Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-20 / 47. szám

XIV. év, ZalaegerBzaq, 1913. november 20. 47. ssám JH6fll«t«si it : Ó7T® 4 Ser 04 f RÉB ÍTF« 2 kor 04 f NügyaiM 1 kor, 04 f Síi'a ttkta 6 fillér. BaerlEeszti Z. Hox'^ráijli Lajos Muntatársals: Hirdetéo>k dija megegyezés szerint. Nyilttír sora 1 kor Szerkesztőség kiadóv&t*, : Wlasics-nte:» 8. ISTG-TTJEJIL PHRENC2 BOHBÉJ.Y C3- Ö K Q 2" lap'n ajdonos. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Éljünk olcsóbban! Hiszen élnénk mi olcsóbban, csak lehetne. De minden drága. A családnak adott konyhapénz egyre kevesebb. Növekszik, nagyobbodik mindennek az ára. Az élelmiszer 10 év alatt 60 százalékkal lett drágább. Az egész világra kiterjedt áremelkedési tendencziával állunk szemben, és tudtunkkal a bajor asszonyok egyesültek, hogy a piacz elviselhetetlen drágaságának hadat üzenjenek. Őket utánozták az osztrák gazdasszonyok, és most minálunk Budapesten van megalakulóban a piaczi drágaság elleni asszonyliga szervezése. Aminthogy a piaczi drágaság kérdése elsősorban a háziasszonyokat érdekli. Hiszen a kenyérkereső, kenyérkereseti viszonyai szerint átadja feleségének a konyhapénzt; ez bizony egy fix összeg, melyből néhány év előtt még a háztartás költségeit fedezni lehetett, — de ma az áruezikkek megdrágulása következtében éppen a gazdasszony szenved súlyos gondokat, hogyan lássa el családját, mit adjon annyi éhes szájnak és hogyan lehet a konyhapénz fix összegéből egy hónapon át kijÖDni? És mivel a hatóság nembánomsággal kezeli ezt a kérdést, társadalmi térre kell vinni az ellenevaló küzdelmet. Mi arra buzdítjuk gazdasszonyainkat, hogy meg se várva a budapesti gazdasszonyok szervezését, egyenesen a viszonyainknak megfelelő módon indítsuk meg szintén a piaczi drágaság ellen a harezot. Bizonyos, hogy egyértelmű elhatározás mellett győzni fogunk. Hiszen van is rá példa. Makó városa a f'eállitott hatósági hus-szákkel rövid egy hónap alatt 35 százalézkal enyhítette a hus árakat. Természetes, hogy a gazdasszonyok küzdelme egymagában sikerre nem vezethet. A hatóságnak a segítségére szükség van. Mi ugy gondoljuk a kérdést megindítani, hogy a hatóság hívjon össze a társadalom minden osztályából gazdasszonyokat. Ez nem exkluzív társadalmi kérdés, itten külön-külön a társadalmi osztályok nem helyezkedhetnek el: ez a kérdés egyaránt érdekli az úrnőt, az iparos asszonyt, és a polgár feleségét. Minden társadalmi körre ki kell terjedni ennek a mozgalomnak, csak akkor lehet üdvös sikere. A hatóság által összehívott háziasszonyi értekezleten tájékozást kapna, micsoda helyi bajok Tannak piaczainkon, és miért van az, hogy bár a termelő olcsón adja árait, a közvetítő kereskedelem túlkapása következtében, az élelmiszerek szörnyű drágák. Mihelyt konzultálva van a betegség, a gyógyítás annál könnyebb. Ha a háziasszonyok ligája egybe hoz minden rangú elemet városunkban és megyénkben, akkor a városi képviseletek sürgősen foglalkozni fognak azokkal a hatósági intézkedésekkel, amelyek a piaczi árak olcsóbbodására vezetnek. Ha minden képviselő felesége lelkes tagja lesz a ligának, — szeretnénk látni olyan hatóságot amely ellenállani tudjon az áramlatnak, mely a kényelmes semmittevésből kizökkenti a magisztrálust és a piaczi drágaság elleni küzdelemben a ránéző hatósági feladatokat ne teljesítse sürgősen és erélyesen. Aztán mért ne lehetne a városi statútumokkal, piaczi rendszabályokkal az egyes élelmiszerek árát megszabni? Makón két hónapig tartott a hatósági hus-szék üzeme és az ott kimért olcsó hus a két hónapi küzdelem után szabályozta az árakat. Mészárosok és hentesek a hatósági hus-szék megszüntetése ellenében készségesen belementek abba, hogy az árak hatóságilag állapíttassanak meg. Kezünkben van a drágaság elleni küzdelem biztos győzelme, csak ne élhetetlenkedjünk, hanem szervezkedjünk. A háziasszonyok helyi szervezete még másra is jó lesz, arra, hogy a piaczi mizériák orvosoltassanak. Az bizonyos, hogy ha tanácsunkat olvasóink megfogadják, legalább egy negyedével olcsóbbá tehetik háztartásukat, mint amilyen ma. Sok ember hitványabban táplálkozik a piaczi drágaság következtében. A silány táplálkozással ajtót nyit a különféle betegségeknek. Nagy nemzeti érdeket érint ez a helyi, vagy helyesebb?n országos sebnek végleges behegesztése. Nem tudjuk elég lelkes szóval gazdasszonyainkat a tett, a cselekvés mezejére hívni. Ne várjuk meg a pesti háziasszonyok 3zervezkedesot. Szervezkedjünk mi külön és pedig a magunk piaca élelmezésének olcsóbbitásására, és a piaczi mizériák megszüntetésére, három lelkes úrnő elég, hogy talpra álljon városunk minden háziasszonya. Valljon akad é városunkban három lelkes urnő, aki a kőznek ezt a nagy kérdését meleg szívvel oltalmába fogadja a maga és lakostársai javára? Kíváncsian nézzük, akad é ilyen három lelkes urnő a mi városunkban? Az akczió minden fázisáról lapunk a legkészségesebben ad hirt, és szolgálja ezt a nagy közérdeket. V. Czikk a latinnyelv „ellen" A mechanika, az elektromosság, az aviatika századába érkeztünk. Obskurus elmék ugyan a reakció szolgálatában, nem akarják megérezni az uj idők impetuozus rohamát, melynek szele a felszabadulás himnusza, a régi idolumok ma is kisértenek. Ara az az impressziónk, hogy a reakción hova-hamar nagyszerű diadalt ül a chemia, a biologia, a szociologia, a kalodont, az odol, a Diannaszappau. „Non, si male nunc et olim sic érit." Diadalmasan járják be az ájert az uj ideák monoplánjai, biplánjai. A gravitáció törvényénél fogva sötétségbe hanyatlanak a klasszicizmus, klerikális és ultramontán lovagjai. A holdvilágképü idealizmust egészséges reálizmus váltja fel. Le a poe'zissel, le a retorikával, le a literaturával! éppen elkel már egy kis jóvérű utilitárizmus. Meg kell találni a modus vivendit, hogy amint elvált a templom és iskola, igy elváljon a radikalizmus az antik világ nyűgétől. Uj medicinát fogunk beadni a világnak, nem törődhetünk a nagjhasuak és háj fejűek gusztusával. A doktorok, prókátorok, piktorok, patikárusok, kereskedelmi konzulok, professzorok velünk lesznek. Univerzális hatalom ma már a liberálizmus. Juszticzia istenasszonya is mellettünk lesz. Le a niilitárizmussal, le a latin nyelvvel, ki kell irtani nyelvünkből a barbarizmusokat, és idegen szavakat! Uj törvényt kell kodificálni tiszta nacionális szellemben. Nekünk már nem imponál a mult, mi futuristák vagyunk. Le a plusquan perjektummal! Az urbanizmus és pauperizmus tönkre tette a rusztikus morált, a fórumra tolakodnak az immorális tendenciák, mintha se dinamók, se motorok, se szuperfoszfát nem volnának a világon. Ad vocem: szuperfoszf át! igen ha agrár-merkantil ideologia vonul be az iskolába, ha a műtrágyázás teóriája és praxisa lesz az a fundamentum, melyen a pedagógia és didaxis felépül, akkor e szép országban nam ugy lesz, hogy ha koldusra dobnak, akkor is juris utriusque doktorra esik a kő. Akkor majd a választásokon, mikor az urnák elé megyünk, már nem fiskálisokat vagy arisztokratákat kandidálunk, hanem mély demokrata érzésektől szaturálva talán egy szimplex munkásemberre esik szavazatunk. Akkor már nem a nagyurak komédiája lesz a politika, mint a koaliczió, az annexió, a revolúció, az obstrukciő, 8 a parlamenti jogi anarchia és az agresszív