökött. Rádi most már nem küldött pénzt. E helyett idő múlva hazajött. Az asszonynak megbocsátott. Az öreg Gaálékat is segítette. Az öregnek ez sem volt elég. Veje vagyonára vágyott, leánya révén. Egy éjjel a pajtában megölték Rádi Józsefet. Vádolják a/, apóst, az anyóst'és a feleségét. A kérdezősködőknek azt felelték, bogy kiment megint Amerikába, máskor meg, hogy „drótra ment." Igy nevézik e vidéken a távíró és telefon drótmunkásokat. A napokban kiderült a gyilkosság, mely ezelőtt félévvel történt. A megölt embert betemették volt, a pinczében levő mészgödörbe. A büntető ügyet a nagykanizsai törvényszék vette kezelés alá. A szerencsétlen házasoknak van egy 14 éves fiu gyermekük s egy 4 éves leány gyermekük, de az utóbbi már Németh Istvántól való. Távoliak Damkó György egri prépost-kanonok, volt egyetemi rektor, Balatonfüreden, ahová gyógyulást keresni ment, életének 59 ik évében elhunyt. A lourdesi magyar nemzeti zarándoklat iránt már eddig is megnyilvánult nagy érdelődésre való tekintettel Gaibl Nándor pápai prelátus, apáikanonok (Pozsony, Káptalan u. 3.) ezután kéri a zarándoklatban résztveni szándékozókat, hogy jelentéseiket mielőbb küldjék meg fenti czimére, mivel a még rendelkezésre álló helyek a jelentkezések sorrendjében lesznek betöltve. Programmokat készséggel küld az érdeklődőknek. Irodalom. Művészet. GÖC8ej. Ezen a czimen hatalmas könyvet irt Gönczi Ferencz Somogymegye kir. tanfelügyelője. Gönczi F. innen kelt szárnyra, de sokszor visszaszállva, itt gyűjtögette össze a rengeteg auyagot, melyet mintegy 680 oldalas könyvben kiadott Kaposvárt. A néprajzi tudománynak nagy oszlopa ez a könyv. A szöveg között 276 kép vau, 2 szines melléklettel. A könyv ára 25 korona. A tudós tanfelügyelő fiatal korában vasszorgalommal dolgozott az etbnográfiának akkor még ugar mezején. A Muraköz hetilapban czikksorozatban ismertette a zalai vendeket, akik mindössze 20 ! ezeren vaunak. E czikksorozatot is kiadta most J egy 70 oldalas könyvbeu »A zalamegyei vendek* | czim alatt, szintén több képpel, közvetlen ta- i pasztalat után ismertetve a vendek életét, szo- ' kásáit. Eunek 2 korona 40 fillér az ára. Mind a két könyvet Kaposvárt Szabó Lipót nyomdája állította ki dicséretes tisztasággal. — Ezeket most csak röviden jegyeztem fel, felhívom egyúttal a kulturális embereknek és kulturális intézményeknek a figyelmét, hogy e nagy értékű néprajzi könyvet szerezzék meg könyvtáraik számára. Legelső sorban minden iskola könyvtárában meg kell lenni e könyvnek, mely egy nemzet ősmagyaros szigetének életi lexikona, — Később bővebben is foglalkozunk e könyvvel, lehetőleg többször is. y. As Uj Nemzedék igen gazdag tartalommal jelent meg a legújabb számával is. Csak két nagyobb dolgot emelünk ki most: Az erdélyi püspök czimen értekezik első lapjain Gróf Majláth Károly püspökről, A jövő emberet czimen Ferdinánd főherczegröi s nemzetünk ügyéről. A Vasárnapi újság előfizetési ára negyedévre öt korona, a Világkrónikával együtt hat korona. Megrendelhető a Vasárnapi Újság kiadóhivatalában (Budapest, IV,, Egyetem-utcza 4. szám). Ugyanitt megrendelhető a Képes Néplap, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. A Jó Pajtást a Franklin-társulat aíja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 koroua, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat ingyen küld a „Jó Pajtás" kiadóhivatala Budapest, IV. Egyetem-utcza 4. sz. Különfélék. A kanesió nélküli politizálás nem vétség. A kir. Kúria Vavrik Béla elnöklésével kimondotta, hogy a kauezió nélkül való politizálás nem vétség, hanem csupán pénzbüntetéssel büntethető sajtórendőri kihágás. Fischer Mór szabadkai lapkiadó, a Bácskai Hírlapban politikai tartalmú czikket közólt. A lapnak nem volt megfelelő kaueziója, mire a szabadkai törvényszék és a szegedi tábla tizennégy napi fogházra és 10 korona pénzbüntetésre ítélte Fischert. A tábla ítélete ellen benyújtott semmiségi panaszokkal foglal- j kozott a kir. Kúria. Szeőke István koronaügyész- i ' helyettes terjesztette elő' a "koronaügyészség álláspontját, amely szerint ez az eset az tífsajtótörvény 28. §. 2 pontja alapján bírálandó el. A Kúria elfogadta a koronaügyészség álláspontját és kimondotta, hogy a kauezió nélkül való politizálás nem vétség, hanem csupán kihágás. Fisohert azonban a kihágás miatt elévülés okából nem lehetett megbüntetni, mert ebben áz ügyben az eJsó birói lépés csak a czikk megjelenése után hat hónappal történt. Éppen ezért a Kúria megsemmisítette az alsóbb biróság Ítéletét ós Fischer Mórt a vád alól felmanteUe. Büntetőügyben került egy falusi parasztember a vidéki járásbiró elé. Az eljárás befejezése után megkérdezte a biró a paraszttól: — Hát mit tud felhozni a védelmire? A paraszt ide-oda forgatta kezében a sapkáját, végül nagy alázattal kibökte. — Hát Istenem, nagyságos biró ur, szegény ember vagyok, de azért feltudok hozni — két szép süidőmalaczot. (Ollózó.) Kaucsuk cipősarok 'kfiucsuk sarkok! királya tttfUvií sksé, tort iuicsakMl itiuU Földmivelés Állattenyésztés Akié a íöld aző az ország! A börze évi jelentéBe. Nemrégiben hagyta el a sajtót a börze 1913. évről szóló jelentése, amelyből mint különösen érdekos adatokat kell kiemeinünk azokat, amelyek Magyarország termésátlagait Ausztria termésátlagaival hasonlítják össze, s amelyek azon elszomorító következtetésre juttatnak, hogy Ausztria országos termésátlaga sokkalta gyorsabb léptekkel halad mint Magyarországé. Mig ugyanis Magyarország buzatermésátlaga az 1896—1900 öt év átlagában kat. holdanként 6'5 métermázsa, 1909—1913 öt év átlagában 7*23 métermázsa volt, addig Ausztriában az 1896—1900 öt év átlagában 6-33, 1909—1913 öt év átlagában 7*81 métermázsa volt, vagyis mig Magyarországon a búzatermésátlag a jelzett 17 év alatt csak 109, addig Ausztriáé 274 százalék kai emelkedett, s mig Magyarországon a rozstermés 19-6, Ausztriában 37-9 százalék, az árpatermés itt 19 6, ott 64'3 százalék, a zaLtermés itt 5"1, ott 405 százalékkal emelkedett. A négy főkalászos együttes emelkedése tehát Ausztriában 43, Magyarországon 22 százalék volt. S mig Magyarország négy fókalászosából az első öt évi cziklusban 13 és (él millió métermázsával termett több mint Ausztriában, addig az utóbbi öt évi cziklusban már csak 3 9 millió métermázsával. Magyarország mezőgazda* ságának ilyen szembeötlő elmaradását egyedül az a körülmény okozza, hogy a magyar gazdaközönség jelentékeny része még ma sincs meggyőződve arról, hogy a növények nagy termést csak az olyan talajban adhatnak amelyben sok a tápláló anyag, holott Ausztriában de még inkább Németország gazdaközönsége arról már