Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-25 / 39. szám

XIV. 6v, Zalaagawieg, 1913

, szeptember 25» 39. szám £t63s«tí*l ár : Bíj évrt i kor. 04 f Téi im 2 koi 04 f Hsjysáre 1 kor. 04 f SSJOT isán 8 fillér. Hirdetésík dija megegyezés szériát Nyilttér sor* 1 kofSzerkesztöség . ki»dóT»Ui : Wl&sics-ntcM 8, terkeeztl Z. ZBLox*-vátiIb_ Lajos MN T-I -W-ATÁ-^QQLR XJEl 1STC3-TEIj PBKBNOZ BOBBÉLTOTÖEQT lap'u ajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A soproni Iparkamara, melyhez mi is tartozunk, egyes kérdésekre magyarázó feleleteket ad. — A vármegyénkre vonatkozókat közöljük rendre. VIII. Kir. törvényszék, Nagykanizsa: Vidéki megrendelö-körrel is biró és ezért üzletétől gyakran távoHevö szabóiparos üzletvezető szabásza fontosabb teendőkkel megbízott iparossegédnek tekinthető-e? 3281. Vélemény: Vb. N. Gy. nagykanizsai szabó üzleti tevékenysége nemcsak Nagykanizsára, hanem a vidékre is kiterjedt, ahol körülbelül 100 megrendelővel bírt, amely körülmény az üzlet tulajdonosának gyakori utazásait és részben állandóan alkalmazott, részben pedig otthon ülő 15—20 munkás foglalkoztatását tette szükségessé. A szabóiparnak ily mérvben való üzése a kisipar körét véleményünk szerint meghaladja, az ily üzlet vezetésével megbizott és tanuhallgatási jegyzőkönyvből kitűnő működési körrel felruházott szabász felmondási idő tekintetében pedig nem közönséges, hanem oly fontosabb teendőkkel megbizott iparossegéd, akinek a felmondási ideje az '884. évi XVII. t.-cz. 02. §-a értelmében három hónap. Pacsai ipartestület: A cséplővállalkozó által a cséplési idényre felfogadott etető és fűtő, valamint a csépeltető gazda által a cséplési munkálatokhoz állított többi segéderő ki által és hol biztosítandó betegség és baleset esetére? 8485. Vélemény: A gazdasági gépmunkásoknak halál esetére való biztosítása ás betegség esetében való ellátása tekintetében legujahban az 1913. évi XX. t.-cz. rendelkezik. E törvényczikk 2. §-ának nagyedik bekezdése értelmében: »Az 1898: II., illetőleg az 1899: XL1I. t. az. alapján szerződött gazdasági gépmunkásokat baleset esetére az 1912: VIII. t.-cz. 5. §a értelmében az Országos Gazdasági Munkáspénztárnál kell biztosítani, betegség esetében való segélyezésükre nézve pedig az 1898: II. t-cz. 33. §-ának, illetőleg az 1899: XLII. t. cz. 18. §-ának rendlkezései érintetlenül maradnak.* E szerint a bércsépléssel foglalkozó géptulajdonos az általa felfogadott etetőt ás fűtőt baleset esetére az Orszégos Gazdasági Munkáspénztárnál tartozik biztosttani, ha pedig e munkások megbetegednének, a géptulajdonos, mint a munkaadó, az idegen községbeli munkás gyógykezeléséről és ellátásáról legfeljebb nyolcz napig gondoskodik és ha a betegség nyolcz napnál tovább tart, a községi elöljáróságot intézkedés végett ertesiti. Csak a képesített- gépkezelő (vizsgázott gépész) — amennyiben ez nem maga a géptulajdonos, vagyis a cséplővállalkozó — biztosítandó az 1907. XIX. t. cz. értelmében betegség és baleset esetére is. A bejelentés tehát a vizsgázott gépészre nézve a kerületi munkásbiztositó pénztárhoz intézendő. A cséplővállalkozó iparosnak csak ama munkások biztosításáról kell gondoskodnia, akikhez munkaadói viszonyban áll. Ha tehát a csépeltető gazda állítja nem a gépkezeléshez, hanem a cséplővállalkozó által nem vállalt egyéb munkához használandó segédmunkásokat, ezek biztosításáról nem a cséplővállalkozó iparosnak, hanem a csépeltető gazdának kell gondoskodnia, még pedig az Országos Gazdasági Munkáspénztárnál. Sümegi főszolgabíró: Kéményseprőiparjog reál-jellege elismerését kérő beadvány véleményezéseért. 3567. Vélemény: G. J. sümegi kéményseprőmester azzal, hogy az általa bírt és gyakorolt kéményseprőjog reál jellege igazolására bemutatta 1. a budapesti kéményseprő , pala- ós cserépfedő, kutcsináló és kályhásipartestület 1913. évi julius 17-ikén 401. szám alatt kelt nyilatkozatát, mely szerint a sümegi kéménysepiő iparüzlet az e nyilatkozatban felsorolt bizonyítékok szerint az 1858, év végéig terjedőleg feltétlenül reáljogu; 2. azokat az eredeti okiratokat, illetve ilyeneket pótló másolatokat, melyek szerint a szóban lévő üzletet B. A. üzlettulajdonos 1858 ban bekövetkezett halála után az elhunytnak kiskorú árvái bírták, kiktől G. Gy. üzletvezető az üzletet 1861. évi május 31-ikén megvásárolta. G. Gy. elhunytával az üzletet az elhunytnak végrendelete értelmében özvegyére szállt, akitől viszont a folyamodó örökölte, vagyis az üzlet tulajdona minden esetbeu magánjogi czimen ruháztatott át: véleményünk szerint megadja az alapot, melyre támaszkodva az elsőfokú iparhatóság a szóban lévő üzlet reál-jellegét elismerheti. Az e tárgyban hozandó határozat azonban csak a folyamodó által gyakorolt kéményseprő üzlet reál-jellege általában való elismerésére szoritkozhatik, mellőzve a folyamodó kéményseprői kerülete mai kiterjedésének felemlitését, minthogy joggyakorlatunk szerint a reáljog területi kiterjedése módosítás alá eshetik. Ereila Gynla, ácsmester, Balatonfüred : Az elsőfokú iparhatóságot köti e határozataiban a kamara szakvéleménye? 3741. Vélemény: A járási főszolgabíró iparkihágási ügyekben nincs kötve a kamara véleményéhez, vagyis e véleményt el is fogadhatja, meg figyelmen kivül is hagyhatja. Ezzel szemben az érdekelt félnek megvan a felebbezési joga, melyet az esetleg sérelmesnek vélt ítélettel szemben a kereskedelmi miniszterig gyakorolhat. Olcsóbb lesz-e a pénz? Hogy olcsóbb lesz-e a pénz? ez ma a kérdések kérdése. Legyen bármilyen foglalkozású az ember, egyaránt megérzi a nehéz időket,. Most, hogy a balkáni béke nyélbe van ütve, kétszeresen okunk van reménykedve nézni affelé, hogy az óhajtott közgazdasági fellendülésnek várt és igért ideje elkövetkezzék. De mivel mi a vidéken a mértékadó pénzügyi körök felfogását nem tudhatjuk, felkértük fővárosi levelezőnket, hogy elsőrangú pénzügyi szakembernek tollából szeretnénk a pénzügyi helyzetre vonatkozó czikket közölni. Ennek a felkérésünknek eredménye az alábbi közlemény, melyet egy budapesti elsőrangú bank vezérigazgatója mondott tudósítónknak tollba. A pénzpiacz feszültsége, ha fog is valamit engedni, de nagy optimizmussal ne nézzünk a legközelebbi jövő elé. Hallatszott ugyan, hogy a Német Bank leszállítja a kamatlábat, de mint azóta ismeretes, a bank ezt a híresztelést megczátolta. Ellenben az Angol Bank négy és fél százalékról 5 százalékra emelte a hivatalos kamatlábat és igy nagy reménykedés lenne azt hinni, hogy az Osztrák-Magyar Bank fog a kamatlábon enyhíteni, mikor egész Európában oly nyomott a helyzet. Voltaképen nem is az a baj, hogy a vállalkozás drága hitelt kénytelen igénybe renni, nagyobb baj az, hogy egyáltalában a vállalkozás még nagy kamat mellett sem vehet igénybe annyi tőkét, amennyit óhajtana. Egész Európában évtizedek óta nem tapasztalt nagy pénzhiány van. Ennek oka leginkább a balkáni háború, mely az európai hatalmakat nagy hadi óvintézkedésekre bírta. Ha nekünk egy milliárdunk veszett oda (annyi, amennyit a francziák fizettek a németeknek a Sedáni győzelem után hadi sarczként) a hadi felkészültség kiadásaira, az a szomorú vigasztalásunk van, hogy a velünk farkasszemet néző orosznak is legalább ennyije elfecsérlődött. És aztán az angol váljon nem milliárdokat öl é nagy csatahajói építésébe? És egész Európa nem roskadozik é a rendesés rendkívüli hadi terhek alatt? Emellett a német tőke Ázsiában gyarmatosító törekvésekre ment ki. S ma még e tőkék is bizonytalanul kamatoznak; aztán most minden tőke arra spekulál, hogy a Balkán hiteligényét kielégíthesse. Bizonyos dolog, hogy legelőször Szerbia, Bulgária, Montenegró kötik meg uj államkölcsöneiket, persze oly terhes kamatláb mellett, hogy a franczia tőzsérek mosolygó arcza még mosolygóbbra válik. Csak Bulgáriának öt milliárd frankra van szüksége. És nagy Szerbia mit fog elnyelni, ha a meghódított török földet paczifikálci akarja. Az ' európai államok