Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-24 / 30. szám

XIV. év, Zalaegerszeg, 1983

. julius 24. 30. szám EI6fii«téil ár : é?:» 4 kor. 04 f téi éna 2 kot. 04 f HtíT®^® 1 kor. 04 f 8gfs$ ss&M 8 fillér. BceriEeszti Z. ZE3Zoz?"vá"blzL Lajos JWEu.ix^sLa'tá.rsaís; Hirdetések dija megegyezés szeriít Nyilttér sor* 1 kor Szerkesztőség kisdóvata«: Wlasics-atcsa 8, LENGTÉLFSEENCZ B OKBÉI^T GTÖBQ ST lap'u ajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A Magyar Paizs olvasóit, főleg a vidéki olvasókat tisztelettel kérjük, hogy a julius elején, vagyis a félév elején el/elejtett lapdijakat augusztus elsején szíveskedjenek elküldeni, hogy a lap küldése ne akadjon meg. Mi szabad? Mi nem szabad? A soproni Iparkamara, melyhez mi is tartozunk, egyes kérdésekre magyarázó feleleteket ad. — A vármegyénkre vonatkozókat közöljük rendre. T

\apper Ignácz, kőfaragómester, Zalaegerszeg: A kőfaragó-ipar üzletvezető alkalmazásával gyakorolható-e ? A kisebb kőfaragó és vizsgázott köfaragómester munkaköre miben tér el ? 24l4. Vélemény: A köíaragóipar és a kőfaragómesterség is az épitő iparok sorába tartozik, amelyek képesítéshez és engedélyhez kötvék. Az építőiparosok pedig üzletvezető alkalmazása mellett, ha az üzletvezető az iparos szakképzettségének hiányát van hivatva pótolni, nem gyakorolhatók. Képesített asztalosmester tehát, aki a kőfaragóiparra képesítettséget nem szerzett, a kisebb kőfaragó ipar gyakorlására iparengedélyt nem nyerhet és ha ily engedélyt a hatóság tévedésből vagy elnézésből kiadott volna, az engedély visszavonása az illető hatóságnál kérelmezhető. A »kisebb kófaragó« mnnkaköre a 42.493. 1891. számú K. M. rendelet szerint minden oly kőfaragó munkára kiterjed, mely nem az épület szerkezeti részein végeztetik, illetőleg amely az épületrészekben nem az illető kőfaragó iparos által, hanem az építkezésért felelős iparos által helyeztetik el. Ezzel szemben a köfaragómester (46.188—1884.) a saját mesterségébe vágó minden munkát saját felelősségére végrehajthat. Ami a temetőkben előforduló sirkőállitó és sirboltfedőlapot elhelyező munkákat illeti, ezek tekintetében nézetünk az, hogy a kisebb kőfaragó oly sírköveket, melyek nagyobb alapépítményt és állvány-szerkezet létesítését nem kívánják, maga is fölállíthat és a sírboltok fedőlapjait is elhelyezheti. A külön felsorolt kérdésekre vonatkozó válaszaink a következők: »Magyar sirkö-raktár« megjelölése oly sírkőraktárra, melyben kizárólag, vagy csak részben sziléziai, vagy általában külföldi kövek vannak, nem alkalmazható, mert az ily megjelölés a valóságnak nem felel meg és igy használata az ipartörvény 58. §-ába ütközik. »Kőfaragó telep* fölirás nem alkalmazható, ha a »telep« tulajdonosa csak sírkő-kereskedő. (A sirkő kereskedő is jogosítva van betüvágó alkalmazására.) Sírboltok építését sirkőraktáros nem vállalhatja el. Zalaegerszeg r. t. város rendőrkapitánya: Kisebb kőfaragó állithat e a temetőben sírköveket? Temetkezési vállalkozó kripták építését vállalhatja-e ? 2462. Vélemény : S. D. zalaegerszegi lakos, temetkezési vállalkozó, kisebb kőfaragó iparra szóló engedélye alapján oly sírköveket állithat föl a temetőkben, amelyek kisebb méretűek s igy nagyobb alapépítmény, valamint külön állvány szerkesztés nélkül állíthatók fel. A kisebb kőfaragó-ipar is az építőiparok sorába tartozik, vagyis képesítéshez és engedélyhez kötött iparág, mely üzletvezető alkalmazása mellett nem gyakorolható, ha az üzletvezető a hiányzó képesítettség pótlására van hivatva. Az építőiparok bármely ágát űzőnek ugyanis a megfelelő képzettséget saját személyében kell birnia. Ha tehát S. D. maga nem bir a kisebb kőfaragó iparra megszabott képesítettséggel, ezt az ipart üzletvezető alkalmazása esetében sem gyakorolhatja. Ebben az esetben kőfaragó-ipari engedélye, mint törvényes alap nélkül kiadott jogosítvány, bevonandó volna. Temetkezési vállalkozó működését kripták építésének az elvállalására nem terjesztheti ki, hacsak külön igazolványt nem vált az építővállalkozói iparra. Ez a foglalkozási ág, mint hogy űzője az általa vállalt munkákat arra jogosított önálló iparosokkal köteles végeztetni, képesítéshez és engedélyhez kötve nincs és igy egyszerű bejelentés (iparigazolvány váltás) esetében gyakorolható. Pacsai ipartestület: Ház (fal) töméssel ki foglalkozhatik iparszerüen? 2504. Vélemény: Háztöméssel iparszerüleg csak az foglalkozhatik, akinek erre nézve iparengedélye van. A vármegye 3378. ni. 1908—jk. 278. szám alatt alkotott építkezési szabályrendeletének 3. § a szerint „Az építkezések keresztülvitele csak törvényes képesítéssel biró iparos által végezhető." Minthogy pedig a fenforgó esetekben 2 szobából, konyhából, kamarából és más mellékhelyiségekből álló lakóház, vagy ugyanily méretű £azda

cági épület emeléséről, illetve ily épületek. falázatat elkészítéséről van szó és az ily- munkákat — amennyiben a szerkezeti töfalak közt lévő fesztávolság a 6 métert meg nem haladja — a 42.493—1891. számú K. M. rendelet a falazat anyagára való tekintet nélkül a kőmüvesiparosok munkakörébe utalja, a háztömés iparszerü végzése jogosulatlan egyéneknek el nem nézhető. Nem nézhető el már azért sem, mert a hivatkozott szabályrendelet 24., 35. és 36. §-ai a tömött falu házak épités módját ugy állapítja meg, hogy a szabályrendelet követelményeinek csakis képesített építőiparos, tebát legalább is kömüvesiparos felelhet meg. Zalaegerszegtől— Zalaegerszegig. II. (Folytatás.) Junius 27-én a reggeli órákban kezdjük meg kirándulásunk legszebb részét. Vonatunk a Vág mellett halad egész Ruttkáig, s mi egyik oldalról a másikra ugrálunk, hogy itt is, ott is gyönyörködjünk az elénk táruló nagyszerű panorámában. A kacskaringós medrü Vág hol jobbról, hol balról rohan mellettünk. Négyszer megyünk át fölötte. Sebes vize gyorsan viszi a tutajokat, melyekuek vezetői nem tudják elgondolni kik lengetik feléjük sapkájukat, A völgy melyben vonalunk halad, hol kitágul, hol csak mesterséges hasadékokon tudunk átmenni. A szebbnélszebb hegycsúcsok merész várak romjait hordják fejükön. Ott látjuk Bercsényi Miklós várát Bruuóczot. Itt akarták elfogni a hires generálist 1701-ben, de Temetvényen át elmenekült. Amott Csejte vára, melyet a leányok vérében fürdő Báthory Erzsébet tett hírhedté. Közel járunk Beczkó várához, melyet Stibor vajda építtetett kedvencz bolondjának. A magányos sziklacsúcson merészen épült vár a hozzátartozo dominiummal szép kis ajándék lehetett. Mindez ma már csak rom. Egy egy égnek meredő torony, puszta fal, vagy a róluk szóló monda hirdetik csak, hogy egykor erős várak voltak ezek félelmes lakókkal, kik nemcsak az utasokat, kereskedőket fosztogatták, de néha még királyokkal is ujjat húztak. íme Trencsén vára, Csák Máté fészke, aki sokáig kétessé tette Róbert Károly uralmát. Ez még ma is elég jókarban van. Lakják is. Vonatunk alatta halad el s van valami furcsaság abban, hogy az öreg vár ablakaiban csipkefüggönyt lenget a szél. Látjuk a nagy ősök elkorcsosult utódai által lakott Illava várát is. Gyors egymásután tűnnek fel az apróbb várak. Oroszlánkő, Hricsó vára, a Thurzók rablófészke, végre Zsolnán az utolsó Vágvölgyi vár, Budetin. Ehhez fűződik Arany János szép költeménye, Katalin. Zsolnán igazi urak vagyunk. Az állomási vendéglőben fényesen ebédelünk s aztán átszállunk a gyorsvonat második osztályára (harmadik nincs). Ha eddig a vidék érdekes, regényes volt, a látható várromok miatt, most valóban meséssé válik, természeti szépségeiért. Még egy rövidke ut a Vágvölgyében s délre kanyarodunk Garamberzencze isié. Prüszkölve, nagyokat nyögve viszi a mozdony felfelé terhét. Magas hegyek oldalában haladunk, alattunk a mélyben egy-egy kis falu, előttünk, mellettünk erdős hegyek s nem látjuk merre visz utunk. Egy-egy merész kanyarodás s bámulva látjuk, hogy a falu mi előbb jobbra volt tőlünk, most balra látható. Vonatunk átkanyarodott a másik oldalon meredező hegy oldalába, majd éleset füttyent s az előttünk meredező hegyóriás gyomrába rohan. Néhány perez s az alagút sötétjéből, uj völgybe, uj szépségek elé érünk. Igazán nem lehet leírni mindazt amit látunk, gyenge a szó erre, ezt látni kell. Hűs szél lengedezik, fenyvesek illatát hajtja felénk s mi alig győzünk elragadtatásunknak kifejezést adni. De íme egyesek sápadoznak, tengeri betegséget kaptak s a puha, ruganyos ülőhelyek megtelnek letört turistákkal. Sokáig pöfög még a mozdony, most már emberi nyögésekkel vegyítve, mig a mélyben látható lesz Kórmöczbánya. Látható a pénzverő egyszerű, igénytelen sárga épülete, a zeg-zugos utczák. Magasan fenn van a pályaudvar, ahová nagyon sok lépcsőn, mászhatnak fel a boldog körmöcziek. Csak már egy-két zsák körmöczit is hoznának magukkal. A remek vidékben gyönyörködve alig vesszük észre, Garamberzenczén vagyunk. Kisebb-nagyobb alagutakon kell áthaladnunk, hogy ezt a nagy állomást, melyhez összesen négy ház tartozik elérjük. Ez a négy ház a város. Egyik oldalon a hegyek, másik oldalon a Garam akasztja meg az építkezést. Istentől elhagyott hely, s mi sajnáljuk a vasúti tiszteket, kiket sorsuk ide vetett. Itt megszűnik az urasság, kicsi hegyi vasútra szállunk át, mely folyton hegynek fölfelé kanyarodva, egerszegi gyorsasággal szállít bennünket Selmeczbányára. Lehangoltan nézzük az utunkba eső Bélabánya lakatlan, elhagyott épületeit. Itt bizony nincs lakáshiány. Selmeczbányán már várnak reánk, kint van az állomáson Dr. Rauch-