Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-06 / 10. szám

XIV. év üSaimgtrtng, 1913. enárczius 6. 10. szám XMflaatM te: Mgy im 4 kor. «4 f fél évra 2 kor. 04 f Raguéra 1 ker. ©4 f ágyae sxáat 8 fillér. .Bcerkes^ Z. SIox-^rá-fcDiL ülajos iviTHiiKiatákzraalc Hirdetésak dija ®egegyezés szériát. Nyilttér sora 1 kor Szerkesztő Bég kiadóvata.: Wlaaicí-ntcaa 8, LHNGFHEBWOZ BOBBÉLT Q- T ÖBQ ? iap D sjdonos. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Fészekrakás. Márcziue hónapnak eieő napsugarára nem csak a fővárosban és a vidéki városokban, hanem a (falvakban is jelentékecy számú építkezés indul meg. A etatisztikai hivatal jelentése szerint átlag negyed millió ház épül egy-egy tavaszi építési szezonban. Ujabb időben ezt a számot jelentékenyen fokozza a mezőgazdasági munkásoknak emelt házak száma is. Rövidesen jiéhány év alatt áizezer munkásháE épölt az országban, különösen azokban a vármegyékben a hol a belső ingatlanok szerzése nagy nehézségekkel járt És épen ezeken a helyeken rettenetes helyzetben voltak azok a szerencsétlenek, akik többedmagukkal egy szobában laktak Kettegve gondolunk azokra az etikai tekintetekre, amelyekre sűrfl fátyolt kellett borítania az emberiség őrző angyalának. Csak illusztrálására a helyzetnek jegyezzük meg, hogy egy alföldi összeírás szerint egy munkásházban egy helyiségben 63 élő ember lakott, 8 család, asszony, ember, lány, legény, újszülött ée iskolásgyermek egyaránt. Azért nagyjelentőségű és korszakos az a humánus intézkedés, mely a mezőgazdasági munkásoknak saját hajlékot teremt. És engedje meg a tisztelt helyihatóság, ha csodálkozásunkat fejezzük ki, hogy Szentes, Hódmezővásárhely, Zenta, Püspökladány, Békés, Orosháza és sok más község és város példáját nem követi és nem kezd a munkásházak építésének jelentős leiadatához. Hiszen ha már egyebért nem is kellene ezt tenni, meg kellene tenni a munkaerő lekötésére. Az a munkás, akinek saját hajléka van, nagyon meg fogja gondolni, hogy mostani helyzetét fölcserélje bizonytalan helyzettel A munkásházak építésével azt a kedvező tapasztalatot tették, hogy akinek ilyen hatósági segítséggel saját hajlékot emeltek, az nem vándorolt ki Amerikába, az már valóban hirdeti a költő szavát: „Itt élned, halnod kell." Az a nagy közérdek, mely e kérdéshez lüződik, teszi hírlapi kötelességünké, hogy az illetékes helyi tényezők figyelmét felhívjuk erre az ügyre. A gazdasági munkásházakról szóló 1907. évi 46. törvényczikk szerint gazdasági munkásházak azokban a községekben, városokban építhetők államsegéllyel, a hol legalább t

;z családos munkás folyamodik a községi képviselőtestülethez, hogy tárgyalja a munkásházaknak mi módon való létesítését. A törvény szerint a községi képviselőtestületnek a kérelmet okvetlenül tárgyalnia kell és ha a szűkség tényleg mutatkozik, ba a kedvező előfeltételek, a háztelekre alkalmas terület van, a község, mint erkölcsi testület, vagy maga veszi kezébe a dolgot, vagy a vármegyéhez teszi át jóindulatu pártolással a jelentkező munkások kérvényét. Kedvező helyzet az, ha a községnek van belsősége és ezt méltányos áron adhatja. Bizony sok községben annyi jóindulattal találkozott a munkásnép, hogy ahol a községnek épületanyaga volt, vagy téglagyára, az épületfát, téglát is kedvező áron engedte át. Nem tartozik ezzel a község, de ha megteszi, méltányos, szép dolgot cselekszik s csak ott teheti meg, ahol a község anyagi helyzete ezt megengedi s magának is van erdeje, téglagyára. Hogyan épülhet fel mégis a munkások háza'? Ugy, hogy a törvényhozás minden évben egy bizonyos összeget szavaz meg a földmivelésögyi miniszternek arra a czélra, hogy ezt a munkásházakra felvett kölcsönök kamatterheinek enyhítésére fordítsa. A törvény lehetővé teszi, hogy a földmivelésügyi miniszter legfeljebb száz félévre a törlesztési összegnek egy részét, legfeljebb egy harmadát vállalja. A munkások házai egyúttal 20 évi adómentességet élveznek s ezen idő alatt az állami, megyei, sőt még a községi adó fizetése alól is mentesek. A kormányzás bölcsessége tulajdonképpen nem más, mint nagy bajokat okos intézkedésekkel elhárítani. A mi városunknak, vidékünknek előbb-utóbb nagy baja lesz & munkáshiány. Valahány munkáscsaládot sikerült emberszeretettel saját hajlékához segíteni, annyi munkáskézzel szereztünk többet magunknak. Ha kikapcsoljuk azokat a nagy morális, szocziális egészségügyi és nemzeti szempontokat, melyek pedig ki sem kapcsolhatók, már a jogos önzés szemüvegén is ugy kell látnunk ezt a dolgot, hogy azt elmulasztani, elhalasztani oktalanság. Márczius van, ölelget a tavaszi szellő. A kérdés nagyon aktuális, cselekvésre hívjuk mindazokat, akiknek kötelességök a pauperizmusnak, vagyis a szegénységnek a sebét enyhíteni. V. L. A vasút Zalaegerszeg és Czeüdömö'lk között. Fejlődik Zalaegerszeg, dandárparancsnokság, huszárezred székhelye lett. Sokat jelent ez a mi megszokott elmaradottságunkban, legalább is újság, változatosság, s talán némelyeknek haszon is. Zalaegerszeg mindamellett marid mégis csak a régi. Igy intézték el ezt már elődeink. Nem akarták megzavarni a szürke, porbelepte nyugodtAz oroszok. Irta : Süttó Károly. Az oroszok lakóháza igen különös és sajátsás gos épitmény. Mint a Zalában készült sertén hidas, ez is oly elvihető alkotmány. Rendesek kertbe épitik, a lejtőn levők és a tehetősebbeugy, hogy a ház alatt kőből, de mész és egyébb ragasztó anyag nélkül össze rakva, egy pinczeezerü helyiség legyen, mely felett aztán a ház emelkedik. E házakat pedig fenyő, vagy jegenye fából ácsolják össze. Az egész ház egy pitvarból, egy lakosztályból és kamrából áll, gyakran az istálló és csűr is egyfolytában van épitve. A ház előtt egy oszlopos folyosó van, melyben régi kerekek, tengelyek, eszváta rudak s más ilynemű lomot tartanak. A ház ablakai kicsinyek s csak igen kevés világot nyújtanak; de azért mégis igen jol kivehetjük a fehér agyaggal szépen kimázolt falon Szent Bazil és Mikuláj képeit s hárompolczu nyilt szekrényt, melyben szép rendben fakanalak, fatálak, s cserép fazekak vannak elhelyezve; mellette egy vizzel telt kupa, egy nagy fakanállal, nagy kupával, körülötte az egész tér folyvást sáros, minthogy a ház talaja is mint a magyar népe agyaggal van kiverve, de ez azzal a különbséggel, hogy a magyarok hetenként egyszer sárga anyag péppel telraázolják, hogy szépen nézzen ki, addig az oroszok nem fecsérlik idejüket e haszontalansággal. A falon hevernek a család kalapjai és gubái. A szoba legfőbb ékessége és disze, a búbos kemeneze formájú tüzelő hely, melynek fenti sutja, vagy búbja és párkánya oly terjedelmes, hogy azon a család minden tagja elfér heverészni. A kemeneze ritkán van tüz nélkül, még nyáron is vigan pattog benne, száll a füst szét a szobában. Ugyan is az orosz házakon kémény egyáltalán nincsen. A íüst a szobába tódul, ahonnan a szoba menyezetének közepén levő jukon kimegy a padlásra. Emiatt aztán az orosz házakban más halandó nem igen birja a tartózkodást, mert a füst megfojtja, vagy megvakítja, ók már hozzá szoktak s jőformán fel sem veszik vagy legalább nem mutatják, de ha az ember jobiian megfigyeli őket, arra a tudati a jut, hogy onnan származik az, hogy az orosz idősebb emberek este vagy egyáltalán nem, vagy csak alig-alig látnak, azaz farkasszemet kapnak. Lámpát, avagy hasonló világító eszközt nem használnak, ezt ugy helyettesitik, hogy hosszú fahasábokat vágnak s azokat a szobában egész éven át szárítgatják s ezekből ujnyi vastag szálakat szelnek és azok végét meggyújtják a kemeneze párkányára helyezik s ez szárazságánál fogva világgal ég. A kemeneze közelében egy széles deszkába botlik az ember* mely lapos kövekre van téve mintegy lócza ülőkéül szolgál, a szék ismeretlen fogalom az orosznál. E mellett magaslik a szoba közepéig kinyúló deszkákból össze tákolt ágy, mely a szoba földjébe vert 4 darab szulápon nyugszik, ez csak annyiban nevezhető ágynak, hogy 4 lábou áll és nyugvásra használják és pedig jzen kizárólag a családanya alszik apró gyermekeivel. E fölött van a bölcső, m»ly a mestergerendára erősített kötélen függ, mint a hinta ágy. Ez azért van az anya ágya fölé akasztva, hogy ha a benne levő gyerek éjjel sírni talál, hát kéznél legyen a ringatásra. Az ágy alatt valóságos baromfi udvar van. Ha kemény hideg van, a malacz és az anya juh is itten nyer szállást, melyek aztán meglehetős bűzt terjesztenek. Nem messze az ágytól áll a láda alakú asztal, mely mint a konyha cseléd asztalok szintén alvásra is szolgálnak. Ez az egyedüli bútor darab, mely némi értéket képvisel, s a családra talizmánként szerencsét hoz. Ennek értéke abban rejlik, hogy a fedőlap rendesen 1 méter 50 czm. széles, 20 czm. vastag s egyben fürészelt kőrizs, szil, avagy juhar fából van készülve, mely idők során szép barnapiros szint nyer, s mint ilyen szép faragott figurákkal ékesitik. Ez az asztal apáról fiúra száll s igen gyakori a néhány száz éves példány is. Példáal Hánykovícza nevü községben egy Popovics Jajkum nevü orosznál van egy asztal melyről a monda azt tartja, hogy a tetején levő vágást, még Batukán tatárai egy roppant bárddal ejtették rajta. Szarvasbázai körjegyzőséghez tartozó Pudpolócz (Vezérszállás) nevü községben egy Duzsarj Iván báteza nevü embernél még magam is láttam egy gyönyörű faragványnyal ékitett asztalt, melynek jobb sarkában latin nyelvű felirat volt