Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-06 / 10. szám

XIV. év üSaimgtrtng, 1913. enárczius 6. 10. szám XMflaatM te: Mgy im 4 kor. «4 f fél évra 2 kor. 04 f Raguéra 1 ker. ©4 f ágyae sxáat 8 fillér. .Bcerkes^ Z. SIox-^rá-fcDiL ülajos iviTHiiKiatákzraalc Hirdetésak dija ®egegyezés szériát. Nyilttér sora 1 kor Szerkesztő Bég kiadóvata.: Wlaaicí-ntcaa 8, LHNGFHEBWOZ BOBBÉLT Q- T ÖBQ ? iap D sjdonos. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Fészekrakás. Márcziue hónapnak eieő napsugarára nem csak a fővárosban és a vidéki városokban, hanem a (falvakban is jelentékecy számú építkezés indul meg. A etatisztikai hivatal jelentése szerint átlag negyed millió ház épül egy-egy tavaszi építési szezonban. Ujabb időben ezt a számot jelentékenyen fokozza a mezőgazdasági munkásoknak emelt házak száma is. Rövidesen jiéhány év alatt áizezer munkásháE épölt az országban, különösen azokban a vármegyékben a hol a belső ingat­lanok szerzése nagy nehézségekkel járt És épen ezeken a helyeken rettenetes helyzetben voltak azok a szerencsétlenek, akik többedmagukkal egy szobában laktak Kettegve gondolunk azokra az etikai tekin­tetekre, amelyekre sűrfl fátyolt kellett borí­tania az emberiség őrző angyalának. Csak illusztrálására a helyzetnek jegyezzük meg, hogy egy alföldi összeírás szerint egy mun­kásházban egy helyiségben 63 élő ember lakott, 8 család, asszony, ember, lány, legény, újszülött ée iskolásgyermek egyaránt. Azért nagyjelentőségű és korszakos az a humánus intézkedés, mely a mezőgazdasági munkásoknak saját hajlékot teremt. És engedje meg a tisztelt helyihatóság, ha cso­dálkozásunkat fejezzük ki, hogy Szentes, Hódmezővásárhely, Zenta, Püspökladány, Békés, Orosháza és sok más község és város példáját nem követi és nem kezd a munkás­házak építésének jelentős leiadatához. Hiszen ha már egyebért nem is kellene ezt tenni, meg kellene tenni a munkaerő lekötésére. Az a munkás, akinek saját hajléka van, nagyon meg fogja gondolni, hogy mostani helyzetét fölcserélje bizonytalan helyzettel A munkásházak építésével azt a kedvező tapasztalatot tették, hogy akinek ilyen ható­sági segítséggel saját hajlékot emeltek, az nem vándorolt ki Amerikába, az már való­ban hirdeti a költő szavát: „Itt élned, halnod kell." Az a nagy közérdek, mely e kérdéshez lüződik, teszi hírlapi kötelességünké, hogy az illetékes helyi tényezők figyelmét felhív­juk erre az ügyre. A gazdasági munkásházakról szóló 1907. évi 46. törvényczikk szerint gazdasági mun­kásházak azokban a községekben, városokban építhetők államsegéllyel, a hol legalább t ;z családos munkás folyamodik a községi kép­viselőtestülethez, hogy tárgyalja a munkás­házaknak mi módon való létesítését. A törvény szerint a községi képviselőtes­tületnek a kérelmet okvetlenül tárgyalnia kell és ha a szűkség tényleg mutatkozik, ba a kedvező előfeltételek, a háztelekre alkalmas terület van, a község, mint erkölcsi testület, vagy maga veszi kezébe a dolgot, vagy a vármegyéhez teszi át jóindulatu pártolással a jelentkező munkások kérvényét. Kedvező helyzet az, ha a községnek van belsősége és ezt méltányos áron adhatja. Bizony sok községben annyi jóindulattal találkozott a munkásnép, hogy ahol a köz­ségnek épületanyaga volt, vagy téglagyára, az épületfát, téglát is kedvező áron engedte át. Nem tartozik ezzel a község, de ha megteszi, méltányos, szép dolgot cselekszik s csak ott teheti meg, ahol a község anyagi helyzete ezt megengedi s magának is van erdeje, téglagyára. Hogyan épülhet fel mégis a munkások háza'? Ugy, hogy a törvényhozás minden évben egy bizonyos összeget szavaz meg a földmivelésögyi miniszternek arra a czélra, hogy ezt a munkásházakra felvett kölcsönök kamatterheinek enyhítésére fordítsa. A tör­vény lehetővé teszi, hogy a földmivelésügyi miniszter legfeljebb száz félévre a törlesztési összegnek egy részét, legfeljebb egy harmadát vállalja. A munkások házai egyúttal 20 évi adó­mentességet élveznek s ezen idő alatt az állami, megyei, sőt még a községi adó fize­tése alól is mentesek. A kormányzás bölcsessége tulajdonképpen nem más, mint nagy bajokat okos intézke­désekkel elhárítani. A mi városunknak, vidé­künknek előbb-utóbb nagy baja lesz & munkáshiány. Valahány munkáscsaládot sike­rült emberszeretettel saját hajlékához segí­teni, annyi munkáskézzel szereztünk többet magunknak. Ha kikapcsoljuk azokat a nagy morális, szocziális egészségügyi és nemzeti szempontokat, melyek pedig ki sem kapcsol­hatók, már a jogos önzés szemüvegén is ugy kell látnunk ezt a dolgot, hogy azt elmulasz­tani, elhalasztani oktalanság. Márczius van, ölelget a tavaszi szellő. A kérdés nagyon aktuális, cselekvésre hívjuk mindazokat, akiknek kötelességök a paupe­rizmusnak, vagyis a szegénységnek a sebét enyhíteni. V. L. A vasút Zalaegerszeg és Czeüdömö'lk között. Fejlődik Zalaegerszeg, dandárparancsnokság, huszárezred székhelye lett. Sokat jelent ez a mi megszokott elmaradottságunkban, legalább is újság, változatosság, s talán némelyeknek haszon is. Zalaegerszeg mindamellett marid mégis csak a régi. Igy intézték el ezt már elődeink. Nem akarták megzavarni a szürke, porbelepte nyugodt­Az oroszok. Irta : Süttó Károly. Az oroszok lakóháza igen különös és sajátsás gos épitmény. Mint a Zalában készült sertén hidas, ez is oly elvihető alkotmány. Rendesek kertbe épitik, a lejtőn levők és a tehetősebbe­ugy, hogy a ház alatt kőből, de mész és egyébb ragasztó anyag nélkül össze rakva, egy pincze­ezerü helyiség legyen, mely felett aztán a ház emelkedik. E házakat pedig fenyő, vagy jegenye fából ácsolják össze. Az egész ház egy pitvarból, egy lakosztályból és kamrából áll, gyakran az istálló és csűr is egyfolytában van épitve. A ház előtt egy oszlopos folyosó van, melyben régi kerekek, tengelyek, eszváta rudak s más ilynemű lomot tartanak. A ház ablakai kicsinyek s csak igen kevés világot nyújtanak; de azért mégis igen jol kivehetjük a fehér agyaggal szépen kimázolt falon Szent Bazil és Mikuláj képeit s hárompolczu nyilt szekrényt, melyben szép rendben fakanalak, fatálak, s cserép fazekak vannak elhelyezve; mellette egy vizzel telt kupa, egy nagy fakanállal, nagy kupával, körülötte az egész tér folyvást sáros, minthogy a ház talaja is mint a magyar népe agyaggal van kiverve, de ez azzal a különbséggel, hogy a magyarok heten­ként egyszer sárga anyag péppel telraázolják, hogy szépen nézzen ki, addig az oroszok nem fecsérlik idejüket e haszontalansággal. A falon hever­nek a család kalapjai és gubái. A szoba legfőbb ékessége és disze, a búbos kemeneze formájú tüzelő hely, melynek fenti sutja, vagy búbja és párkánya oly terjedelmes, hogy azon a család minden tagja elfér heverészni. A kemeneze ritkán van tüz nélkül, még nyáron is vigan pattog benne, száll a füst szét a szobá­ban. Ugyan is az orosz házakon kémény egyáltalán nincsen. A íüst a szobába tódul, ahonnan a szoba menyezetének közepén levő jukon kimegy a padlásra. Emiatt aztán az orosz házakban más halandó nem igen birja a tartózkodást, mert a füst megfojtja, vagy megvakítja, ók már hozzá szoktak s jőformán fel sem veszik vagy legalább nem mutatják, de ha az ember jobiian megfi­gyeli őket, arra a tudati a jut, hogy onnan szár­mazik az, hogy az orosz idősebb emberek este vagy egyáltalán nem, vagy csak alig-alig látnak, azaz farkasszemet kapnak. Lámpát, avagy hasonló világító eszközt nem használnak, ezt ugy helyet­tesitik, hogy hosszú fahasábokat vágnak s azokat a szobában egész éven át szárítgatják s ezekből ujnyi vastag szálakat szelnek és azok végét meggyújtják a kemeneze párkányára helye­zik s ez szárazságánál fogva világgal ég. A kemeneze közelében egy széles deszkába botlik az ember* mely lapos kövekre van téve mintegy lócza ülőkéül szolgál, a szék ismeretlen fogalom az orosznál. E mellett magaslik a szoba közepéig kinyúló deszkákból össze tákolt ágy, mely a szoba földjébe vert 4 darab szulápon nyugszik, ez csak annyiban nevezhető ágynak, hogy 4 lábou áll és nyugvásra használják és pedig jzen kizárólag a családanya alszik apró gyermekeivel. E fölött van a bölcső, m»ly a mestergerendára erősített kötélen függ, mint a hinta ágy. Ez azért van az anya ágya fölé akasztva, hogy ha a benne levő gyerek éjjel sírni talál, hát kéznél legyen a ringatásra. Az ágy alatt valóságos baromfi udvar van. Ha kemény hideg van, a malacz és az anya juh is itten nyer szállást, melyek aztán meglehetős bűzt terjesztenek. Nem messze az ágytól áll a láda alakú asztal, mely mint a konyha cseléd asztalok szintén alvásra is szolgálnak. Ez az egyedüli bútor darab, mely némi értéket képvisel, s a családra talizmánként szerencsét hoz. Ennek értéke abban rejlik, hogy a fedőlap rendesen 1 méter 50 czm. széles, 20 czm. vastag s egy­ben fürészelt kőrizs, szil, avagy juhar fából van készülve, mely idők során szép barnapiros szint nyer, s mint ilyen szép faragott figurákkal éke­sitik. Ez az asztal apáról fiúra száll s igen gyakori a néhány száz éves példány is. Példáal Hánykovícza nevü községben egy Popovics Jajkum nevü orosznál van egy asztal melyről a monda azt tartja, hogy a tetején levő vágást, még Batukán tatárai egy roppant bárddal ejtették rajta. Szarvasbázai körjegyzőséghez tartozó Pud­polócz (Vezérszállás) nevü községben egy Duzsarj Iván báteza nevü embernél még magam is láttam egy gyönyörű faragványnyal ékitett asztalt, mely­nek jobb sarkában latin nyelvű felirat volt

Next

/
Thumbnails
Contents