Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-30 / 44. szám

1913. november 20. MAGYAR PAIZS 3. Badacsony, Somlyó, Sághegy, Haláphegy tetején vastag bazaltréteg szilárd korongjai terülnek el, melyek körülbelül egyszinben pihennek a pannouiai-pontusi rétegek legmagasabb szinlőjével. Ezek a korongok védték meg az alattuk lévő, vizi lerakodásokból álló hegyet az elpusztulástól, mint ahogyan a levélnehezék megvédi a papirt a szél hatása elől. A szél a mostani hegyek körül volt üledéket, a bazaltlepényektől nem védet helyeken, köröskörül elhordotta egészen a kemény altalajig. Sehol Európában nincs olyan hely, ahol a pliocénkor óta a szél defláczióját ilyen biztos nyomokkal és éles mértékkel lehetne kitüntetni. Szent-Györgyhegy körül az eltakarított réteg 180—200 méter vastag, az eltakarított keresztszelvény területe pedig 15 négyszög kilométer. A könyv 327 ábrája között a Balaton teknőjéuek harántmetszeteit is látjuk. Lóczy adatokkal bizonyítja, hogy a Balaton medenczéjében a viz a pleisztocén-korban sem állott hat méternél, a mai viz-szintnél magasabban. Azt is megtudjuk, hogy a Balaton kezdete valamikor négy különálló medeucze volt, a tó csak később folyt össze mai egységes alakjába. Lóczy mindenféle eszközzel megmérte, hogy egy évben átlag 290 napon át 0.57 mm. magasságú por hull a Balaton fenekére. Ebből aztán kiszámította, hogy a Balaton fenekén lévő holocéniszap mintegy 8421 év alatt képződött. Látjuk tehát, hogy a testes könyvet nemcsak a tudós forgathatja élvezettel. A balatoni monográfia-sorozat bizonyára legértékesebb kötetének megjelenése alkalmából a magyar közönség nevében őszinte elismeréssel adózunk a fáradhatlan, nagynevű magyar tudósnak, aki már eddig is széleskörű külföldi társadalmak figyelmét terelte hazánk felé és letétette velük a magyarság előtt: a nagyra becsülés koszorúját. (s. j.) Lesz, nem lesz. Kevés érdeklődő előtt t rtotta meg beszámolóját a korcsolyapálya ügyében kiküldött bizottság. Miudazok a tervek, melyeket mult számunkban ismertettünk, Dr. Keresztury József előadása alapján elfogadtattak. Igy határozatba ment, hogy egy, a sport minden ágát kultiváló egyesület alakuljon, mely magába olvassza a városunkban található kisebb egyesületeket. Erősebb, több tagu s igy nagyobb anyagi erővel rendelkező, eunek folyományakép a tagoknak több kedvezményt adó egyesületre van tehát kilátásunk s ami szintén nem megvetendő, kisebb lesz a tagdíj is, mint 2—3 egyesületnél. Az egyesület tagjai nyáron tennisszel, atlétikával és csónakázással, télen korcsolyázással foglalkozhatnak. A város által kisajátítandó területen nagyobb kiterjedésű medeucze létesül, ez szolgál korcsolya és csónakázó helyül, mig mellette tennisz pálya nyer elhelyezést. Ide az egyesületnek megfelelő épületet keil emelni. Sportteret a város lulajdonát képező ármentesitett réten alakit az egyesület, amelynek elkészítése, tribün épités stb. az egyesület feladata. Miudkét helyért a városnak méltányos bért fizet, vagyis haszonban a várost részesiti. Az igy előálló első befektetéshez szükséges pénzt részvény jegyzéssel igyekszik az egyesület megszerezni. E részvények kisorsolás utján fizettetnek vissza, s a csekély 25 korona lehetővé teszi, hogy mindenki legalább egyet jegyezzen. A jegyzett összeg az egyesület megalakulása után válik esedékessé. Jegyzésekre és tagok gyűjtésére a bizottság a várost hét részre osztotta s minden részbe 2—2 megbízottat küld, akik egyúttal a végrehajtó bizottságot is alkotják. Felkérettek Dr. Rosenthal J., Fangler János, Dr. Briglevics K., Szeliánszky N., Pásztor Imre, Czobor M , Dr. Keresztury J., Dr. Berger, Hán J., Dr. Ábrahám E., Balogh E., Dr. László P., Dr. Fatér E., Tóth L. Nevezettek fogják a várost két héten belül bejárni s akihez a napokban két úriember bekopogtat, ne ijedjen meg, nam lovagias ügyből kifolyólag keresik. De lesznek annyira erőszakosak, hogy jegyzés nélkül nem távoznak. Ugyanakkor tagokat is verbuválnak. Óhajtandónak tartjuk, hogy az eredmény minél kedvezőbb legyen, mert ez lesz egyúttal annak is fokmérője, akar e, tud e az egerszegi közönség közös akarattal jót, szépet alkotni. Ettől függ minden. (p. i.) Az ország dolga. A mult szombati rövid országgyűlésen az ismert margitszigeti játékkaszinó ügyében tartott Gróf Tisza Istváu miniszterelnök nagy beszédet a támadó függetlenségiek ellen. A nagy beszédnek az a része volt a legszebb, amelyben súlyos argumentumokkal lelkesen erösitette azt az álláspontját, bogy a játékkaszinót nem engedélyezte, nem engedélyezhette, mert az a játékszenvedély erkölcstelenséggel, sokaknak tönkremenésével, sót halálával jár stb. — Ez a gyönyörű beszéd és magasztos álláspont csupán csak azért nem helyes, mert például a viszonyokkal ismeretlen idegenek ebből azt olvashatnák ki, hogy evvel szemben a függetlenségiek bizonyosan óhajtották a játékkaszinót s talán azért támadták volna a kormányt, hogy mért nem engedélyezte azt a fránya kártya-játékot. Heti hírek Helyiek. A mindenszentek napi litánia ez évben kivetelesen november 2-án, vasárnap délután 5 órakor lesz a meghaltak lelkiüdvéért, a plébánia templomban. R Gyűjtsünk a Csány szoborrali Litsüng gyűjtése Zalaegerszeg : » Dr. Andor ügyvédjelölt Vasvár 1 K — f (irunner Károly Zalaegerszeg 1 K — f Njáry Ferenc zenekara . . 1 K 20 f Dolgos András . . . . — K 26 f Én . . — K 10 f 3 K 56 1 Mai gjüjtésüuk 3 K 56 f Hozzáadva a múltkori (36936 K 70 í) összeghez A Magyar Paizs gyűjtése máig 36940 K 26 fill. A temetők ünnepe. Virágokkal ékes a temető. A nap, mely a halottaké, -— bánatos kegyeletünkké egyúttal s alig van ember, akinek a temetőben szerette no nyugodnék. A József királyi herczeg Szanatórium egyesület ismét hallatja esengő szavit. Csak e^y szál virágot! szól az ő esdő hangja, — abLól a koszorúból, melyet a kegyeletes sziv szeretteinek sírjára szánt. És ebből az egy szál virágból fát) egy hervadó élet fakad újra: hiszeu sz egyesület ebből az egy szál virágból országos alapot gyűjt a tüdőbetegek megmentésére. Gyönyörű intézményei ezreket gyógyítottak már, fentart nagv, közel háromszáz ágyas tüdőbeteg háza'. És az ország minden táján lüdcbeteg rendelő-mtézeiei vannak. Kiadásai a humáuus czélra éviől évre nagyobbak és országos csapások valamint a háború gazdasági viszonyai miatt ez az egyesület is kénytelen megérezni a nehéz időket. De a betegek, kiknek nem mindegy, hogy ma, vagy egy év múlva jutnak e be gyógyító házakba, — egyre kopogtatják az irgalomnak ajtaját és igy az egyesület sem tehet mást, mint felemeli kiáltó szavát: Adjatok, óh adjatok jó lelkek csak ? egy szál virágot, hogy azt százezrek adományából megsokasodva megmenthessük pusztuló magyar véreink ezreit! Az egyesület kérő szavát olvasóink meleg szivébe ajánljuk. Az egyesület czime: Budapest, József királyi herczeg Szanatórium egyesület, IV. ker. Sütő utcza 6. Házasság. Krausz Ilonka és Schwarcz Zsigmond november 2-án tartják esküvejüket a helybeli izr. templomban. Dr. Boezay Jenő alügyészt a mult héten kinevezték kir. ügyésznek. Kulcsár Gyula előadása a gimnázium reformjáról. Az iáodalmi és művészeti kör okt. 26 án vasárnap délután tartotta az idén első felolvasását. Elsőnek Kulcsár Gyula főgimnáziumi tanár jelentkezett, hogp épen a most szőnyegen levő tanügyi kérdésekhez hozzászóljon. Gouddal összeállított mélyreható tanulmányt olvasott fel az iskola reformról, de minél jobbnak tartjuk az ő reform eszméit, annál bizouyosabb, hogy ezeknek a megvalósulhatása messze van. — Mondja többek között, hogy a gimnáziumnak nem szabad polgári iskolává átváltozni, hanem meg kell maradnia a műveltség iskolájának. Mivel pedig műveltségünk alapjában ugyanaz, ami a görögöktől és rómaiaktól ránk maradt, a latint és görögöt a mai intenzitással kell tanitaui : ebben a miniszternek és a tanárságnak egy a véleménye. A latint, legjobb ha a harmadik osztályban kezdjük. De azzal nem javítunk az iskolán, ha helyette némettel nyomorgatjuk az első osztályosokat. A mai iskola legfőbb baja az egészséges koncentráczió hiánya. A koncentrációt az alsó osztályokban intenzív rajztanitással érhetjük el, ugy, hogy a rajztanár tisztán rajzot tanítson, sok óraszámban, a mértan a számtantanár kezébe való. A rajzzal minden tárgy szoros kapcsolatba hozható. A felsőbb osztályokban a történelemmel teremthető meg a koncentráció, ha a történelem átalakul a társadalmi és gazdasági fejlődés tudományává, s ha a reáltárgyakat, mint a felfedezések történetét adjuk elő. S ha még a reáltárgyak az elméleti rendszeresség nyűge alól felszabadulnak s kémiai, biológiai fizikai gyakorlatokká változnak : akkor meglesz a praktikus iskola, de nem a czélja, hanem a módszere lesz praktikus. — November 9 én vasárnap d. u. 4 órakor a gimnáziumi tornateremben Göbel Árpád főgimu. tanár tart előadást a franczia inpressionista festészetről vetített képekkel. Dr. Gerencsér Lajosról örömmel halijuk a hírt, hogy letette szép sikerrel Budapesten az ügyvédi vizsgát s Zalaegerszegen megnyitja az ügyvédi irodát. Dr. Gerencsér Lajos, elméletileg is, gyakorlatilag is alaposan képzett jogász ember. Üdvözöljük pályája kezdetén. á postai levélgyűjtő szekrényekről az a szerény megjegyzésünk vao, hogy a másfél kilóméter hosszú Rákóczi utczának déli oldalán egyetlen szekrény sincs. Az északi felén is csak egy. Mire lehet ez jó? Takarékosság talán? Akkor 13 kell verni a meglevőket is. Minek prédálnak? De ha már mégis megtartják a meglevőket, akkor rá kell irni, hogy mikor szedik ki belőlük a leveleket. Az Edison mozi nagy barátja a kulturának s igen szivén viseli, hogy a tanuló ifjúság is minél többet lásson, tanuljon, tudjon és gyönyörködjék. Ezért elkérte az igazgatóktól az ifjúságot, hogy ez nézze meg a Quo vadis féle történelmi darabot. Rendes körülmények között ugyanis a tanulóknak nem szabad moziba járni. Nós hát, az igazgatók elengedték a tanulókat s a nagy tömeg ifjúság akármilyen mérsékelt árban is nagy összegeket fizetett a mozisnak. De nem ez a fő, hanem az, hogy a mozis önzetlenül, inkább a tanulók érdekében tartotta ezt az előádást. Enyire vagyuuk az altiuismussal. Persze, mikor már fnl \ni:unk a belépő dijakkal, akkor gyorsan. mint a villámlás, lefoigalták és lepergették a képeket u^y, hogy egy öt szóból álló feliratot nem leheíett elolvasni. Az ifjúsági közönség inkább boszankodott rajta, mint gyönyörködött. De sietni kellett, mert aznap délután három előadást tartottak — nem üzleti érdekből, hanem csupán azért, hogy annál gyorsabban terjedjen a kultura. Ilyen portéka ez az önzetlenség. Az az Edison mozis különben igen kedélyes bácsi egyebekben is. Néha számozatlan, néha számozott jegyeket árul. Mikor számozott jegyeket árul, ugyanazt a számot kétszer is eladja. S igy valamelyik közönség hoppon marad, vagy ki van téve botránynak. S a mozis ezt egyes esetekben rendszeresen üzi. Egyszer már megírtam, hogy ez nem szabályos dolog, de a mozisok nem olvasnak újságot; mozisok és szinészek azonban megvárják s csakis azt várják az újságoktól,