Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-24 / 30. szám

1913. junius 19. MAGYAR PAIZS 3 sem nem a Balatonnál, hanem magánk a királyné. Egy óra múlva eljött a királytól. Ez a hoz-hez faj inkább emberekkel van viszonyban s igy csak félig-meddig hely határ ázó. Az egész III. csoport pedig tisztán csak a fogalomkörön kivül levő helyekre vonatkozik s ebben különbözik az I. és II. csoporttól. Nem is sorolják a tulajdon helynevek vonzatai közé. Én csak azért jegyeztem föl ide harmadik nemnek, hogy a Balatonnál féle rossz használatot kimutassam. Később még rátérek. Érdemes foglalkozni az I. és II. csoporttal. Azt tudjuk, mert látjuk, hogy az egyik tulajdon helynévhez a ba-be ragot s társait ragasztjuk, a másikhoz a ra rt t és társait. Miért? Isten a megmondhatója meg a nyelv szelleme. A gyakorlati használat után ízonban érdekes statisztikát állithatunk össze s egy kis szabályt is csinálhatunk. Azt mondjuk, hogy Európában, Ázsiáian, stb. Zalában, Somogyban stb. A nagy terü'etek, földrészek, országok, megyék az első csoportnak a ragjait, az ős ragokat szeretik. De melyiket vonzzák a város és falu nevek ? Brassó az elsőt vonzza: Brassóia stb. í Talán egy kis hangtani törvényen alapul ez | a dolog. Ha a név magán s fél vagy folyékony | hangzóval végződik (ó, i, 1, m, n, r, s): könyebj ben melléje juthat a keményebb néma b. ! Akah' i«, Eger be. Viszont ha a keményebb némával végződik, könyebben odajárulhat a folyékony r, s pláne az o, PL Tiszadoi-ra, doi on, Nagyvárad-rúl. S többen végződnek néma hangzóval, tehát sokkal többen szegődnek a II. csoporthoz. Ez a uagyobbrész, hiszem, kiteszi a 90 o/°-ot. Tegyen próbát akárki. Csak minden tizedik helységnek a nevét ragozhatjababebanbenbólböllel. Budán, Pasién, Váczon. Zalaegerszegew, Gyulád, | Hunyadon, Kolozsvári,. Szegedea, Várfalván, s j csak a tizedik : Zágoniaw. A II. csoport tehát | gazdagabb, és szakadatlanul gazdagodik az ! előbbinek a rovására. i Psdig, hogy az I. csoport ragjai az ősi ragok erre a használatra, mutatja az is, hogy az idegen helységneveket mini ez ős ragokkal ragozzuk erre az értelemre. Athénben, Rómában, Tivoliban, Oxfordban, Berlinben, Lembergben, Moszovában, Cettinjében, Burgasban, Bukurestban, Nisben. Nisninovgorodvonzza : Iglóra, Iglón és Iglóról. Az a végű is cserben hagyta az ős ragot. Bajkról, KikindárJl, Nagybányára'/, Apátfárói, Budán, Kisszabadkán, Nagykikindán stb. Az u megint marad a ban nal. Alsódomboruia, ban, bál. Az t végű mind hü marad az ősi raghoz. Igmándiia, Apátiért, Becsalja, Polgárdiia, Almádiba, Gyulakesziie stb. Szóljon, aki tud olyan i végű falu-város nevet, rmelyik a ra-re. t veszi föl. Az m, n, ny, l, (ly, j) többnyire r és z az I. csoport mellett vannak. m, n, ny. Veszprémé, Komáromiam. — De Kazinczy Széphalomon lakott é, vagy Széphalomban ? Sopronio7, Pozsonyió/, Szászhermánia, Muracsány ban, Koppányian; Mezőcsánian Tiszabirtok van, de Zalacsánian Batlhyány-birtok. Zalaszentivánon azonban csak Kluger a nagyobbacska birtokos. — Itt már az n cserben hagy. Ez most van átszálióban a ll. nemhez. Sok helységnév van jelenleg is átmeneti időszakában. Nehéz dolog velők eligazodni. Akit érdekel, megmondom, mit csináljon. Próbálgassa: Honnan jöttem haza: Za!aszentivánro7, vagy Zalaszentivániói ? nem lehet tudni. Hol voltam : Zalaszentivánian, vagy Zalaszentivánon? Ezt sem lehet tudni. Tedd föl a harmadik kérdést: Hová mégy pajtás? Megyek Zalaszentiv ánra. Ez teljesebben kialakult. Szokottabb, jobb a fülnek, mint Zalaszentivánia. Tehát, az együvé tartozásnál fogva most már mindahármat tudhatjuk : Zalaszentivánra, Zalaszentivánon, Zalaszentivánro7. Igy : Ebergényre, Ebergényew, Ebergényró'i. Tovább : Nagylengyelben, Diszelien De Dióskál nem biztos. Dióskália, Dióskálra. Ez is az átmeneti időszakban lehet. Pécselyien és Pécselyen. Neszelejien, Milejien. r. Csatária, Csatárban, CsatárMi. Monorban, Modorban. A Torda melletti Turian van tordai pogácsa, de Mezőtúron nincs. Eger ben jó bor van, betérek. Végre: Zalabérie és Zalabérre, Zalabérien és Zalabárew, Zalabérió7 és Zalabérról Átmenet. z. Csegezbői stb. A rokon s félhangzó már a II. csoporttal tart. Siklóson, Szarvason, Vadason, Rákoson, Eperjesen. Szabályként a következő megállapodásra juthatunk : A ban, ben ragot, az első csoportot vonzzák általában a magánhangzóval és félmagánhangzóval végződő helynevek. Az a nem, az i mindig, a többi vegyesen, a félhangzók közül a Hl, n, ny, I, ly, j, r, a többnyire, a S tudtommal egy szer sem. ban, Rombayban, Luaevilleben, Versaillesban, Igló, noha szintén óval végződik, a másodikat j Nankingban, Pekingben, Irkutsbau, Dardsillingban, Ballegardebau, Velenczében, Fiúméban (ez idegen) stb ! Hogy egymagára Szentpétervár miér kapja a ra ragot, ez nem kivétel, hanem azért van, | mert magyar szó. Ha Petersburg volna a neve, akkor a czár nem Szentpétervári vagy Szentpéterváron laknék, hanem Peiersburgian. Önként kialakulhat ebből az az eaverü szabálv - - J r hogy idegen, ismeretlen helységnevekhez az eredeti, első jelentésű regokat tesszük, az ismeretesekhez a másodértelmüeket. A II. csoportban — meg lehet említeni, hogy a Hol? kérdésre felelő n és t. között mi a különbség. Semmi, csak az, hogy a heiy, vár és ur végűek szoktak a t vei határozni: Kolozsvári, Marosvásárhelyi, Szentpétervári, Keszthelyi, Szekelykereszturi, Petrikereszturi. Stb. A i-nek az apadása is folyama ban van, kiszorítja az on, en, ön. Összegezve : Az I, csoport eredeti ragjával ragozódnak a nagy földterületek, országok, vármegyék, a külföldi községek mind s a belföldi községeknek kis részök a több kevesebb határozottsággal jelzett szabály szerint. A község nevek vonzatára enyit lehet megjegyezni, s még azt, hogy véleményem szerint a végződés szerint lehet szabályt csinálni arra nézve, hogy a belföldiek közül melyik név melyik nemű ragot fogja fel. Hogy vannak é más okok, virtuális okok, és melyek azok : lehetne kutatni, ámbár azt hiszem eredménytelenül ; hiszen a végződés szerint sem lehet megállapodott szabályt csinálni, mert láthatjuk, hogy szakadatlanul tart az átmeneti folyamat a ban benről az on-en öure. Más helységnevek: Hegyek völgyek, erdőkmezők, tavak-folyók s fürdők nevei ugyancsak az I. és II. csoport ragjaival ragoztatnak a fogalomkörön belől levőségre vonatkozólag épen ugy, mint a községnevek. Ebben megegyeznek. Különböznek abban, hogy itt nem végződés szerinti szabályok vannak; hanem virtuális, értelmi okok vannak arra, hogy melyikhez milyen ragok járuljanak. A melyik tulajdonnévnek a közneve ban ben ragot vesz maga mellé, az a tulajdonnév is ban-bent vesz. S a másik onenönt. S hogy melyik köznév vegyen banbent, vagy onen.önt, azt is értelmi okok követelik. Pl. a hegyien, földien, vízien nem lehetek, mert az embernek a vele való viszonya nem olyan; a földbe az egér búvik, a vízben csak a búvár szokott járni, a hal ott lakik, mint a madár a levegőben ; a fürdőben sem szükséges lennem. Elég ha a fürdon vagyok, a vizén járok, a síkságon tanyázom, a hegyen hajlékot épitek : azért mindig belől vagyok a fogalom körön a Hol? kérdésre, mert a fürdő fogalmát nem határolja be egy kád viz. Hanem már az erdőie és völgyié belemehetek, hogy a fejem sem látszik ki. Hegyre hordja a földet. Völgyien ül a gyáva kor. Tehát az erdőnek és a völgvnek .tulajdon nevei az I. csoport ragjait vonzzák : Gyere rózsám a Bongoria, Takarodzunk a czocdrába. S a Bakony ban, a Vértesien betyárok bujkálnak. Az Aranyostorokiái hidegen fú a szél. A Törökvagasian (hegyszoros Kolozsvár mellett) nő a fű. A Tordahasadékia el lehet jutni két óra alatt. A Vöröstoronyian két óra hosszáig bicziklizhetel. Azonban a hegynek, mezőnek, szigetnek, síkságnak, víznek és fürdőnek a tulajdonnevei a II. csoport ragjait vonzzák. A Lomnic7ra és Czenkre megy fel a turista s a Hargitán és Retyezáton bolyong. (Ne m kell megzavarodni, ha mondjuk, hogy a Kárpátokban és Tátráian is járnak emberek, mert ezek nem hegyek, hanem hegységek, vagyis több hegből levő dolgok. S igy a Kárpátokion és Tátráian azt jelenti, hogy a hegyek Továbbá: Nósza pajtás! gyertek az Alföldre. Az Alföldön halász legény vagyok én. Alpárnak messze terült sikja'n, vagyis: Alpáron verte le Árpád a nagy Zalánt. Ha Adakalérói jövök haza, akkor a szigetről jövök ; de ha a község jár a fejemben, akkor Adakaléio7 jövök. Az ember a fürdfré megy. S ha már ott van a fürdőn, akkor egy-egy óráig belemegy 3 viz be | is. De nem ül benne állandóan. Ha benne lakI nék a viz ben mint a ha!, akkor már hazulról a fürdőié indulna. A fürdöió'i csak a partra jövünk. Haza a fürdőró'i jövünk. A fürdő tehát nagyobbkörü fogalom, mint a viz. Szóval: ha fürdőre megyek, akkor : a Sóstóra, az Aranyosra, a Dunára, a Drávám, a Balatonra vagy akár a Gangesre megyek fürödni. A Hol ? kérdésre sem mondhatom, hogy a Gangesien voltam, mert összes ottlétemet nem töltöttem a vizben, mint a hal, s nem is öltem bele magamat, mint a hindu. Tehát a nyelv szelleme szerrat ez a helyes beszéd, hogy a Balatonra ment, a Balatonon van és a Balatonná fog hazajöni. Egy pár szót szolok a III. csoportról is. Ismételve : Hol? nál, nél, mellett Hová ? hoz, hez, höz. nak, nek, vá, vé, igHonnan ? tó!, tői, ról, ről, toól, böl. stb. es a II. Csoport is : ra, re, on, en, ön, t. ról, ről ha személynevekhez, köznevekhez és tárgy-nevekhez tétetnek, nem pedig helységnevekhez. Ezek azért alkotják a III. csoportot, mert helyhatározói minőségükben csak a fogalomkörön kívüliségre mutatnak. Mig az I. és II. csoportbeliek a fogalomkörön belöliségre vonatkoznak. Száll a madár ágról, ágra. (III. Csoport). Nem megy bele az ágia. De ha a vándor Szegedró'/ Budapestre megy, akkor egyik városból belemegy a másik városba. (II- Csoport). Könyebb megérthetésért: Az I. csoportbeliek a helységnevekkel is, a közönséges tárgynevekkel is a fogalomkörnek belsőségére vonatkoznak.