Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-04-16 / 16. szám

MAGYAR PAIZ 1914. április 16. ugy, mint felismerésük csak arra szolgál, hogy ezen belül a lokális jelenségek elhelyezkedése, hatása, megfigyelhető legyen. A drágaság leküzdésével csak az lehet a czél, hogy ezek a tényezők mérsékeltessenek, kikapcsoltassanak, vagy legalább alkalmazkodjanak az okok elhárítása eredményeként. A drágaságnak elviselhetővé tétele, a megélhetésnek kedvezőbbé való tétele végső eredményében nem az államra, hanem a társadalomra vár. Az élelmezési ipar rendszeres szabályozása, ennek fejlesztése, élelmiszer, vagy üzemek létesítése, a karlellek büntetése, a fogyasztási adók és vámok mérséklése csak másodsorban képez állami feladatot, társadalmi egyesülés, együttes és czéltudatos működés az, mely által a czálok elérhetők. A fogyasztásnak és a termelésnek a maga körében gyakorlatilag ki kell választani tudni azt, hogy mit és miben és hogy takarékoskodjék, mert hiszen ha a drágaság elhárításának nem is, az archimedesi csavarhoz hasonló áremelkedések és pénzbeli ellenszolgáltatásiak ez az első és legbiztosabb ellenszere. Oktatók kellenek, akik megértetik a néppel, hogy oktalan költekezést ne tegyen fejlődése rovására. Inkább a konyhájában legyen pazarló, mint a korcsmákban dőzsölő. Közeledjék az orvoshoz és hagyja faképnél a kuruzslóka'. A kultura fáklyáját kell fellobbantani, hogy az értelem bevilágítsa a sötét, pusztító helyeket s a nép meglássa, hol tőr reá az orozva leselkedő halál. Ha csak panaszkodunk: nem lesz eredmény. Minden tavasz megismétli Tompa Mihály sorait: Pusztulunk, veszünk . . Mint oldott kéve, szét hull nemzetünk. (V. L.) Az osztrák bortörvény szigorítása. A borhamisítás szempontjából minden bortörvénynek legfontosabb rendelkezései azok, amelyek a must és a bor ezukrozása és a törkölyborra vonatkoznak, mert köztudomásu dolog, hogy a legtöbb visszaélésre és hamisításra épen a ezukrozás és törkölyborkészitás nyújt módot és alkalmat, ha a megfelelő korlátokhoz és ellenőrzési rendszabályokhoz kötve nincs. E tekintetben eddig nagy eltérés volt a magyar bortövény szigorú rendelkezései közt s az Ausztriában érvényben volt sokkal enyhébb idevonatkozó szabályok közi. Ez egyrészt megnehezítette borkereskedőink versenyképességét az osztrák borkereskedőkkel szemben, másrészt pedig tág teret engedett Ausztriában a borhamisításnak, minélfogva mi is ki voltunk téve annak, hogy Ausztriából hamisított bort hoznak be Magyarországba. Ezt az utolsó években a dalmát bor behozatalánál sajnosan tapasztaltuk is. Ennek folytán bortermelőink és borkereskedőink ismételten kifejezést adtak annak a közös óhajtásnak, hogy a magyar kormány hasson oda, hogy az osztrák bortörvény rendelkezései szigorittassanak és a mi bortörvényünkkel összhang«ásba ho/.assanak. E czélból Báró Ghillány Imre földművelésügyi miniszter még a mult évben tárgyalást kezdett az osztrák kormánnyal, mely arra az örvendetes eredményre vezetett, hogy a must és a bor ezukrozására s a törkölyborkészitésre nézve rendeleti utón Ausztriában is olyan korlátozásokat, szigorításokat és ellenőrzési rendszabályokat léptetnek életbe, amelyek, ha teljesen nem is egyeznek meg a magyar bortörvénynek némely tekintetben még mindig szigorúbb rendelkezéseivel, ezeket azonban nagyon megközelítik s a borhamisítást Ausztriában is lényegesen megnehezítik. AZ eddigi állapothoz képest az Ausztriában most életbeléptetett lényegesebb változások a következők : A must és bor ezukrozását, amire eddig az osztrák közigazgatási hatóságok minden korlátozás nélkül bárkinek, bármikor és bármennyi emukor elhasználására adhattak engedélyt, jövőre csak a czukrozási kérvények szigoiu elbírálása után és csak oly czélból engedik meg, hogy a must czukortartalmát amely a szőlő érésére kedvezőtlen időjárás miatt a rendesnél kevesebb lett, vagy az ilyen mustból készült alacsony szesztertalmát a rendes fokra emeljék, vagy pedig azért, hogy a hibás vagy beteg bort terjesszék. A czukortartalom czukrozással legfeljebb csak annyira emelhető, amennyi az adott körülmények között (tudniillik a termeiés helyén, az ott alkalmazott szölőmivelési mód mellett, az illető szőlőfajták mustjában) rendes években szokottlenni Az egy hektóliterhez adható ezukor mennyisége jövöre a czukrozási engedélyben fog megállapittatni és hektóliterenként négy (4) kilónál több nem lehat. Olyan mustot, melynek eredeti czukortartalma szüretkor 15 foknál nígyobb volt, ezukrozni tilos. A ezukrozás végrehajtásának helye és ideje a pínczefelügyelőnek előzetesen bejelentendő. Kész bor ezukrozása csak pinczefelügyelö jelenlétében hajtható végre. Az osztrák bortörvény szerint rosz szüret esetén nemcsak egyes feleknek, hanem a községi elöljáróság vagy szaktestületek kérésére egész községek határára vagy nagyobb területekre kiterjedő általános czukrozási engedély is adható. Mindazonáltal az illetékes hatóságok oly utasítást kaptak, hogy ilyen általános czukrozási engedélyt csak egészen kivételesen s az ezt indokló előfeltételek beható elbírálása alapján adjanak. A czukrozási kérvények véleményezés végett előzetesen mindig közlendők a pinczefelügyelőkkel. Törkölyborkészitését ezentúl csakis a bortermelőknek, csakis saját termésű szőlőjük törkölyéből és csak a háziszükséglet czéljaira engedik meg s a készíthető törkölybor mennyisége a házi fogyasztásnál figyelembe vehető egyének számához viszonyítva fejenként és raponként két (2) liternél neru lehet több. Az idevonatkozó uj rendszabályok folyó évi márczius hó 24 én léptek életbe. Ezt az eredményt bortermelőink és borkereskedőink kétségkívül örömmel fogják fogadni, mert az osztrák bortörvény végrehajtásának szigorítására irányuló kívánságaik, épen a legfontosabb kérdésekben, jórészt teljesedésbe mentek s az ennek folytán Ausztriában előállóit uj helyzet megszünteti, vagy legalább is lényegesen csökkenteni fogja azt a tisztességtelen versenyt, melyet eddig borainknak a hamisított osztrák bor csinált. K—t. sth (Kakas Ágoston) könyvnyomdája, papir és irószerkereskedése Zalaegerszeg, Arany gárány épület. Néhai özv. Skubiics Jenoné szül. Spelietich Paula. — A nagy időknek egyik szenvedő tanuja. — Mert nemcsak a zord csatákban részt vett férfiak, katonák a tanuk; tanúi a 48 as nagy időknek a gyöngébb nők, gyermekek is, akik láncz szem módjára valának ahhoz a nagy történethez köfve. Mi fájó borongással emlékesünk azokra az időkre. A mult héten emlékeztünk meg röviden a családi gyászjelentés közlésével egy nagy műveltségű és nemes keblű nőnek, özvegy Skubiics Jenónének a haláláról. Műveltsége, önzetlen nemes jelleme, társadalmi életünknek tiszteletre méltó alakja, életének a mindennapitól eltére körülményei, s különösen történelmi sorsa J<észtetuek arra, hogy életéből egy pár vonást felemlítsünk. Születése Szabadkán elég nevezetes napra esett: 1848 május 13-ára, mikor a ráczok készültek, hogy feldúlják a várost. Édesapja, Spelietich Bódog 48 as kormánybiztos volt. Halálra ítélték. Menekült a családdal, s a kis gyermekkel, szabad prédára hagyva itt biitokait. Amerikában ette a kis gyermek az édes tejjel együtt a száműzetésnek keserű és sovány kenyerét. Jowa államnak akkor még majdnem vadon ösrengetegében tengették életüket, a nappalt kemény munkával töltve, mert hisz vagyonukat a hatalom a forradalom után elkobozta és a volt kormánybiztosnak keze fáradtságos munkájával kellett családját fentartani. Az estéket azoaban könyveik között töltötték és élénk levelezést folytattak Kossuthtal és a magyar világ más nagyjaival. Az időközben növekedett, de még csak kis Paula volt atyjának titkára, ö írta helyette a leveleket az!akkori időnek kissé fellengzős, ed annál szebb, válogatottabb irályával. Amellett férfi testvéreivel versenyt tanult szabad óráiban. Akkor és ott szivta talán magába mindazokat az ideális nemes érzéseket, amelyek lelkét egész életén át eltöltötték és amelyek később a köznapi élet reálizmusával annyira ellentétbe hozták. 18 éves korában hozta haza édes atyja a nővérével együtt Amerikából s a két szép leányon Pesten igen soknak megakadt a szeme. Szépségök mellett müveitek és szellemesek voltak. Spelietich Paula végre Skubiics Jenő zalamegyei földbirtokoshoz ment férjhez, aki később országgyűlési képviselő is voH, s akivel mindvégig boldog családi életet élt, segítve férjét mindenütt, hol egy okos asszony a féifi oldalán állva segítségére lehet. Amikor a boszniai hadjárat idején a Vörös Kereszt eszméje aktuálissá vált, ö fiatalsága egész lelkesedésével állt a mozgalom élére Zalaegerszegen, hol a főispánná mellé a Vörös Kereszt Egylet alelnöknöjévé majd elnöknőjévé választatott. — E nemes munkálkodásáért Erzsébet királyné is kitüntette dicsérő oklevéllel fáradhatlan tevékenysége elismeréséül. Ez az egylet maradt neki mindvégig legkedvesebb gondja, mintha a jövőbe látó lelke előtt elvonultak volna a jövő háború képei: a mély sebből vérző százezrek, kik hiába epednek irgalmes ápoló kezek után — amely szomorú kép máig is kisért. Sajnos, az érdeklődés a szent ügy iránt a béke éveiben elaludt, igy látva a teljes érdektelenséget és fáradozása sikertelenségét Skubiics Jenőné is letette az elnöki tisztséget, mely gyengülő erejét amúgy is próbára tette. Férje halálával 1901-ben lezárult életének boldog korszaka. Ezután csak saját emlékének élt, s azt két emberbaráti czélra tett alapítvánnyal örökítette meg. Ha milliói lettek volna, örömmel rakta volna ezeket a közügy és emberszeretet oltárára, maga pedig dolgozott, robotolt, amig csak birta gyenge