Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-06 / 10. szám

1913. márczius 6. MAGYAR PAIZS 3 A zöld vadász. Ne haragíts, nincs rá eset, hogy beleegyezésemet adjam e házassághoz, jól tudod, hogy a leány szegény, a szépség pedig muló, különben azt is tudnod kell, hogy egy Bánn fiu el nem vehet falusi jegyző leányt. Reád számítanak a főispánéknál is és bizony nagy szerencse lesz reánk, ha Alvinczi Sárikát veszed el. Újfalvi birtokunk szomszédos az övékkel s igy ha e házasság eldűl, bizonyára Sárika kapja az alvinczi birtokot s akkor a miénkkel együtt kiteszen másfélezer katasztert . . . Végtelen csend állott be az öreg Bánnak e kijelentésére. Nos mért nem szólsz? elmégy utazni, értetted és feledni fogsz. A fiatal Bánn, sápadt arczal hallgatta atyjának kijelentését, fogta kalapját s apjához lépett e búcsúzó szóval: köszönöm figyelmedet, elmegyek és feledni fogok. * * * Ott fön a Retyezát tetején hol örökösen dúdol a szél, s hol a boróka is már esak elvétve tenyész, kiálló szikla mélyedés oldalán áll egy ház. Tornáczán órák hosszat ül a zöld vadász s belebámul a nagy semmiségbe, oldalról nézve az alakot azt hinni, hogy már élet sincs benne. Magas szikár férfi, béesett sápadt arczát még ijesztőbbé teszi a fekete torzomborz szakái. A. nép ez öltözetéről hivja zöld vadásznak, hiszen jó tormán azt sem tudja honnan jött és mi a neve. Viselkedése olyan, hogy mesébe való dolgok keringnek felőle, majd itt, majd amott látják őt kalapnélkül valamely vad után rohanni, és sokan esküvel is bizonyították, hogy látták őt a »Propászty« szikláról leugrani ama feneketlen mélységbe, ahol már annyi sokan lelték halálukat — a pásztorok közül — és ő mégis élve került ki, sőt nem egyszer gazdag zsákmánnyal tért vissza e földalatti útjából. Hiszen a múltkor is egy ritka példányú hiuzt hozott fel onnan. Fegyverének dördülését is hallják sokszor a Retyezát alján dolgozó favágók, s olyankor kalaplevéve vetnek keresztet és rebegik: Uram, teremtőm ments meg bennünket a rosztől. Rejtélyes életmódját arra magyarázták, hogy a drákuval (ördög) czimborál . . . Sok hét és hónap elmúlt a mióta betelepedett a havason a zöld vadász, de a faluban senki sem látta őt soha. Mig aztán egy nap nagy meglepetésben részesültek. Egy vasárnap templomukban megjelent a zöld vadász, egy szépséges szép ifjú nővel, Sokakat a hideg gyötört a félelemtől, sokan pedig azt hitték, hogy az égből alá szállott angyal téritette őt a hivők közé . . . Ahogy meggyőződést szereztek a szép nőről, hogy éló lény, az erdő tündérének kezdték hinni, aki az ifjú vadászt a dráku hatalma alól szabadította fel. A málna szedők, kik máskor csak csoportokba verődve mertek a havasra rándulni, most egyenként is neki indultak utjoknak, hiszen jól tudták, hogy a jó tündér megvédi őket a rosztól, mert már sokszor megjelent ott a mikor nemis gondoltak reá és mindegyikhez volt egy-egy nyájas szava. Soknak már ajándékot is adott, amit ereklyeként megőriztek. Érthetó volt most a rajongás, a mellyel viseltetett a falu népe ez ifjú nő iránt . . . Nagy vadászat készül a maczkókra. A zóld vadász háza tája is zajos a készülődéstől. Poroszkáló kis lovacskák czipelik hátukon a terhet, élelmi szerrel van megrakodva mindenik, csak nagy megerőltetéssel tudnak feljutni a havasi vadász házhoz ... De hát a Retyezátra mit sem lehet felszálitani másként, meredek annak minden ösvénye, s bármily nehézségbe is ütközik ez előkészület, de holnap estig mindennek fönt kell lenni, mert akkorára a méltóságos gróf is megérkezik vendégeivel. Délután a gróf érkezését jelzi a vadőr, kinek elébe megy a zöld vadász és fogadja, a gróf meglepetésszerűen hátrál amint megpillantja ez ismert arczot, kutat emlékeiben, hogy hol is ' láthatta e gyünyörü szál embert. Már két éve felfogadta szolgálatába az igaz, j de személyesen nem volt még akalma talál- \ kőzni vele. Ily tépelődő gondolatok közt jut a vadász lakhoz hol a márcziusi hűvös levegő után, jól esik a fűtött szoba. Este felé érkeznek bácskai vendégek is, köztük, Bánn Aurél a bácskai nábob. A zöld vadász, oda künn fogadja az érkezőket ós amint kezét nyújtja a nábob feléje, az övé — megremeg. t Az öreg Bánn szemébe néz a vadásznak s a ' következő perezben átölelve tartja egymást a két férfi. Jaczkovict Miklósné. A farsang és a modern házasság. {Süttd Károly, a Balatoni Hírlap felelős szerkesztője.) Igaz, hogy elmúlt már a Karnevál Herczeg kora, mely a farsangi mulatságok, ismeretség kötések, sok esetben pedig a házasság kötések ideje, de azért pletykálni csak lehet erről a kellemes időszakról, hiszen mai világban már aligvan a szegény halandónak miről beszélni. A tarsangi idény tehát nemcsak a mulatságnak, hanem rendesen a házasságok kötésének az ideje. Ilyenkor mutatják be a férjhez menendő leányokat a társaságnak és ilyenkor köttetnek azok a kapcsolatok, melyek egy-egy család alapítását vonják maguk után. Azt hiszem, nem lesz értéktelen kísérlet, ha összahasonlitásokat teszünk ezalkalommal a régi és jelenleg divatozó házasság kötési formák és intencziók között s kiderítjük ezeknek jellegzetes vonásait. Ha jól szemügyre veszsztik a mai frigykötéseket, akkor azokat két csoportba oszthatjuk: a szerelmi, és érdekházasságok csoportjába. A házasságok nagyobb százaléka sajnos az érdekházasságokra jut. Nem mondhatjuk azt, hogy a rógi jó világban nem kűlönböztethetnők meg e kél osztályt, mert akkor is voltak szerelmi, meg érdekházasságok, csakhogy akkor a nagyobb arányszám a szerelmi házasságoknak jutott, mig az érdekházasság a megérdemelt lenézésben részesült. A férfi, a hős, a dalia megküzdött, kiérdemelte jegyese szerelmét és sokszor, nagyon sokszor arája nevével ajkain indult harczba, veszélybe, a halálba. Egészen másképpen történik ez manapság. Most nem kell a jövendőbeli jegyes kegyét lovagi tornákban ki küzdeni, ma már nem himeztetünk lobogót kis kezével, melylyei azután az ellenség ellen diadalmas harczokat vivunk, avagy megtaláljuk a hősi, bajnoki halált. Ma a házasulandó fiatalember, mielőtt lábát a lányos házhoz betenné, — tisztelet a kivételnek, — előbb alaposan belepillant a tekkönyv rideg rovatai közzé, hogy hány holdas birtok a vagyon és mennyi teher nehezedik rajta. Ha azután a telekkönyvi szemle sikeres eredménynyel járt, csak ÍZ esetben kezdi meg az udvarlást. Da ne gondoljuk, azt, hogy az ilyen érdekhajhász urak visszautasításban részesülnéuek, mert bizony sKevés a főka és sok az eszkimó®, Sok a férjhez adandó leány, de kevés az érdemes fiatal ember; meg aztán melyik leány szeretne pártában maradni ? Tánczolni C3ak a huszonkét éves gavallérok szoktak, mert azon felül már derogál nekik. Meg aztán a mai ifjúság hamar belekóstol az eféle mulatságokba, ugy, hogy ma már bele is csömörlenek. Sokszor láthatunk bálakon, mulatságokon egész fiatal, a rövidnadrágból alig kinőtt urfiakat, akik már mint rendezők, hangadók szerepelnek. Igy azután a bálák is elvesztették azt a szerepüket, melyet tulajdonképpen be kellene tölteniök. A bálok hivatása régi jóidőkben az volt, hogy bemutassák a társaságnak az eladó leányokat és lehetőleg megismertessék oly fiatal emberekkel, kiknél a skomoly szándék nincs kizárva*. Az által, hogy az egész fiatal fiatalság kiszorította a parkettről a korosabb és komolyabb számba vehető fiatalembereket, a bálaknak létjogosultsága megszűnt. A régi hires farsangi mulatságoknak letűnt már a csillaga. A tánez elvesztette a költészetét, a báltermekből pedig kihalt az iluzió. Ritka ember találja fel manapság a táncz közepette szive választottját. A mai értelembe vett farsangi bálozás nem egyéb, mint léha flirtelés, kaczérkodás a női eréuyekkel, kóstoló a máskor tiltott élvezetekből. Itt alapos reformokra van szükség. Ne engedjék meg a szülők, hogy fiu gyermekük olyan j korán vegyék ki a részüket az élet örömeiből ós akkor nem fogja el őket a sokszor csupán j afektált ssplen« melylyei tüntetni akarnak. Kár a farsangi mulatságok nemes hivatását veszni engedni, vissza kell állítani arra a szép, ideális magaslatra, melyen évszázadokon át tündököltek. (Sajnálom: a bál: alTektálás: német dolog: nem magyar: nem őszinte. Sz.) Hivatalos rovat. 2389. 1912. Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. Hirdetmény. Az 1888. évi XVII. tcz. illetve az 1912. évi tez. 8.§ a 3. pontja alapján az 1912—1913 évben tényleges katonai szolgálatra behívott nem tényleges állományú legénység gyámolító nélkül hátramaradott családtagjai segélyben fognak részesülni. Azok, akik ilyen segélyre szorulnak, abbeli kérelmüket a városházán (II. emelet 7. ajtó szám alatt) a hivatalos órák alatt 15 napon belül szóval vagy írásban terjesszék elő. Az elkésett kérelmező kérelmek csak küiönös méltánylást érdemlő esetben fogadtatnak el. Zalaegerszeg, 1913. február 28-án. FÜLÖP sk. h. polgármester Heti hirek Helyiek. Dr. Bálás Béla főispán, aki néhány hétig Nagykanizsán és Budapesten tartózkodott, tegnapelőtt visszatért székesvárosába, Zalaegerszegre. BIeghivÓ. A városi képviselő testület lapuQk zártakor rendkívüli közgyűlést tart, Fülöp József főjegyző, helyettes polgármester elnökletével. (Dr. Kozbai Károly polgármester még mindig otthon fekszik betegen.) — Tárgysorozat: 1. 2102-—1913. Ti volt. János és társainak indítványa Salamon Ferencz I, oszt. irnok, h. rendőrkapitánynak a rendőrkapitányi hivatalhoz való visszarendelese tárgyában. 2. 765—1913. A zalagerszegi honvédhuszár osztály parancsnokságnak a laktanya tatarozására évi 2200 korona átalány utalványozása, valamint a felső erdei gyakorlótérnek legeltetési célokra leendő bérbevétele tárgyában előterjesztés. 3. 2123—1913. A városi téglagyár házi kezeléséhez szükséges forgótőke biztosítása tárgyában előterjesztés. 4. 2048—1913. A téglagyár üzembe helyezhetése végett teljesített előmunkálatokkal felmerült költségeknek a polgármester által történt utalványozásának bejelentése. 5. 389—1913. A bérkocsi ipar gyakorlására vonatkozó szabályrendelet tervezetének előterjesztése. 6 2353—1913. A dunántuli helyiérdekű vasút r. t. kérvénye, a zalaegerszeg— zalalövői h. é. vasú'vonalrész létesítésére, a város tulajdonát képező ingatlanokból szükséges területek átengedése tárgyában. 7. 1497—1913. A városi közkórház kiadásainak fedezésére a házipénztárból 10000 (tizezer) korona előleg utalványozása tárgyában előterjesztés. 8. 1837—1913. A városi szegődményesek lábbeli szükségletének biztosítása tárgyába előterjesztés. 9. 1602—1912. Tivolt János laktanya bizottsági tag lemondása folytán egy tagnak választása. Zalaegerszeg, 1913. márczius 3 án. Fülöp József, h. polgármester. Gyűjtsünk a Csány szoborral-' N. N. Zalaegerszeg . . . — K 50 f. Mai gyűjtésünk — K 50 f. Hozzáadva a múltkori (34352 K 87 í) összeghez A Magyar Paizs gyűjtése máig 34353 £ 37 fill. A múltkori számban a végősszeg tévesen szól 34347 K s 87 fillérről, öt koronával többnek kell lenni, tehát helyesen : 34352 K 87 f. A márczius 15. ünnellí J* pélyek rendezőinek a Ha jJH figyelmét és jó akaratát fölkérjük arra, hogy j^^^P^É^vi. gyűjtsenek és küldjenek a Csány szoborra egyfillért, mert most az utolsó időszakban már illő d ;log a dolgot sürgetni, meg hasznos is ; egy év múlva amúgy is megszűnik már ez a kérelem, — de nem szünhetik meg soha a nemzeti élet iránti buzgalom és