Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-28 / 35. szám

XIV. év. Zaleeeereze0il9l3. augusztus 2S 35. szám S*öfl«tié»i ár: Bjy ért. i kor. 04 f fél értt 2 kor. 04 f K«Sj«áre 1 kor. 04 f ágfes »sáa 8 fillér. Hirdetéstk dija megegyezés szériát. Nyilttér sora 1 kot Szerkesztőség kiadóvatai: Wlasics-atcM 8, Beerkeeetl Z. ZEEonr-srá-bltL Lajos M-an3x.atórsa]3: LENGYEL F£IBEINCZ BOEBÉ-LT QTüEQ Y lap u ajdonos. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A soproni Iparkamara, melyhez mi is tartozunk, egyes kérdésekre magyarázó feleleteket ad. — A vármegyénkre vonatkozókat közöljük rendre. V. Horváth Lajos, vegyeskereskedő, Gógánfa: A dohánytőzsdés hol tarthatja árukészletét; melyek a napi nyitó- és záróórák? 3090. Vélemény: A dohánytőzsdés a szabályok értelmében üzleti helyiségében köteles dohányés szivar-árukészletét tartani. Csak ha nedves az üzleti helyiség, akkor nézi el a pénzügyi hatóság a dohányárusnak azt az eljárását, hogy készletét szárazabb helyen pl. lakásán tartja. A dohányárusitási egedély birtokában lévő kereskedő köteles üzletét legalább reggel 7 órától városban es'.i 8, egyebütt 7 éráig nyitva tartani. (42 732-1912. P. M.) Tehát üzletét korábban is nyithatja és esti 8 órán tul zárhatja. Vasárnap délelőtt 10 óráig kell az árusitást folytatnia. Konlichner Ferencz, vegyeskereskedő, Rajka: Meddig szabad még vörös kénesgyujtót árusítani? 3183. Vélemény: Kénesgyujtó árusítása nem esik tilalom alá és ily intézkedést mérvadó helyen nem is terveznek. A gyártási és árusítási tilalom, mely folyó évi julius 1 én vette kezdetét, a foszforral készülő gyujtöra vonatkozik. Özv. Rotschüd Sándorné, mészáros, Zalahaláp: özvegyi jogon bírt mészárosüzletében árulhat-e sertéshúst? 3183. Vélemény : Minden iparos maga vonja meg működési köre határát akkor, amikor az iparhatóságnak iparűzési szándékát bejelenti vagyis iparigazolványt vált. 11a tehát elhunyt férje annak idején mészárosiparra váltott igazolványt, ezzel kifejezte azt a szándékát, hogy csak vágó állatok husa előállítására és árusítására kiván szoritkozni. Minthogy pedig a sertés a »szuróállatok« közé tartozik, sertések szúrására és az igy nyert sertéshús elárusitására az, aki özvegyi jogon folytatja a mészáros ipart, nincs feljogosítva. Pacsai ipartestület: A kőmüvesiparos vállalhat-e önálló cserepező-munkát? 3339. Vélemény: A kőmüvesiparos önálló cserepezőmunkák vállalására feljogosítva nincs. A kőmüvesiparos csakis az általa épített lakóházon végezheti a cserepező-munkát, egyébként azonban kőműves ipari engedélye alapján csakis cserepező-munkára, legyen az a munka uj tető fedése, vagy régi tetőjavítása, nem vállalkozhalik és iJy munkát nem végezhet. Mwzory Béla, lakatosmester, Zalaegerszeg : Lakatos végezhet-e gépjavítást? 3367. Vélemény: A lakatosmester a gépek javításával is foglalkozhatik. Igy nyilatkozott a kereskedelemügyi m. kir. miniszter 35.733—1904. számú határozatában. Nezsideri főszolgabíró: Röfőskereskedö kész ruhát árusithat-e; ily ruhára szóló megrendelést elfogadhat-e és e czélból mértéket vehet-e? 3378. Vélemény: Kész férfi- és gyermekruha árusítására minden nagykoiu egyén jogosított; a törvény mindössze azt követeli meg, hogy aki a kereskedelem ez ágát űzni kiváoja, ebbeli szándékát az üzlet megkezdése előtt az illetékes iparhatóságnak jelentse be. A bejelentés tartalma adja meg egyidejűleg az üzleti tevékenység határait. Ha valaki rőföskereskedés üzésére vonatkozó szándékát jelenti be és bejelentésében a kész férfi- és gyermekiuhák árusítására irányuló szándékáról említést nem tesz, a röföskereskedésre szóló iparigazolvány alapján ily kész ruhák árusításával nem foglalkozhatik, illetve ha ezt mégis megteszi — minthogy a kész ruha rffösáiunak nem minősíthető — az ipartörvény rendelkezéseibe ütköző kihágást követ el. A röfőskereskedö harmadfokú határozatok értelmében jogosítva van az áüala árusított szövetekből készítendő ruhanemüekre szóló megrendelést elfogadni. Da a mértékvételt és a ruhakészitést is jogosított iparossal kell végeztetnie, mert ha e müveletek egyikét vagy másikát maga végzi, kihágást követ el. Eger Ferencz és Bolla Lajos, hentesmesterek, Jánosháza: A maganevelt sertések húsának magánosok által való elárusitása nem korlátozható e ? 3389. Vélemény : Maganevelt (hizlalt) sertését bárki jogosítva van leszúrni és az igy nyeit húsnak és zsiruak a háztartásban felesleges részét eláiusitani. Ezt az eljárást időszakonként (pl. télen át) meg is lehet ismételni, anélkül, hogy iparűzésnek volna minősíthető. Minthogy azonban az 54.300—1908. számú földmivelésügyi miniszteri rendelet 93. § a szerint emberi élelemre csak olyan állat husa, vére, zsírja és zsigere árusítható, amely e rendelet következményei szerint vágatott le és vizsgáltatott meg, így a magánháztartás körében való fogyasztás czéljából leszúrt sertések stb. húsának és húskészítményeinek a magánháztartásban nem szükségelt feleslege is csak abban az esetben bocsátható áruba, ha a sertések mind élő állapotban, mind pedig ölés után szabályszerűen megvizsgáltattak és egészségeseknek találtattak. Már pedig a hivatkozott rendelet ez intézkedését a magánosok rendszerint figyelmen kivül hagyják; mind oly esetben, midőn ily meg nem vizsgált sertés kerül magánosoknál leszurásra és ily sertés vizsgálatlanul maradt húsát vagy zsírját árusítják ki, a sertést szúrató magánost a szolgabírói hivatalnál haladéktalanul fel kell jelenteni. Bíró előtt álltam. Vádlott helyett vádlott voltam. Mióta egy embernek a nevében mérik az igazságot, ilyen úgysem sok történt. Helytálltam azért, amit el nem követtem. A bűnnek csak a szinterét ismertem. Magát a bűnt nem. Nem is bün volt ez. Birám széles látkörü, bőséges tapasztalatú ember volt. Máig is az. Csemegi Károlynak az eszében kialakult labyrinthusban ugy eligaz;dik, olyan biztonsággal jár-kel, mint én a Barossligetben. A sommásperek eligazítása éppen ugy kezére áll, mint ahogyan a büntető törvéűykönyv §-át ráolvassa a jogrendet megzavaró emberekre. Naprólnapra négy avagy öt különböző lelkületű ember áll előtte. Perlekedő természetű. Müveit. Gonosz szándékú. Jószívű. Önző. Műveletlen. Tarka barkaságban váltakozik előtte a perek anyagával egyetemben a perekben szereplők lelkülete is. Lélektani tudásának tehát elsőrendűnek keli lenni. Irigylem, hogy ilyen tág tere nyílik az emberi lelkek megismerésére. Nem érdekel ugyan senkit, mégis megemlítem, hogy az én ügyem csak amolyan tyukperfajta volt. Egyezségben megengedett átjárót a tudatlan szántó ember megbolygatta. Az engedményes bíróhoz szaladt. A birá tárgyalásra idézett. Igy kerültem én bíró elé. Tárgyalásunk rövid volt. Ellenfelem konok. Elfajulásnak mondom azt a szokását, hogy csak az Atyaúristennel nem pöröl, mivel az nem áll vele szóba. Egymaga ugyau jól megmondogat neki, de hát azt úgyis tudjuk, hogy az ég messze van, oda nem hallik fel a — rikkantás. Az én paraszteszem járása szerint ezt az ügyet Ítélettel befejezni nem lehet. Kit itél el a bíró? A vétkest. Ki voit az? Mit követett el ? Ellenfelem kárt nem szenvedett. Ajándékba kapott jogának gyakorlásában nem lett megakadályozva. A perben mégis én vesztettem. De csak közvetve. Ez azonban most harmadrendű dolog. Birámat a tárgyalás során figyeltem meg. Ellenfelemben felismerte a konok perlekedőt. Talán az ügyről, mivel olyan jelentéktelen dolgot a biróság elé vitt. Értelméhez mérte a neki adott tanácsot. Szinte látom azt a megrökönyödést, ami ellenfelem arezát eltorzította akkor, mikor a biró tud!ára adta, hogy neki ebből a perből olyan közvetlen haszna nem lesz, aminőt várt.