Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-04-30 / 18. szám

1914. április 39. MAGYAR PAIZS 3 A kissármási gázkitörés. Irta : Dr. Lóczy Lajos. A földgáz elég hosszú pihenés után ismét hallatott magáról. Mintegy szemrehányásként mordult bele abba a lanyhaságba, amely két év óta használatlanul hagyta az erdélyi földgáz­kincset. A kissármási gázkitörést kisérö és megelőző jelenségekről vegyes értékű megfigyelések van­nak. A kirendeltség Bockh Hugó föbányatauácsos vezetésével gondosan gyűjtötte azokat. Pontosak a következő feljegyzések : »Szucsányi Márton gázőr, hajnali két óra körül, okt. 29 én tompa morajt hallott, mintha vasúti kocsikat tologattak "volna. Negyedóra múlva erősbödött a dübörgés, mire ijedten a gázkuthoz sietett. Ott mindent rendben talált és leolvasta a manóméiért 28-2 atmoszférát jelzett föl. Visszatérve lakására, látja, hogy Bánffy báró hajdúja a gázkuttal észak keletre emelkedő löldháton áll és onnét kiáltozik, hogy nála a ház közelében repedezik a föld ; kéri, hogy nyissa ki a gázkutat. Mire Szűcs Gergely visszament házához, óriási dörrenés hallatszik, csupa por és füst a levegő, A gázkut őre ijedten a Veszprémi­féle major felé futott, de mire odaérkezett láng­ban látta a kitörés helyét. Barta Sándor, a gáz­kut második őre akkor jött ki a házból, amikor már lángolt a robbanás színhelye. Ö is 28"2 atmoszférának olvasta le a manométer mutatóját. Veszprémi főszolgabíró pusztagazdája a vasúti töltés melletti tölcsérből látta az első lángot, azután következett egy Dagy robbanás, mire a vasutvonalat eltorzító kis kráterből is tüz csapott fel. Dahos György vasúti őr nagy dübörgésre ébredt föl, mint valami zuhaüás tompa zajára. A Bolygó réten inogni látja a pályatestet; a vasúti töltés melletti tölcsér már lángolt. A vasúti őr az országúton sietett a kissármási állomásra és amikor a dombra érkezett, nagy robbanást hallott s erre világosság támadt. Sugár János kissármási lakos azt vallotta, hogy az utolsó robbanás után kis szünet volt és csak azután borult lángba minden. Ö 2—3 nappal előbb is hallott dübörgést. Barta Sándor nővére október 28-án délelőtt észrevette, hogy ajgázkut melletti kukoriczaföldön apró kupaczok emelkedtek ki és hogy a víz föléje folyik az árokban. Ezt töb­ben megfigyelték.« Ezekből a bemondásokból az tűnik ki, mintha több, legalább három egymást követő explózió lett volna, melyek között a legutolsó volt a legerősebb. A kissármási gázkitörés okáról nem mondok véleményt, sőt hangsúlyozom, hogy az előttünk fekvő nem is egészen egybehangzó adatokból korainak tartom a kitörés okáról pontos alapon szólani. A felmerült különböző okot adó néze­tekről sem kívánok birúlólag b3szélni. A gázkut és a Bolygó rét meg nem repedezett közvetlen környékének fúrásokkal és kézi aknákkal leendő rendszeres vizsgálata van hivatva olyan adatok szolgáltatására, amelyek segélyével az altalaj szerkezetét, a földalatti gáztartók helyzetét és természetét megismerjük és ezek alapján az okokat is leszögezzük. Most a különböző felfo­gások a hipotézisek módszerével keresik az okot. A legelterjedtebb nézet természetesen a gáz­kut három hónapig tartó elzárásának tulajdonítja az okot, ehhez képest az explózió magyarázatát a visszafojtott gáz felhalmozódásában keresi. Vájjon nem lehetne befolyást látni az elzárás ellenkezőjében, a 27 hónapig tartó nyitvaállás­ban, amely idő alatt 650 millió köbméternyi gáz szállt ki az altalajból. Ennek helyére na­gyobb mélységből még nagyobb feszültségű gáz emelkedett föl, amelynek elegendő energiája volt a felszíni takarót összetörni. A Bolygó rét í 1 iszap sósfürdője és két további gázbuborékos gödre arra is rámutat, hogy itt előbb is sebzett helye volt a talajnak. A földrengéseket, mint tektonikus elmozdulá­sokat kisérö jelenségeket is figyelembe vették az okok keresésében némelyek, különösen a gázkutatások körül olyan nagy buzgalommal és érdemekkel munkálkodó szakbeli férfiak. Ezen nézetet tektonikus kéregmozgásoknak tudja be a gázexploziót. Miként az előbb fel­sorolt nézeteket, az utolsót is nagy kétséggel kell kisérni, nemcsak azért, mert a földrengésre vonatkozó adatok nagyon szűkek és szórványos helyekről valók, meg amiért a kolozsvári föld­rengésí állomás semmit sem érzett a földrengés­ből; hanem azért is, mert a tektonikai változások és mozzanatok bebizonyítása még nincs előttünk. Az erupczió kétségtelenül pontos okát meg­állapítani nem lesz könnyű dolog. Ismétlem, hogy egyik nézet mellett sem foglalok véleményemmel határozott állást, hanem a vizs­gálatoktól várom azokat a motívumokat, amelyek talán megvilágítják a kissármási gázkitörés kelet­kezését. Kétségtelenül bizonyítják a Bolygó réten látott jelenségek azt, hogy ott nagyobb mély­ségekben nagy nyomású gáz bő veu van raktározva. Ez a bizonyosság megér annyit, mint amennyi kárt a gázkitörés okozott! A zalai virtus. Zala bora, Zala rákja, Zala menyecskéje mellé szomorú nevezetességnek odakerült: Zala virtusa. A nagy bortermelés, vagy a kulturátlanság teszi e, | nem tudjuk, de tény, hogy nincs az országban vármegye, ahol annyi gyilkosság történnék, mint Zalában. A'ább bemutatjuk egy hétnek, a mult hétnek krónikáját. Négy gyilkosság a megyében egy bét alatt! S igy megy ez egész éven át, a megyei és pesti lapok tele vaunak a mi hírességünkkel. — íme a mult hét gyilkossági krónikája : 1. Vasárnap este tánczmulatság volt a tapol­czai járásban levő ábrahámhegyi korcsmában, amelyen résztvettek Gicsi István, Piros József és Horváth István salföldi legények is. A mu­latság kedélyesen, zavartalanul folyt egész éjfélig, azután szóváltásba keveredtek az ábrahámhegyiek a salföldiekkel. A három salföldi legényt kidob­ták a korcsmából, akik mérgükben beverték az ablakokat. Erre Horváth József ábrahámhegyi lakós, volt csendőr, fegyvert hozott és leshely­ből a salföldiekre lövöldözött. Négy lövés közül három talált. Az egyik lövés Horváth Istvánt a szivén találta és nyomban megölte. A második golyó Gicsi István oldalába fúródott és élet­veszélyes sérülést okozott. A harmadik lövés Piros Józsefet sebesítette meg súlyosan. Horváth József tagadja ugyaD, hogy ö lőtte le a három embert, de egy egész sereg tanú bizonyítja a volt csendőr bűnösségét. Horváthot letartóz­tatták. 2. A második vérengzés ugyancsak vasárnap este történt Bezeréd község határában. Valami miatt összeszólalkozás történt Gáspár Ferencz bezerédhegyi és Gyurka József, Cserta János és Timár Jáűos bezerédi legények között. A vesze­kedés hevében a három bezerédi legény rá­rontott Gáspárra és borzalmasan összeszurkálták. Gáspár rettenetes sérüléseivel valahogy baza­vánszorgott, de otthon elveszítette az eszméletét. A szerencsétlen legény testét nyakától egész a derekáig hatalmas, tátongó sebek borítják. Az orvos véleménye szerint menthetetlenül bele­pusztul borzalmas sérüléseibe. 3. Kocsis Imre és a két Takács-fiu együtt dolgoztak napszámban kedden a kallósdi szőlő­hegyen. Az alig husz éves gyerekek munka közben valami fölött összevesztek s dulakodni kezdtek, de a többi munkások szétválasztották őket. Éjjel Kocsis elment a két Takács fiu laká­sára s az udvaron nagy botrányt csinált. Be­verte az ablakokat és azt kiabálta, hogy a két Takács-fiút megöli. A két Takács-gyerek erre kapával felfegyverkezve kiment az udvarra s ott Kocsist az éles kapával addig verték, amíg az holtan össze nem esett. A feldühödött legények még a földön is verték Kocsist, akinek a borzal­mas vágásoktól a balkarja teljesen elvált a testé­től. A gyilkos legények önként jelentkeztek a csendőrségen. 4. A pötrétei és hahóti legények már évek óta haragos viszonyban állanak egymással. Hét­főn a pötrétei korcsmába, ahol több legény mulatott, betért Bánogh János hahóti legény. A pötréteiek rátámadtak Bánoghra, aki a túlerő elől futásbau keresett menedéket. A pötréteiek űzőbe vették, s amikor elérték, botokkal, kövek­kel agyba-főbe verték. Ránogh véresen, eszmé­letlenül terült el a földön. Most haldoklik. Alsói. Híradó. Momca robbant Bebreczenbe'-... Irta: ÁGH ÁBEL. Bomba robbant Debreczenbe . . . Rejtett ellen küldte azt. Mártírrá, lett három magyar . . . Hogy nem több? ... Ez nyújt vigaszt ? Bomba robbant Brassóban is, Szobrot rombolt haragja . . . És sir Erdély magyar papja, Hogy „elnémult harangja". Egyre másra villannak az Ellenséges őrtüzek, És mi mégis egymás ellen Szítunk ádáz, vad tüzet! Nagy Úristen! Ten haragod Mi czélt rejt? Oh mit akar? Martiroknak sirja felett Együtt sima a magyar? Ha, a magyar eggyé lenne . . . Bomba robbant Debreczenbe' . . . Heti hirek Helyiek. Az Uj Választó törvény értelmében a választó­jogra fontos kellék az írni-olvasni tudás. Akik az elemi iskolákat elvégezték, azokkal rendben van a dolog erre nézve. De akik nem végezték el szabály szerint ez iskolákat s mégis tudnak irni-olvasni, a bizonyosság czéljából ezeket meg kell vizsgálni. E bizottságnak a városokban ren­desen a polgármester az elnöke, s tagjai a többi városi tisztviselők s néhány tanügyi ember. Zala­egerszegen e bizottság tagjai: Paukovics György, Faller József s Nóvák Mihály igazgató-tanítók ; a zalaegerszegi járásban pedig Tikk László, Baján Ferencz igazgatók és Szalay Sámuel tanitó. Gyüjtsünk & Csaay szoborra! Horváth János igazgatóné gyűjtése Zala­eget szegen: N. N. —-20 N. N. —-20 N. N. —"10 N. N. —'10 Obersobn Ernő —"20 Olvashatatlan —'20 Jónás Józsefné —-20 Sütter Margit —"10 Schvarcz Olga N. N. N. N. Dr. N. N. N. Rózsi Kovács Lenke — 05 — 10 — 02 —•18 —•04 -06 összesen: 1 K 75 f. Heincz József felsokeresk. iskolai tanuló Zalaegerszegen — K 3ö f. Szentgyörgy napján Kosárszky, : NagvK., Pásztor,Borbély (l-l) 4 K — f. Bentzik József Brontford­; Ontario — Amerika ... 1 K — f. j Mai gyűjtésünk 7 K 05 f. | Hozzáadva a múltkori (39512 K 90 f) összeghez A Magyar Paizs gyűjtése máig 39519 K 95 fill.

Next

/
Thumbnails
Contents