Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-04-30 / 18. szám

MAGYAR P A I Z 1914. április 30. dése kiterjed a vetőmag megválasztásra, talajvizsgálatokra, gazdasági művelési módokra, áztatásra és a félgyártmányu feldolgozás minden kérdésére. Munkahelyiségeiben telepén állandóan foglalkoztat munkásokat s gyakorlati gazdák részére magasabb czélu tanfolyamokat tart. Rendelkezésre áll hatóságoknak, testületeknek, magánosoknak a tárgyat érdeklő gyakorlati és elméleti kérdésekben egyaránt. Rendes díjszabás mellett magvizsgálatokat,Imíkroszkopi, baktereologiai és egyéb vizsgálatokat végez s a beküldött talajvíz, olaj, rost mintákat eszközli. Mivel a szegedi nagyrahivatott intézet még nincs készen, egyelőre az intézet egy budai és érdi kísérleti telepen megfelelő kísérleteket végeznek, A miniszter az uj intézet vezetésével ' Dr. Károly Rezső gazdasági akadémiai igazgatót bízta meg, a ki az intézet ügyének a földmivelésügyi ministeriumban kezdettől fogva előadója volt és a ki több külföldi tanulmányut alatt egészítette ki amúgy is széles körben elismert szaktudását. ^ kender és lentermelési szakintézet Budapest I. Fejévváry-ut 30. szám alatt van és a szakmájához tartozó bármely kérdésben akár szó, akár Írásbeli megkeresésre ingyen és készséggel ád felvilágosítást. Éles Károlyt üdvözlöm. A »Sümeg és Vidéke« Éles Károly helyébe uj szerkesztőt kapott: Dr. Gellért Samut, kinek első munkatársa Németh Böske. Élest igen rokonszenvesen búcsúztatják el eddigi munkamezejéről. Eitner Zsigmond képviselő szép és •erőteljes levélben festi a kor romlottságát, s ennek tulajdonítja Éles visszavonulását (uj sajtótörvény, II. Rákóczi megtámadtatása, Lukács büntetlensége stb.). A Magyar Paizs szerkesztője következő levélben üdvözli Élest: Hallom, hogy Éles Károly nem szerkeszti tovább a sSümeg és Vidéke« lapot. Nem valamely rezgéllődés miatt vonul vissza, hanem csupán azért, mert hiszen már 20 esztendeje, hogy szive mélyéből, lelke fényéLől adogatja vala e lapnak a világát, mint a gyertyaszál az ö zsírját a kanóczba, hogy a kanócz világoljon s hogy ó fogyjon el . . . Nem akar gyorsan elfogyni. Hát csak azért hagyja ott a lapot. Nem szeretem, ha nyugalomba megy valaki, akár én, akár más. De azt sem kívánom, hogy csak gyorsan fogyjon el valaki, akár én, akár más. De hát 20 esztendő elég szép kis idő. Istenem, mikor néha még ötévi munkára is jubilálnak az emberek. És milyen husz esztendő. Egy vidéki lap. Gsak mi tudjuk ezt, akik gyakoroijuk, milyen ez a vidéki lapszerkesztés. Legyünk igazságosak, erösderekuak. szókimondók, de mindig csak — másokra vouatkozólag. S még ezekkel a másokkal is naponta ötször találkozunk, hogy beverjék a fejünket. Éles Károly olyan ember, hogy igazságos, erösdereku, szókimondó. És mégis, ugy tudom, hogy e 20 esztendő alatt soha párbaja sem volt. Rossz embere sem volt. A »Sümeg és Vidéke« lapot, mint versenytársat is, ügyes, derék, becsületes lapuak és vonzónak tartottuk s tartjuk. Az Éles egyénisége, rokonszenvessé tette a lapot is. Husz esztendő! Az idő hogy eljár. De az én jó barátom, azt hiszem, hogy csupán egy kissé több nyugalmat akar engedni magának s nem szándékozik egészen hátat fordítani. A fiatál, uj szerkesztő mindenesetre jó néven veszi, ha Éles Károly az ö tapasztaltságával, vonzó egyéniségével tovább is, legalább is egy darabig folytatja az irányítást. Barátjától, jó kollégájától veszi tőlem meleg kéz szorítással legőszintébb elismerésemet s ezt ó jobb néven veszi tőlem, mint a hivalkodó világnak fényes, üres, hideg ünneplését. Borbély György. A májusi fagyok meg az amerikai gazdák. A kései fagyok állandó rettegésben tartják nemcsak Magyarország, — de egész nyugat Európa lakosságát; s boldogan lélekzik föl sok millió gazda, ha baj nélkül elmúlt a három fagyos szent napja: május 12., 13., 14. — Igaz, hogy még hátra van a legfélelmesebb — Orbán, május 25 ike, ez azonban csak ritkán, minden 15—20-ik évben szüretel, de akkor alaposan végez szőlővel, gabonával, mint 1866 ban tette. De nemcsak nyugat Európa népei vannak ily tavaszi aggodalomban; a boldog Észak-Amerika gazdái, kertészei, dohány, gyapot-termő országai ép oly szívszorongva várják az áprilisi májusi napok elmúlását, mint szegény európai gazdatársaik, sőt még nehezebben, mert náluk ez a baj majdnem évről-évre ismétlődik és milliárdokra menő kárt tesz a termékek minden nemében .. . Azaz csak okozott rémítő károkat . . . ... de mamár nem igen félnek tőlük, kifogtak a fagyokon ha nem is egészen, de nagy részben ártalmatlanná tették azokat Sanfrancziskótól Nyujorkig, Csikágótól Nyuorleánig. De hát ugyan, hogy foghattak ki a legnagyobb úron az időjáráson, kérdezheti nem egy gazda, kertész, vagy vinczellér. Hát a meteorologiával, magyarul: az idöjárástan tudásával, felhasználásával, amely tudományt nálunk Is műveli egy kis tudományos kör, meg az országos meteorologiai intézet, de akinek legnagyobb hasznára válnék — a gazdaközönség, az nem sokat törődik vele, az még mindig Herschelre, Meteorra, Syriusra esküszik, no meg a Márton ludjára, meg a karácsony esti 12 vöröshagymára. Előre kell bocsátanom, hogy Észak-Amerikában a meteorologiai tudomány s ennek közlése az utolsó 20 év alatt bámulatos haladást tett, a kormány e czélra 8—10 millió koronát vesz föl az évi költségvetésba. Teheti, mert hisz ez. a nagy összeg megint visszafoly az ország kasszájába — meteorologiai előfizetők révén, kiknek száma öt és fél millió . . . tehát csak két koronával .számított előfizetéssel is visszatérül a meteorologiára kidobott (?) országos kiadás. — (Magyarországon nincs 300 előfizető a hivatalos meteorologiai lapra.) De előre is vannak az amerikai meteorologusok: április—május havi jóslatukból 70—75 százalék beválik, a többi hónapokéból 90—95 százalék. — Ennél aztán már érdemes gazdálkodni! Az időjárás márcziusi füzete kimerítően hozza az egész meteorologiai szolgálat leírását a jenkik országából, én csak a gazdák tudósítását teszem itt röviden szóvá. Nyugat Amerika némely országában, kivált Kaliforniában életkérdés a csapadékoknak előre jelzése a gyümölcstermelés miatt, melynek a száraz nyár igen-igen kedvez, de a jó aszalásra még inkább befolyással van. Ezért kapnak ekkor naponkéut kétszer tájékoztató sürgönyt t\ meteorologiai .központból. 40 év előtt még sok millió forint áru aszalékot szállítottunk mi Fiuméből, Triesztből Észak-Amerikába; ma? ma Kalifornia látja el a félvilágot aszalt gyümölcscsel. Hogy fogalmunk legyen ezen üzletágról, álljon itt az 1910, évi termés néhány adata: Ezen évben kivittek innen 15 ezer tonna kajszinbaraczkot, 25 ezer tonna őszit, 4 ezer tonna fügét, 40 ezer tonna szilvát, összesen: 840 ezer métermázsa aszalt gyümölcsöt, ebben még nincs benne az aszalt alma és körte roppant tömege. Még fontosabb némely nyugati vidékre az éjjeli fagyoknak 12—24 órával való előre jelzése. Az igazgatóság jelentése szerint a január és február hónapokban föl-föllépő fagyoknak kellő időben történt jelzésével, csak a sanfrancziskói kerületben, az utóbbi 5 év alatt, csak a narancs és czitromtelepek megmentésével a kaliforniai gazdák több jövedelemhez jutottak, mintamennyibe az egész meteorologiai intézményük 20 év alatt került! Pedig fentebb mondtam, hogy ÉszakAmerika évi kiadása e czélra 8—10 millió korona. (Mikor dolgoznak ily gyakorlatilag a magyar gazdák és kertészek? . . .) Amerikában, mikor igy fenyeget a fagy, (főkép Kalifornia, Idahó,Utáh,Oregon, Wash'ngton, Florida államokban) rögtön kezdődik az éjjeli szolgálat. A gazdák kapják a jelentést: Jön a fagyos áram . . . innen, ilyen irányban és szélességben, kivele a fütőkályhákat a gyümölcsösbe! Aztán ujabb sürgöny: Begyújtani! S a kis kezikályhákban meggyújtják a nyersolajat, mely pokoli füsttel árasztja el az egész vidéket, mire a künn függő hőmérők mutatják, hogy e tömeges tüzelésre a hómérsék 7—8 ceisiust emelkedik — szélcsendben, mert hiszen ha szél lengedez, nem kell fagytól félni. Nagy károkat okozott a fagy még ezelőtt néhány évvel délen Lujziánia czukorültetvényeiben, mert nincs növény, mely annyira érzékeny volna I a hideg iránt, mint a czukornád. Eddig, az ősszi fagyok a lábán álló magas czukornúd háromnegyed részét tönkre tették; ma, mikor az élénk meteorologiai szolgálat működik, ritkán éri el a kár a 15 százalékot. Hasonló nagy eredményeket érnek el a nagy gabonatermő országokban aratás, cséplés idején a gazdák, 48 órával előbb biztosan tudják, milyen idejük lesz, ekként temérdek kártól menekülhetnek meg. beszüntetvén, vagy elkezdvén a munkát az időjárás szeszélye szerint. Még a nagy folyók mentén föl föllépő ai vizek sem okoznak itt már oly nagy kárt, pusztítást, mint eddig, mert az ár jövetelét már napokkal előbb jelezvén a meteorologiai állomás — naprólnapra, a tanyák, farmok lakói legalább jószágukat, értékesebb holmijukat biztosabb helyekre (dombokra, töltésekre) szállíthatják, a rétekről, vetésekről meg pár nap múlva úgyis lemén az ár. Szóval az amerikai élelmesség kifogyott már az időn is — és látja is hasznát; a magyarországi termelők még az ősi patriarchalis modorban ballagnak lassan, de kínosan; vesznek ugyan czifra, komplikált amerikai gépeket, de, hogy az amerikai gazda előrelátását is kövessék, alattomos ellenükkel — az idővel is szembeszálljanak, megbirkózzanak a mai fejlett meteorologiai ismeretek fölhasználásával: azt még nem cselekszik. Azt tartják, amit a régi öregek: Jó az Isten, majd csak megsegít ezután is. Pedig hát nem egészen ugy van, hanem: Segits magadoD, az Isten is segit. »Mindeneket megpróbáljatok, mondja az irás, s ami jó azt megtartsátok r. A meteorologiát Magyarországon is müvelik, de nem alkalmazzák ép azok, akiknek legnagyobb haszna lenne belőle — a magyar termelők. Inkább rettegnek a veszedelmes tavaszi fagyoktól, semmint kifognának rajtuk, amennyire lehet, mint ezt nekik amerikai szaktársaik példája mutatja. Hiába, Dkárán tanul a magyark Pedig jobban cselekszik az, ki a más kárán tanul; de legjobban az, ki a más jó példáján indul. Mit is mondtak a fagyos szentek? Majd megtudjuk 3 hét múlva. Bmcsik János.