Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-06 / 10. szám

2 MAGYAR PAIZS 1913. márczius 6. ságot zajjal, forgalommal: a déli vasúttal. Elterelték, elijesztették innen. Azóta nem áll szerencse a házhoz. Nem sikerül megzavarni az egyhangúságot, még ha akarnók sem. Nem tudunk élénkülni, zajossá, forgalmas várossá lenni. Jó, hogy még huszáraink vannak, legalább megtörik néha a csendet. Néha, mert csak vasátnap este lebet nekik kurjongatni hazajövet a fejérképi kocsmából. Azután újra nyugodt minden. De még itthagyni is egyhangú ezt az egyhangúságot. Hiába készül jókedvvel az ember a három uapi pesti szabadságra, teltig lelohad a jókedv az unalomtól, lemarad a vígság a viczinálisról. A viczinális csak az unalmat szállítja. A vjczinális, a viczinális . . . Jó biz a viczinális a szegény falusi asszonynak, mert egy hatosért beviheti a túróját, tojását a városba, s megveszi egyúttal a télre valót is. No meg, ha a magyar a vásárra megy tinót venni, hát „ódának" vonatra ül. Majd lealkudja a vásárban a jegy árát, s a csizmapatkó sem kopik. No meg viszi is a vonat félnapig a pár krajczárjáért. Ha csak ilyen czélokat szolgálna a czell— egerszegi viczinális, akkor jó lenne. Söt nagyon is jó, mert napjában négy vonat közül válogathatnak a kemendi menyecskék, s a zalabéri tinóvásárló magyarok. De a viczinális Zalaegerszeg érdekeit is szolgálja, legalább kellene szolgálnia. Kellene . . . Nem is igen van még egy ekkora város, s hozzá még megyeszékhely, ahonnan háiom ós fél órát kelljen viczinálison ülni, amig rendes vonatra szállhat az ember. Nagy város már ahhoz Zalaegerszeg, hogy ilyen keserves közlekedése legyen. De hát nincs kilátás jobbra, Jobban mondva „jóra". Mert „jobbat" mégis csak lehetne. íme: Zalaegerszeg és Czell között a viczinális vasútvonal 69 km. hosszú. A vonalon az engedélye zési törvény értelmében 40 km. óránkénti sebességgel közlekedhetnek vonatok.Szóval, ha valamely vonat megállás nélkül futna Gzelltöl Zalaegerszegig, az ut csak órát venne igénybe. De hát nem fut a vonat 1. megállás nélkül és nem fut 2. 40 km. sebességgel. 1. AZ elsőt nem lehet kívánni Zalaegerszeg kedvéért. De azt igenis lehet, hogy naponta legalább egy, a pesti gyorshoz csatlakozó vonatpár csak a főbb helyek (Boba, Jánosháza, Ukk, Tűrje) érintésével legyen a menetrendbe beállítva. Czell és Zalaegerszeg között naponta négy vonatpár közlekedik. A vonalon fekvó kisközségek forgalmának lebonyolítására teljesen elegendő, ha csak három vonatpár áll meg, s a negyedik áthalad. Söt elég fővonal van (Győr—Fehring, Ujdombovár—Fiume), amelyeken csak 2 gyors, s 2 személy vonatpár közlekedik, s a kisebb helyeken csak a 2 személyvonatpár, s legfeljebb még egy vegyesvonat áll meg. Igy, ha a fövona lakon fekvő, sokszor elég nagy községek forsal mának lebonyolítására elég 3 vonatpár, akkor a czell—zalaegerszegi viczinális mentén levő kisközségek sem saenvednek rövidséget, ha egy vonatpár megállás nélkül halad át az állomásukon. Sőt még akkor som, ha két vonatpár futna keresttiil Időkímélés czéljából. Nem tudom, hogy közlekednék-e kettőnél több vonatpár naponta, ha nem volna Zalaegerszeg a vonalon. Különben is a negyedik csak két év óta jár. Lássuk mit használna a sok megállítás elkerülése. A vonatok gyorsaságának a sok megállás a kerékkötője. A fékezés, tartózkodás, indítás a kisebb helyeken is igénybe vesz legalááb három perczet. Ha a megállások számát csökkentjük, vagyis csökkenthetjük, a viczinális is tűrhetővé válik. Ha most már a czell—zalaegerszegi vonalon 9 elhagyható három perczes megállást 1—2 vonatpárnál elhagynék, továbbá a kisfaludi megállást, valamint az ukkit csak a vízvételhez szükséges időtartamra redukálnók, a vonat legalább háromnegyed órával előbb érne Egerszegre. Menjünk tovább. 2. Azt említettem előbb, hogy nem haladnak a vonatok mindenütt a törvényben megengedett 40 km. sebességgel. A vonalunkra beosztott XII. osztályú mozdonyoknak csak a maximális sebessége 40 km. t. i. tudnak ennyivel is menni, de csak kevó3 megterheléssel, s egyenes pályán. Kellene tehát kitartóbb mozdonyokat alkalmazni. Nagy gépet nem bir el a viczinális pálya, de nagyon megfelelők lennének a T. V. osztályú gépek, amelyek már évek óta járnak a hasonló erősségű viczinális pályákon (Bicske—Székesfehérvár, Győr—Jutás—Ujdombovái). Ezen öttengelyü gépeknek 60 km. a maximális sebesség, s az bizonyos, hogy kissé emelkedettebb pályán és nagyobb megterheléssel is meg tudnák a 40 km. sebességet tartani (Czell és Boba között pedig mehetnek a megengedett 60 km.-el). Ezen gépeknél 40 km. sebesség mellett a késés ki van zárva, s nyugodtan lehetne a vonatoknak Czellbe való megérkezését későbbre helyezni, mert nem kellene attól tartani, hogy a pesti vonatokhoz elmulasztják a csatlakozást. Még azt lehetne felemliteni, hogy czélszerü lenne a pályát is egy kicsit, pl. sümegi bazalttörmelékkel megerősíteni, s a Zala hídját ala posan megtámogatni. Nem volna hiábavaló költség egyik sem. Sót egy uj híd olcsóbL lenne, mint az örökös javítgatás. Igy az előbb említett 3U órás ut megrövidítést egy jobb mozdonnyal 1 órára fokozhatnók, ugy hogy akkor a több helyeken megálló személyvonat 2

l/i óra alatt lefutna Czellböl Zalaegerszegre. Ezzel szemben most a legjobb vonatunknak 3

1U óra kell. Elég fontos viczinális már a czell—zalaegerszegi s ideje lenne a vegyesvonatokat személyvonatokká átszervezni, annál is inkább, mert rendes tehervonat forgalom van a vonalon. A mostani vegyes vonatainknak 4 óra kell Czellig, vésve: »Rákóczy Ferencz 1703. Magyarok Istene tekints reánk népedre*... felírással. A hagyomány szerint ezen az asztalon Rákóczy 1703 ban, midőn lengyelbe ment, egy éjszakát töltött s ö vágta volna bele a fenti szavakat. Az illető pór család nagy kegyeletben tartja ezt az asztalt, melynek igensok bámulója akadt. Ezt két évvel ezelőtt Bay Ilona debreczeni úrhölgy 600 forintért megvásárolta s a nemzeti muzeumnak adta. A paraszt már ezer forintért vissza akarta venni, mert mint mondja, mióta eladta, az Isten elhagyta. Minden munkára rá fizet, legszebbik marhája elhullik, gyermekei betegeskednek, ami azelőtt sohasem fordult elő. Különben Rákóczynak emez itt éjjelezéséről lett a község Pudpolóozról Vezérszállásra magyarosítva. Az orosz asszony a házat hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton kiseperni halálos bűnnek tartja, ugy szintén a napfelkelte előtt és lenyugta után. Eredeti babonája az is, hogy a házból kisepert szemetet a világért sem szabad arra az oldalára kidobni, merre a lakóház néz, mert ha a hold meglátná, hát a gyermekek holdkorosak lennének, a leányok pedig soha sem mennének férjhez. A kamrában, melynek ablaka nincsen, tartatik vagy öt különféle ősi faragott láda, ós gyapjú zsák. A keresztrudakon fügnek a fehérnemüek, gubák kolozsnyák, disponiblis, gazdátlan szőrtarisznyák, gombos és kolompos szíjak, fehérített fonál, melyeken három szál egy pázmának számíttatik s az egész darabban tiz pázma van. fúrók, balták, kaszanyelek, gyaluk, vasak, lánczok, fahéjkötelek, kaszák, s más hasonló dolgok. A pitvarból egy létra vezet a ház padjára, hol azjnban sokáig nem állhatunk, mert a házból kijövő füst mindent elborít. Kivehetni mégis a kender tíllókat, néhány ládát és hordót zabbal és szöszszel megtöltve, néhány tört fazekat, melyekből fosztatlan toll ömlik kifelé, néhány kifordított juh és báránybőr és néhány fecske fészek, melyeket elrontani tilos, különben a tehén véres tejet adna és a gyerekeket a mérges kigyó megmarná. A házat fadeszkából össze ácsolt ajtó zárja el, melynek fakilincsét zsineggel lehet megnyitni; kőrizsfából készült zárát pedig görbe hosszú alakú kulcscsal tolják félre, e végből a kezöket egy az ajtó közelében a falon levő nyilláson dugják be. Az orosz különben az ajtót ritkán lakatolja be. Tolvajoktól nem kell tartania, mert ezek valóban ritkán is vetődnek a hegyi falvakba, lakos társaik pedig erre nem igen vetemednek, különben nincs sok elemelhető a házban. (Folytatjuk.) de a fentebb vázolt viszonyok között a mindéit állomáson megállA személyvonat is lefutna 2*/« óra alatt. Hézagpótló lenne köelekedésünknek ilyképen való jobbítása. Ma a ezell—csáktornyai viczinállst csak ráérő ember használja, s aki rá van utalva. De pl. aki Czellb&l Csáktornyára akar menni — habár háromszorosan fizet — de mégis Szombathelyen s Kanizsán át utazik. De ha tűrhetővé változtatnák a viczinális közlekedést, érezhető konkurrencziát tapasztalna a déli vasút, de nemesak ezen viszonylatban, hanem a Zalaegerszeg vidékéről Pestre utazók sem használnák Kanizsán át a déli vasutat, hanem utaznának Czell—Győrön át, annál is inkább, mivel az állami alkalmazottak, katonák a drágább díjtételű déli vasúton csak 33°/o kedvezményt élveznek, míg az államnál 50% t. Az esetleges pesti közvetlen kocsi, s hozzászámítva, hogy Czelltől étkezőkocsi is van a gyorsvonatoknál — oly kényelmet biztositanának, hogy a tehetősebbek is ezt a vonalat használnák a déli vasút helyett; már csak azért is, mert erre sem tartana tovább az utazás a viczinális jobbítása esetén. Ennek keresztülvitelére pedig nem kell má», mint a 20 év előtt összeállított menetrendet megbolygatni, jobb gépeket kérni s talán imittamott a pályát megkavicsozni, hogy a mozdony mindenütt megtarthassa a 40 km. sebességet. Igy elérhetjük, hogy a gyorsított személyvonatunk (a megállások beszámításával) 30, s a mindenütt megálló vonat tényleges 26 km.-t tegyen meg óránkint. Ezzel szemben mai vonatjaink átlagos 18 — 23 km. t futnak be óránként. Legfeljebb még 1—2 találkozási állomáson kellene egy közönséges jelző berendezést létesíteni, s Egerszegen egy nagyobb forditókorongot (a mozdony részére). Sorompót 40 km. sebesség mellett nem kiván a törvény. Uj találkozási állomásokról beszéltem az előbb. Nem lehetne ugyanis az ukki találkozásokat oly szépen nyélbe ütni, s ezáltal a tapolczai csatlakozás sem lenne oly tökéletes. De, kérem, ma már — mióta a balatoni vasút megvan — fütyülnek is a tapolczaiak a viczinális összeköttetésre ! Mindamellett fog sikerülni a helyes és szükséges csatlakozások megoldása, ha nem is minden vonathoz. Sümegről pedig lehetne motoros közlekedést bevezetni Ukkra. Még valamit. A mi viczinálisunk főfeladata a pesti forgalmat lebonyolítani, de semmi esetre sem a szombathelyit. Arra itt van a déli vasút. Ugyan nehezen akad olyan ember, aki Égerszögről Czellen át utazzék Szombathelyre és viszont. Ezért nincs is értelme, hogy a Czellböl 10 oia 16 perczkor, s az Egerszegről 4 óra 53 perczkor induló vonatok a szombathelyi csatlakozásokat szolgálják. Sokkal czélszerübb lenne, ha az előbb említett vonat a pesti gyors beérkezése után iudulna. Egy kis gyorsítással igy is megfordulhat a vonat szerelvénye este fél hatig Czellbe, hogy a pesti gyorshoz csatlakozzék. Épugy czélszerübb lenne a délutáni helyett este indítani a vonatot Egerszegről Czellbe, s így nem kellene — mint most — éjjel 3 órát várni a pesti személyvonatra. E miatt még nem kellene bevezetni az éjjeli szolgálatot. Söt tán a délutáni vonatot továbbra is fenu lehet tartani, pl. Ukkig, hogy a viczinális érdekek is kielégíttessenek. Erre a bőven vázolt viczinális gyorsításra van már elég példa. Nagybecskerek nincs fővonal mellett, s hogy a nyomorúságos viczinális közlekedést javítsák rendbehozták a szeged—karlova—becskereki vonalat, ugy hogy most a személyvonataik 27, a-gyorsított személyvonatok pedig 35 kmt. tesznek óránként. Külföldi viczinálisokon is látunk példákat, Ausztriában a St.-Pölten Mariazell, Bozen-Meran, Innsbruck-Scharnitz, Salzburg-Itchl (nyáron) vonalakon. Németországban ChemnitaWeipert, Zwickau- Schwarzenberg (nyáron), Liegnitz Merzdorf stb. Egy kicsit hosszú térre van eresztve ez a jobb sorsra érdemes téma, de az lenne jó, ha akadna valaki, aki még tovább nyújtaná, egészem addig, míg csak meg nem valósul. K-r L-t