Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-30 / 44. szám

XIV. év, laissegafigag, 1113, október 30 44. szám SMSístUl ir : 2Uy é?r« 4 kor. 04 f í éi 2 04 f 8esy»árs 1 kor. 04 f Ei*>-is szája 8 űllér. SeerlcesEti Z. Lajos MuiLlcatársali: Hirdetés»k dija megegyezés szeri*t. Nyilttár sora 1 kor Szerkesztőség kiadóvata. : Wlasics-atcíH 8. LENG"STE U FSEBNCZ 23 O K. 3 :É3 "5T C3-YÖEQXlap u ajdonos. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Mi szabad? Mi nem szabad? A soproni Iparkamara, melyhez mi is tartozunk, egyes kérdésekre magyarázó feleleteket ad. — A vármegyénkre vonatkozókat közöljük rendre. IX. Nagykanizsa r. t. város rendőrfőkapitánya: Nem helyben lakó kereskedő tartozik-e üzletvezetőt állítani és bejelenteni? 4368. Vélemény: A faljelentés alapjául szolgáló hirlapi hirdetmény nézetünk szerint csak abban az esetben kifogásolható, ha K. J., aki 1912. évi május 10 ikén 9206. szám alatt nyert Nagykanizsán iparigazolványt lőfös- és rövidárukereskedésre, hebizonyithatólag nem nagykanizsai lakos és üzletvezetőnek az ipar hatóságnál való bejelentését mégis elmulasztotta. Ai ipartörvény 46. §-a ugyanis az üzletvezető állítását ily esetben kötelezően elrendeli. A harmadfokú határozatok szerint ha valaki az üzletvezető bejelentése előtt nyi'ja meg kérdéses üzletét, ellene az ipartörvény 156. § ának a) pontja alapján kihágási eljárás indítandó meg. Üzletvezető pedig önálló kereskedő és iparos nem lehet. (60.765—

1897., 11.466—1908. K. M.) Ipartestület, Keszthely: Lakatosiparos villám világítási berendezéseknek magánlakásban való szerelésével foglalkozhatik-e ? 4211. Vélemény: Az önálló lakatosiparos minden külön bejelentés nélkül végezheti a gyenge áramú villamos vezetékek szerelését. Külön képesítéshez kötött iparág azonban az erős villamos árammal dolgozó (világítási, erőátviteli stb.) berendezések és vezetékek létesítésével, továbbá a gyenge áramú vezetékeknek az erös áramú vezetékekhez való kapcsolásával foglalkozó iparág, amelyet lakatosiparos csak a lakatosiparra szóló igazolványa alapján nem űzhet. Dr. Hoch Oszkár, ügyvéd, Nagykanizsa: Az épületbontás mily építőiparos munkaköréhez tartozik? 4239. Vélemény: Véleményünk szerint az építőiparos csak oly épület lebontására jogosult, amely épület épitése törvényes munkakörébe ősik. Minthogy pedig kőművesmester emeletes házat nem építhet, ilyencek lebontására sem vállalkozhatik. Az ily munkálat az építőmester munkaköréhez tartozik. Singer József és társa, divatárus czég, Nagykanizsa: »Ritka alkalom! Még soha nem létezett árak mellett megkezdődött az eladás« stb. »Maradékok félárban* stb. szövegű hirdetmény az ipartörvény 51. §-ába ütközik-e? Kifogásolható-e »Stickelt csak 1 korona 20 fillér* felirat alkalmazása? 4485. Vélemény: Üzleti hirdetményben foglalt ily szövegrészek használata az ipartörvény 51. § ába ütközik. Viszont szabott árak számszerű feltüntetése minden kereskedőnek szabadságában áll". Kreisler és Schlesinger, divatárukereskedők, Nagykanizsa: »Alkalmi (partíe-)áruk vétele és eladása« felirat alkalmazható-e a czégtáblán? 4555. Vélemény: Az alkalmi árunak zárójel közt »partia-áru« szóval való értelmezése nem helyes, mert más az alkalmi áru és más a partie-áru. Az alkalmi (occasió-s) áru természetét neve is jelzi, mig a partie-áru alatt maradék áru értendő. Az alkalmazandó czégtábla szövege helyesen tehát a következő lehet: »Alkalmi (occasió ) és maradék (partié-) áruk vétele és eladása.« Ily szövegű czégtábla, ha czégtulajdonosok ugyanily üzletkörre váltott iparigazolvánnyal birnak, nem kifogásolható. Igy döntött a kereskedelemügyi m. kir. miniszter 85.544—1910. szám alatt. f emeiék ömaef ©. Mikor a napfényes mezőkön elhervad a virág és elfakul a gyep, akkor kivirul a holtak csöndes birodalma. November elsején virág borul a sirhslmokra és lobogó lángok fénye deriíi az őszi borulatot. Mintha a tavaszi és nyári örömökért mennénk vezekelni, oly különös az életnek ez a bevonulása a temetőkertbe. És a mig ember, szivében érzéssel, tudatában annak, hogy maga is mulandóságra van szánva, járni fog a földön, mindig meg fogja indítani szivét, lelkét a halottak napja. S kinek ne lenne halottja? Meg annak is, a kinek nincs oka a temetőben egy sirhantra borulni és ott elzokogni bánatát, annak is van halottja. Nem temet é el lelkében reményeket, nem sajog é szive | a csalódás bánatától? Halottja mindenkinek ' van, egyik a temetőben tudja, a másiknak szivében van elásva ; vájjon melyik a nagyobb, a könnyíacsaróbb halott? Amit ember kezdett, egyike a legszebb jelenségeknek a temetők ünnepe. Minő kár, hogy idők során az emberek versengéséből ez a szép ünnep ia sokat veszt őszinteségéből. Azt azt őszbe borult édes anyát, akinek a temetőben nyugvó egyetkn gyermeke, minden reménye alussza őrök áimat, — és a ki tenger fájdalmában leborul a sirra és ott igaz könnyeiben megenyhül, — mélyen sajnáljuk és szivünk minden igaz érzésével kísérjük. De vau a temetőben, halottak napján olyan hivalgó fényűzés is, amely bántó. Azonban akár ebből a hivalgó gyászból, akár a kegyeletnek egyszerű koszorújából mégis elkérünk a szegény sorsú tüdőbetegek meggyógyitására egy szál virágot. Gyönyörű gondolat, hogy a halottaknak szánt koszorúból egy virágszál jusson az élő halottaknak. A mi hazánkban félmillió tüdőbeteg jár-ke és ennek egy ötödrésze minden évben meghal. A járókelők egy része magától is meggyógyul, vagy a halálos kór lassú pusztításhoz fog, de a legtöbb, amint betegsége előrehaladott, egyre jobban és jobban veszélyére lesz embertársainak és igy a társadalomnak önmaga iránt való kötelessége, hogy ezt a nemzeti sebet gyógyítsa s az élő halottak sorsát irgalmas szivébe fogadja. Csak egy virágszálat! Hangzik országszerte és ha oly sok virágszálat adnának az élő halottaknak életük megváltására, népszanatoriumok létesítésére, amennyinek elvonása szinte meglátszanék e napokban a temető sirhantjain: az lenne csak az igaz kegyelet és ez a virágszál lenne a legfényesebben beszélő kegyeletünk igaz voltáról, emberszeretetünkről, nemzeti érzésünkről, de sőt halottaink mélységes meggyászolásáról is. Vajha a temetők halottaknapi nagy ünnepén a sirra tett minden koszorúból hiányoznék egy hervadó virágszál, a hervadó élet megmentésére: az lenne csak a temetőknek mindannyiunk által dicsért legnagyobb fényűzése. Mert bízvást mondhatjuk, hogy akármilyen embermészárlás volt is a Balkánon, nem esett el annyi ember, amennyi nálunk évente tüdővészben elpusztul. Nyolczvanezer etnber megmentéseért kiáltjuk oda : Ha csak egy virágszálat! ismert jeligét, óh értsd meg szives olvasó és küld el kegyeletednek halottaidért való e megszentelt vámját! Lóczy Lajos.*) — A Balaton monográfiája. — A B. H. irja: Lóczy Lajos már ifjú éveiben szemet vetett a szépséges Balatonra, és szines álomképeket rajzolt lelkében a tó jövőjéről. Magyar szivét érzések dobogtatták meg, mikor a Balaton vadvirágos partjain gyönyörködött a buUámok táuczolásában, andalító zenéjében. Mig sok professzor tavasszal közöltette magáról a'.l a hirt, hagy ebbe és emebbe a külföldi híres nyaraló helyre távozik, addig Lóczy Lajos egy kis düledező fehérre meszelt hegyi hajlékot vett Csopakon, a magyar tenger partján, s itt akarta nyaranta kipihenni az egész évnek idegölő munkásságát. Lóczy Lajost azonban ez a tündéri táj nem pihenésre lágyította, hanem ujabb kemény munkára serkentette. A világhírű geológus eltűnődött azon, hogy ő sokat járt a nagyvilágban, de olyan szép hegyet, mint a szabályos Badacsony, sehol sem látott. A föld vulkáaiku« ereje egy csomóban sehol sem tolt fel olyan *) Ezt a czikket a Magyar Paizs egyik munkatársának tollából a Budapesti Hírlap hozta. Örömmel közöljük, mint zalamegyei újság, mert Lóczy Lajosnak, különösen mi zalaiak tartozunk el nem muló hálával — Sz.