Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-04-16 / 16. szám

IV, év lala9g«mag, 1194 április 16, 16. sxám "cSS'et^sl it : $íf éVía 4 kot 04 f • .: i«s 2 kor 04 f ?L- .;« 'SÍ 1 kor, 04 f áSiJsi asáa g üílér. Brerie.'orti Z. ZEEo:r?-vá1jIla- Lajos J^E-yx-n "te-BitáiX'BB.^c: Hirdetísik dija megegyezés szerisí, Nyilttér sora 1 kor Szerkesztőség kiadévaUi : Wlasics-utcia 8, Xj 13J IST C3- "2" Hl £j FSlBBJSrCZ BOHBSLYGTÖEGÍ iap'c ajdonos. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A magyar nép kifáradt, elkedvetlenedett azokban a nagy politikai harczokban, melyek erőit az utóbbi évtizedekben igénybe vették. Kifáradt, mert a közélet váratlanul és előkészületlenül rengeteg követelést támasztott vele szemben és elviselhetlenül súlyos terheket rótt reá. Elkedvetlenedett, mert azzal a sorvasztó munkával szemben, amit végzett, nem áll arányban az eredmény, amit elért, sem politikai, sem gazdasági, sem kulturális téren. A politikai barczok sikertelensége közönyössé tette a népet még a nemzet életérdekeit legközelebbről érintő kérdések iránt is. A súlyos gazdasági válságok szegénnyé tették és kivándorlásra kényszeritik. A műveltség és tanultság terén való hátramaradás elégedetlenséget idézett elő, mert kevés tudással nem képes felfogni, hogy mi okozza bajait és mi az oka annak, hogy túlfeszített munkával sem biztosithatja magának a régebben kevesebb munkával elért jólétet. Teljes bizonyossággal megállapithstjuk, hogy a nép minden bajának, szegénységének, tudatlanságának oka abban rejlik, hogy nem voltak önzetlen vezetői, akik az élet minden vonatkozásában tanitották volna, lelkiismeretes és becsületes tanácsokkal látták volna el. Azt is megállapíthatjuk, mert szintén®igaz, hogy a bajoknak másik oka a nép szervezetlensége. Nálunk minden ember önmagára, s legfeljebb rokonaira, jó szomszédaira van utalva. Külföldön a nép köz3égenkinti, s azután országos szervezetekben él. Meg is van az eredménye, mert vagyonos, tehát Jüggetlen és nem futkároz minden apró-cseprő ügyében jegyzőhöz, ügyvédhez, mert tanu't és ismeri legalább azokat a törvényeket, amelyek közvetlen közelről érintik az ő életét. Csodálatos dolog, hogy nálunk, ahol törvényalkotás és törvénytelenségek elkövetése esetén is olyan sürün hivatkoznak külföldi példákra, arra nem gondolnak, hogy a nép érdekeinek védelmében is külföldi példákat kövessenek. Évtizedek szomorú tapasztalatai mtán jutottunk el végre a magyar nép életében egy korszakalkotó intézmény létesitésékez, mely komolyan, őszintén és érdek nélkül munkálkodik a magyar nép erőinek egyesítésén, érdekeinek védelmén. Ez az intézmény a Budapest fővárosban alakult Nemzeti Népszövetség, mely alig egy félesztendővel ezelőtt kezdette meg munkásságát, s már is megváltóját látja benne a magyar nép. Miért? Azért, mert a Nemzeti Népszövetség felölelte munkatervébe m'ndazokat a teendőket, amelyekkel a nép bajain, nyornoruságain segíteni lehet. Czélul tűzte ki ez az áldásos intézmény az ország egész magyarságának nemzeti alapon való szervezését a nemzeti öntudat és nemzeti- összetartozandóság felébresztésével és ápolásával. Czélul tűzte ki a magyar népnek a gyakorlati élei számára való nevelését, tanítását. Ellátja gazdasági tanácsokkal, peres és perenkivüli ügyeiben ingyen jogi tanáccsal különöj suiyt helyezve arra, hogy a fölösleges perlekedéstől « népet visszatartsa s ezáltal azt a rengeteg pénzt, amit a pereskedési szenvedély elvon évenként a nép zsebéből, a gazdaság fejlesztésére és művelődési szükségletekre takaríttassa meg. A Nemzeti Népszövetség nem politikai, hanem gazdasági és közművelődési intézmény, mely pártoktól függetlenül és politikai pártok felett állva végzi munkáját röpiratokban, havi füzeteiben és a központból kiküldött szónokaival. Komolyan, őszintén és becsületesen óhajtja a nép érdekeit szolgálni, A szeretet fegyvereivel megy a nép közé egyetértést hirdetni, s az erők összpontosításával, százezreknek és millióknak egy nagy családba egyesítésével akar egy olyan erős nemzeti szervezetet létesíteni, amely tagjait védi, neveli, támogatja, megélhetésének nehézségeit könnyíti. Amilyen nagy szeretettel csoportosul a magyar nép a Nemzeti Népszövetségbe, épen olyan ádáz gyűlölettel támadnak a szövetség ellen a nép ellenségei. És épen ez a körülmény mutatja, hogy a Nemzeti Népszövetség a népnek igaz barátja, jóltevője és czéljait komolyan veszi. Azok a hamis próféták, akik különböző önző czélok szolgálatában a népat ámítják, csalják, félrevezetik, lelkét butítják, verejtékes fillérjeit saját zsebük megtömésére kikönyörgik, vad dühvel, hazudozással, rágalmakkal fordulnak a Nemzeti Népszövetség ellen, mert tudják, érzik, hogy ha az egész magyar nép megismeri ezt a népjóléti intézményt, akkor vége van az ő uraskodásuknak, politikai szédelgéseiknek, mert a józan magyar ember undorral fordul el tőlük. A szeretet szavával szólunk a magyar néphez saját jól felfogott érdekében és a magyar nemzet érdekében, hogy a Nemzeti Népszövetség támogatására álljon sorompóba. Értse meg végre a magyarság, hogy szervezetlenül nem képes saját érdekeit megvédelmezni, boldogulását, megélhetését előmozdítani, mert erő és siker csak ott van, ahoi egy nemzet fiai mindnyájan egyért és egy összességért dolgozik abban a tudatban, hogy mindnyájan nemzetük, hazájuk javáért dolgoznak. N. Az oldott kéve. Jönnek a megdöbbentő jelentések: kevés a katonának való alkalmas legény. A Kinizsy Pálok helyett csenevész, satnya fiatalság vonul fel a sorozó bizottságok elé. Visszaemlékezésnek is fájó és bántó érzés, hogy évről-évre konstatáljuk e bajt. Amely nem\ hogy szűnne, de évről-évre növeli a statisztika számát. Keseregnünk azonban egészen czéltalan. Még csak nem is érflnk el vele semmit, amely a jelenségen javítana. Inkább keresnünk kell az okot, amely e bajt hozza és keresni kell az okozatot, amely a bajt megszünteti. Az okot nem nehéz megtalálni. Ahol azelőtt egy-egy csapszék mérte az alkoholt, ma a legkisebb falu is rangoskodik a korcsmákban. Azelőtt nem hullottak az emberek olyan sűrű rajokban, ma az angolkór, tüdővész, skrofulozis ijesztő számokban növeli a betegek számát. A pálinka és a betegség között is nyilvánvaló a kapcsolat. De még nyilvánvalóbb, ha reá gondolunk a nép táplálkozására, lakásügyére, higiénájára, amelyről ne beszéljünk madárnyelven, ne szégyeljűk bevallani: bo'zalmas, éppen a Kanaán földjén. A nép nem táplálkozik eléggé jól, mert nem telik, nagy a drágaság. Ez az országos nézet és vélemény. És ne hogy azt higyjük, hogy a drágaság lokális tünet. Internationális jelenség. Nemcsak itt nálunk, avagy bővebb körzetben beszélve: Magyarországon van drágaság, hanem az egész világon. A helyi tüneteket nem lehet kizárólag irányadónak tekinteni. Azok a minduntalan hallott, úgynevezett alaptételek a drágaság főokáró), hogy a termelés nem tud lépést tartani a fogyasztással, továbbá, hogy az ipar és kereskedelem fejlődése következtében kevesebb munkaerő áll a mezőgazdasági termelés rendelkezésére, amiből az következik, hogy a fogyasztás igénye emelkedik, hasonlóképpen a nemzetközi forgalom akadályai a védvámok, zárt vámterűletek, a militárizmussal és az államfentartásával járó emelkedő közterhek, mind-mind ható tényezők, de csak másodsorban lokálisak s felsorolásuk éppen