Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-30 / 44. szám

2 MAGYAR PAIZS 1913 október 30. érdekes alakulatu hegyeket, rniut a szigligeti öböl táján. Sokat utazott a tengeren, de a vizuek olyan káprázatos játékát sehol sem látta, minta Balatonon, Járt glecserek között, havas hegy­ormokon, észak jégországaiban, de a téli világnak olyan jelenségeit nem figyelte meg, mint a Balaton jegén. Látott külföldi lovagvárakat, de azok a képzeletét nem foglalkoztatták ugy, mint Szigliget, Csobáncz várának romjai, a balaton­menti hegyek rom koronái. Jártában keltében Dagy, müveit nemzetek népét ismerte meg, de a magyar földmives párját nem találta, a balatoni halász éles megfigyelő tehetségét, természet­imádását, a balatonmenti nép humorát, tisztesség­tudását, iutelligencziáját máshol nem fedezte fel. Lóczy Lajos magyar agya gondolt egy merészet: monográfiát kellene irni ennek a tónak egész világáról. Tervével eleinte hűvösen fogadták. Mit lehet irni egy elhagyott, kulturátlan viz vidékéről? Érdekel is az valakit, hogy milyen kő van a Badacsbny gyomrában, milyen fü női a Tátika oldalán és mit eszik a csopaki paraszt fölöstökömre ? Lóczy Lajos azonban bű maradt szépséges tervéhez. Amig sok magyar tudós professzor ur a vakáczióban külföldön hüselt, addig. Lóczy Lajos Badacsony ormain járt-kelt. Másnap fel­kúszott Szeut Györgyhegy bazalttornyaihoz, harmadnap a felkelő nap bíborában már Csobáncz romjai között gyönyörködölt. A negyedi.í nap Tátika szirtjei között érte az alkony sugára. Igy mulí el a vakáczió, de Lóczy Lajos nem tudta a nagy tó vidékét bebarangolni, tudomá­nyosan, alaposan megfigyelni. Lóczy Lajosnak nem voltak ezután éjjelei és nappalai. Vonzotta örökösen a Balaton, mint a szerelmes ifjút legelső szerelme. Ha Lóczy Lajosnak nyilott egy délutánja : gyorsvonattal utazott a Balaton mellé. Vasárnaponkint az irány: a Balaton volt. Ha jött a kegyetlen tél, s mi a kályha mellé buj;unk: Lóczy Lajos a havas Balaton világát kereste meg. Mérte a jég vastagságát, figyelte a rianás dörgő zenéjét, szemlélte a turu'ás szeszélyes játékát, eleinte csak a partokhoz közel. Később már kocsira ült ráhajtott Kenesén a tó jég­pánczéljára s az ámuló fuvarossal végig kocsizott a dermesztő hidegben, fütyülő csontigható szél­ben le Keszthelyig. Itt ezt a tudományos mérő­eszközt, amott amazt vette elő. Nem gémberedett meg az ujja a hidegben, mert bevitette a magyar föladat: ennek áz érdekes tónak eddig ismeret­len minden jelenségnek feltárása. Az, hogy ne csak a haza; körök, hanem az egész müveit világ figyelmét a Balatonra iránvitsa. A nap perzselő hevébeo, a hegy lakás oldalán kapáló pór csodálkozva nézett fel a hegy szirtjei felé. Nem ment a fejébe, hogy mit ütögethet kis kalapácsával a köveken »az a pesti ur, a ki Csopakon vett szőlőt ?« Hát azt a sok haszon­talan ködarabot minek czipeli haza egymaga, minden segítség nélkül ? Bizonyosan aranyat keres, de, hogy rendes munkában nem töri a tejét, az szentül bizonyos — — — Lóczy Lajos, a geológus, szemügyre vette a Balaton vizének sajátságos növényeit is, az egész Balatouvidék flóráját. Nagyító üveggel vizsgálgatta a viz apró állatvilágát. Figyelte a Balaton tündéri szintüneményeit, éghajlati viszonyait. Észrevette a földből kifordított római téglákat, légfütőcsöveit. Meglátogatta a Bilatonvidék pusztatemplomait, az egyházak romjait. Vállán örökösen nagy fény­képező gépet, hóna alatt a gép állványát vitte, segítség nélkül, mert nyáron a nagy munkaidőben drága lenne a napszámos. Szegény magyar tudós, dehogy pénzelheti hónapokon át a segít­ségét. Aztán meg kapni is arra magyar parasztot, egyik félórában felfusson a hegyre, a másikban meg leszaladjon a völgybe. Utóbb még rosszat gondolna a falu. Lóczy Lajos munkája azonban később feltűnt a Balaton mellett nysraló uraknak, különösen az otthon szabadságoló diákoknak. Megkérték szépen Lóczyt, hogy segíthessenek neki. Igy akadtak lassankint munkatársak, akik segítettek a fotografáló mssina vivésében és a szikladarabok letörésében. Mikor Lóczy Lajos éveken át már sokat gyűjtött, megfigyelt, tapasztalt és feljegyzett, tudós embereket gyűjtött maga köré és feltárta előttük, hogy mindegyik szakmának milyen hálás tere lenne a Balaton vidéke, milyen szép­séges magyar kulturmunkát végezhetnének azon a csodálatos vidéken. Lóczy lelkesedése átragadt tudóstársaira is. Most már ők is szeretettel, tudományszomjjal zarándokoltak el a tó mellé, j ós kiegészítették Lóczy megfigyeléseit. Lóczy Lajos lelkes agitálására a Magyar Föld­rajzi Társaság 1891-ben elhatározta a Balatonnak tudományos felkutatását. Huszonkét éve tart tehát a három kötetre tervezett balatoui monog­ráfia írása. Azt kérdezheti a szives olvasó, hogy mindössze három kötetet ilyen sok ideig kell írni? Igen ám, de milyen három kötet ez! Ilyent ! a magyar irodalom még nem mutatott fel. Az | első kötet a Balatonnak és környékének fizikai : földrajza. Ennek hat része van. Minden résznek í vannak szakaszai, a szakaszoknak külön függe­lékei. Minden szakasz külön testes kötet, sőt minden függelék egy egy vaskos könyv, A j munkának még több része nem jelent meg, j de a kiadott anyag már eddig is majdnem eléri | a félméternyi magasságot. Ez a páratlanul gazdag és terjedelmes munka, ; nemcsak magyar, hanem német nyelven is meg­i jelenik. Ma már az egész világ tudományos köremek figyelme a Balaton s ennek kapcsán : hazánk felé fordult. Mindenütt kalapot emelnek a magyar tudományosságnak akadályt nem ismerő sikeréért, a könyvben előtárt tudományos kincsekért. Nem győznek csodálkozni a magyar kuItura áldozatkészségén, amelv aránylag kis vidék monográfiájára olyan á'dozatot hozott, amire az egész világon eddig nem volt példa, Olyan mü/et, amilyen a Lóczy Lajosé, a világ­irodalom a maga nemében még nem produkált. A monográfiának legérdekesebb és legfontosabb része: az első szakasz, mo t jelent meg. Czime: , A Balaton környékének geológiája és morfológiája. Ez a »szakasz« nem kevesebb mint 620 oldalas kvartalaku, hatalmas kötet, amely mellé még 16, nagy, összehajtható képmelléklet van fűzve. Ha ezt a kötetet egy világrészről írták volna, még akkor is imponáló anyag lenne. Ekkora I anyagot adni azonban a Balaton közvetlen vidékéről: olyan magyar kulturmunka, amelynek forgatásakor igazán büszkeség töltheti el magyar ; szivünket. Ehhez a kötethez pedig a hasonlódnak . egész sora csatlakozik. : Lóczy Lajos ezzel a kötettel tette fel a monog­I rafia sorozatára a koronát. A könyv megjelenése, ; noha nem a nagyközönségnek vau szánva, olyan ; közművelődési jelenség, hogy nem haladhatunk [ el mellette néhány soros, sablonos, odavetett könyvismertetéssel. Hiszen a könyv egyik leg­nagyobbik magyar elmének, magyar szívnek, ; évtizedes, fáradtságos, lelkes, szeretetteljas munkálnodásának gigászi eredménye, j A kötet a Balato« keletkezésének megállapi­| tásához szükséges adatokat halmozza fel. A természet a Balatonnak elragadóan bájos vidékét csodálatos alakzatú hegyekkel hintette be, amelyek ; nemcsak gyönyörködtetik, hanem elmélkedésre ; is buzdítják a geológust. Lóczy Lajos kötete valóságosan lefotografálja a föld belsejét. A • A tudós kutató sorra járja a vidék minden I kőbányáját, téglagyárát, és ezekben lerajzolja a föld rötegeit s azt, hogy az egyes rétegek ' milyen földnemekböl, kőzetekből állanak. Ahol kutat ásnak, artézi kutat fúrnak, ott Lóczy Lajos összegyűjti a föld méhéből kikerült földnemeket és megméri, hogy mily széles rétegeket alkotnak ezek. Ahol meghasad a föld, ahol a vasúttal átvágják a hegyet, ahol leomlik a part, ahol murva- és homokbányákat nyitnak, ott terem mindjárt Lóczy Lajos és szoporitja a reDgeteg jegyzetét, gyarapítja bámulatos tudását. Fiával együtt járja a köves mezőket, a szirteket és szedik össza a ködarabokat, amelyeket a mi laikus szemünk semmibe sem vesz. Lóczy Lajos azonban tömérdek képben bemutatja be a köveket, amelyeknek felülete ránczolt, lyukgatott, gömbölyű. Megtudjuk, hogy a kövek felületét valamikor hullámok mosták gödrösre, kagylók fúrták lyukacsosra, a szél barázdázta, kiszáradt folyamok mosták gömbölyűre, vagy az évezredek viharával felkapott homok csiszolta simára. A tudós ötlete furóhajót konstruált, ennek kezelé­sére megtanítja csopaki földmives szomszédait a kikkel bejárja a Balaton hullámzó hátát, sok helyen megfúrják a Balaton fenekét, hogy a felhozott anyag révén belássanak a természetnek ama nagyszerű munkájába, amellyel Közép­Európa e legnagyobb tavát, vidékének bámula­tosan komplikált hegyszerkezetét megalkotta. Lóczy Lajos leírja a vidék paleozoos képződ­ményeit, a kvarczos ftllitet, a permi szisztémát, a mezozoos képződményeket, továbbá a szkita emeletet, a werfeni rétegeket, a földtan tok ezer jelentőségét, sok ezer műszóval, melyeknek olvasásába valóságosan beleszédül a laikus. A könyvben azonbau sok helyen felcsillan a vidék­nek öt is érdeklő költői leírása, a vidéknek a tudós hazaszeretetétől áthatott dicsőítése. A kötet feleletet ád azokra a kérdésekre is, amelyek a laikust, a különleges balatoni hegyvidék szemlélődése közben, foglalkoztatták. A kötet leirja a teadacszonyvidéki bazalt-kupokat, a tiharni félszigetet, a Mezöföldot, a somogyi dombvidéket, a tapolczai tavasbarlangokat, a balatonmedti forrásokat, a balatonmenti berkeket, mindent ami a ló közvetlen vidékén érdekes. Lóczy Lajos eljön Zalaegerszegig, megnézi a mamuth lelőhelyét, ennek vid.két lerajzolja, képben mutatja és ismerteti Zalaegerszegnek is a geologiai viszonyait. A tudós iró azonban, aki bejárta az egész világot rámutat azokra a hasonlatosságoké, a melyeket a Balaton mellett, Kínában, Amerikában és a földgolyó különböző pontjain tapasztalt. Magunk is sokszor bejáituk Tihany félszigetét, de bizony mi nem vettük észre azt, amit Lóczy Lajos szeme meglátott. Lóczy kimutiíja, hogy a félszigeten valamikor száznil több gejzír aiüködött, lövelte ki a forró viztt, épptm ugy mint a hogyan most az amerikai Jsllewstoui nemzeti parkban még most is működő gejzerek. Lóczy rámutat arra, hogy a forrásoknak kovás mész­kőből álló kúpjai eredeti alakjukat bámulatos épségben megtartották. Még most is látjuk azokat a kürtöket, melyeken át a bazalttufa kifolyt. A sziklák rögösségét apró csatornáit a gejzir visszahulló vizcsepjei mosták ki. A tudós szakértelme mintegy száz kihűlt gejzirt fedezett fel. A kötet rámutat arra, hogy a boglári Sándor domb kettévágott kúpja k.csibén a Monté nouvo (Nápolyi öböl) vagy a Monti rossi (Etna) típusából egy pompás miniatűr parazitikus vulkán képét nyújtja. Azt mi is tudtuk eddig, hogy a királyi Bada­csonyt vulkánikus erő nyomta fel. A mi kép­zeletünk a föld irtózatos bömbölését, szörnyű megrázkódtatását sejtette. Lóczy azonban bebizo­nyítja, hogy a bazalterupcziókat nagy diszlokácziók nem kisérték. Olyan szelid lávafolyásban és lapilli szórásokban nyilatkozott meg a vulkános­ság, hogy az ilyen kicsiny energia-nyilvánulást nagy talajmozgás alig kisérte. Lóczy Lajos leirja igen érdekesen, hogy a magukban álló

Next

/
Thumbnails
Contents