Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-24 / 30. szám

MAGYAR PAIZS 1913. julius 24. kapus, Orbáu, aki ügyes védéseivel kiérdemelte az első csapatba való bejutást. Amott a hátvéd, Góczáü, volt figyelemreméltóbb, aki sok támadást szerelt le. G. E. Atlétika. Atlétikai versenyt rendez vasárnap a Csáktornyái Sport Club Csáktornyán. A mérkőzésen jelen lesznek a környék városainak az atlétái. Zalaegerszegről is indulnak néhányan a Kereskedő Ifjak színeiben. Versenyezhet azonban bárki is mert jobbára egyéni mérkőzések lesznek. Evezés. A »Balatoni Jaeht Club«, melynek székhelye Budapesten van s működési tere a BalatoD, fokozott energiával működik most, hogy a Balaton partján levő intelligens fürdőző közönséget a vizi élet részére meghódítsa. Osztályokat létesít az egyes fürdőhelyeken, melyeknek feladata azon vidéken a sportéletnek intenzív müvelése és terjesztése. Mindennemű kérdésre Kleindin Hugó ur (Buapest I. Logody utcza 28 sz.) szívesen ad felvilágosítást. (Balatonvid. Rirm.) Felmentették a rendőrségnél László Lászlót, a múltkori football-mérkőzés egyik részesét, akit a közrend megsértésével vádoltak. | időtöltése viszonyban sincs a tóval, fürdéssel, akkor azt mondják : a Balaton mdlett, közelében, stb. de sohasem: a Balatonnál. A kik a balatoni fürdőkön vannak s akik ezekről írnak, irják azt, hogy a Balatonnál vannak. Kutatom e fülsértő beszédnek az okát. Azt hiszem, az útszéli viczczes emberektől félnek; félnek, hogy ezek kifigurázák őket: hogyan lehetnének ók a Balatonon, amikor nem laknak, nem hálaak a hullámok tetején, sót esetleg bele sem mártják kisujjukat sem a vizbe. Mert ülhetünk a fürdőn, anélkül, hogy megfürödnénk. Mert volt olyan viczczes ember, aki kétségbe vonta azt, hogy az ősi magyarok a zsákmányon megosztoztak. Hogyan ? Hát ráültek a zsákmányra és ugy osztozkodtak? Kérdezé. Valószínűleg Mikszáth Kálmán is a viczczektől félt, mikor azt irta a Noszty Fiúban, hogy Deák Ferencz az »Angol királynó«nél ebédelt. Dehogy ebédelt ott! Éu jól tudom, hogy igy akarta írni: az Angol királynőben. De csaknem látom, mint rántja vissza a pennáját. Mit mondanának a vic?czesek? ilyet írni, hogy valaki a királynőben eszik és iszik! Podig hát Deák Ferencz sem az »Angol királynő*-nél, sem az angol királynőnél, még kevésbbé az angol királynőben nem ebédelt, hanem ebédelt az íAngol királynőiben, vagy igy jelezve: az Angol királynő ben, vagy teljes magyarázattal: az Angol királynő czimü korcsmában vagy vendéglőben ebédelt. Ismeretleneknek talán igy. S másoknak teljesen elég igy is : az Angolkirálynőben. Ismerősök előtt pedig még erre a dültirásra sincs szükség, csak nagy kezdő betűre, mert tulajdon név. | A viczczes emberektől nem kell félni. Azok ' rummisar&K tartóssága, rugékonysága, elegánciája utólérhetetlenj Magyarnyelv. NyelvéTaen éx a mexnzet;. A »Balatonná!« — s egyúttal a helyhatározói ragokról. Ez a fülsértő beszéd nem régóta kezd uralkodni. Amióta egy kis lendületbe esett a Balatonra való járás s amint nagyobb-nagyobb tekintélyre kezd jutni a Balaton-kultusz. Azonban, ha született magyar embertől kérdezed, akár tanult ember, akár kézimunkás legyen az, ha kérdezed: Hol voltál: nincs eset rá, hogy azt felelje: a Bala'ónnál. S ha mégis kezd uralkodni ez a Balatonnál féle fülsértő beszéd: tiszta bizonyság ez arra, hogy akik a magyar irodalomra túlsúlyban ránehezednek, legalább háromnegyedrészben nem született magyarok. Más kérdés, hogy miért kell hát épen az ilyeneknek irányítani az irodalmat. Evvel én most nem vesződöm. Minden született magyar ember erre a kérdésre: Hol voltál? azt feleli, hogy: a Balatonon, vagy: a Balaton partján, vidékén, környékén; vagy, ha nem vizi nyaralás volt a czélja, s többnyire értelmetlen emberek. S ba félünk tőlük, maguukat sem tartjuk erősebbeknek. Másik ok lehet, amiért ezt a Balatonnál féle fülsértő beszédet használják az az ok, hogy mellett névutó cs nál-nél rag egyet jelent szerintük, mert a németnyelvben mindakettő bei. Ámbár ott is megvan a különbségi árnyalat, csak meg kell figyelni, neben és bei. Hát hiszen testvérek. A magyarban is: mindakettő szomszédságot közelséget jelent: de mégis más a fecske más a gólya, holott mind a kettő madár. Ha a németek néha nem tartják meg a különbséget, ne tanuljuk mi ezt a rosszat is tőlük. Pedig azt hiszem, egy egy ilyen rossz példa is bátorítja a mi vezériróinkat. Lehet, hogy a németeknél ez is jól van: Altona bei Hamburg, s ez is jól van: Ein Soire bei etem Schedel.*) De mi ezt a kettőt már mégis kétféleképen mondjuk, az elsőt igy: a Hamburg melletti Altona s a másikat igy: Vacsora (estély) Schedel FerenczM^. Vizsgálgatom, miért nem jó ez a kifejezés: a Balatonnál. Először a fürdői viszonyt veszem, mert ezt a kifejezést is mindig fürdői viszonyban használják. A Balaton tulajdonnév a fürdő köznevet helyettesíti: s ha azt mondjuk, hogy : fürdőre, megyek, fürdőről, jövök, fürdőn, voltam, akkor igy kell beszélnünk : a Balatonra megyek, a Balatonról jövök, a Balatonon voltam, ha távol volt is lakásom a víztől, s ha meg sem fürödtem is, de ha a parti nyaralókhoz tartozik *) Igy mondták németül Arany Jáaos költeményének a czimét: Toldi estéjét; s Toldi Ferencz tudós irót akkor még Schedel Ferencznek hivták. a lakásom s ha nyaralási szándékból mentem arra a vidékre. Mert az mind egy fogalomba olvad össze: a fürdő fogalmába, kifejezve a Balaton szóval. S ha én eunek a fogalomkörnek a tartalmába bele nem megyek, akkor kivül vagyok. Akkor nincs mit említsem a Balatont. Akkor azt mondom, hogy, a somogyi szőlőkben voltam, vagy a Badacsonyban, vagy Veszprémben, melyek közel vaunak a BalatonAos, vagy a Balaton mellett vannak, de akkor sem a Balatonnál vannak. Utánna nézek másodszor hasonlat utján. A Balaton lehet tenger, ugy e? legalább hasonlatban. Tengerre magyar! nem azt jelenti, hogy üljünk rá azDnnal a hullámokra. De szűkebb értelemben is: Hová mégy? a tengerre! Honnan jössz? a tengerrőZ! Hol voltál ? a tengerera. S nem a tengernél. Épen igy a tulajdon nevei is: az Adriáw, az Adriára, az Adriáro7. Harmadszor a helységneveket vizsgálom meg. A falvakat és városokat. Mert ezekhez tartoznak a szigetek, országok, vizek, tengerek, hegyek és vizek, erdők és mezők. A három irányú helyhatározást mindezek saját határozóragjaikkal (néha névutóval) teljesitik, vagyis a három irányból jött kérdésre saját ragjaikkal felelnek. Kérdés: Hová? Hol? Honnan? Felelet: I. CSöpOrt. ba, be. ban, ben. ból, bői. Ezek a legelső, eredeti ősi határozók. Jelentésükhöz híven a fogalomkörön belül levő helyet határozzák meg. Ezek együtt egy nembe tartoznak. Mindig együtt járnak. PL: Ha BrassóJa megyek, akkor BrassóJaw leszek és Brassóból jövök. Hová ? Hol ? Honnan ? II. csoport, ra, re. n, t. ról, ről. (on. en, ön, tt.) Ez a második csoport teszi a második nemet. Tagjai szintén együtt járnak. Pestre, Pestew, Pest ről, Kolozsvárra, Kolozsvári, Kolozsvárro7, a Balatonra, a Balatonow, a Balatonra. Ezek a második csoportbeli határozók' első értelmök szerint a fogalomkörön kivül eső helyet határozzák meg s ebben különböznek az első csoportbeliektől; de épen itt a helyneveknél, a nyelvnek törvényes játéka, metaforája szerint, egy kis képletességgel, mindnyájan a fogalomkörön belől lévő helyet határozzák meg, épen ugy, mint az első csoportbeliek, s igy végső értelemben egyeznek azokkal. Pl.: Ha Szegedre, megyek, nem ülök a kémények tetejére, hanem a város közepéig is elmegyek, épen ugy, mint Brassóba. Az Alföldre, az Alföldön, az Alföldről, Hátszegre, Hátszegen, Hátszegről, a Hargitára, a Hargitán, a Hargitáról. Hová ? Hol ? Honnan ? III. csoport. hoz, bez, höz, nál, nél, tói, tői, nak, nek, mellett, előtt, mellől, elöl, vá, vé, mögött, alatt, felett, mögül, alól, felől, ig. körött, között' körül, közül, mellé, elé, mögé, ről alá, fölé, köré, közé A ra, re — n, t, — ról, ről faj ide is tartozik, mikor csak közönséges tárgynevekhez és nem tulajdon helynevekhez járul. E harmadik nemben több faj van, a fajok részei egymásnak szintén megfelelnek. Zivatar jött észak felöl. Süvit a szél Késmárk felett. Dél felé vonult a vihar. Igy a hoz-hez, nál-nél, tói tői. A királyhoz ment panaszra. A király asztalánál ebédelt, de nem Bécsnél