Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-24 / 30. szám
2 MAGYAR PAIZS 1913. juniu f t 12. bauer igazgató ur, meg a zalai fiuk, a főiskolai hallgatók. Vacsora elótt megtekintjük a várost, melynek nagy élénkséget ad a körülbelül 600 főnyi tóiskolai hallgatóság, s a két gimnázium tanulói. A vendéglőben találkozunk a rózsahegyi kiránduló tanulókkal. Mig Pásztor tanár ur a vezetőkben régi iskolatársakra talál, mi a tanulótársakban uj barátokra lelünk. Gyorsan megy a barátkozás s csakhamar felcsendül a dal egy rozoga zongora kíséretében. Junius 28. Ez a nap Selmecznek van szánva. Töviről-hegyire megnéztük a várost. A legnagyobb magyar bányaváros harmadfélezer munkást foglalkoztat. Talaja minden irányban alá van aknázva. Századok óta szedik ki az érczeket, melyekből ujabban ólmot, rezet termelnek s csak nagyon kevés ezüstöt, aranyat. Ezekbe a bányákba mentünk először mi is. Gyönyörűen felruháztak bennünket. Ki kisasszonnyá, "ki törökké alakult át s ha nem volna itt megszokott az ilyen látványosság, bizonyosan elfogtak volna bennünket. Acetylen lámpák világa mellett haladtunk be vizén, sáron keresztül, majd 120 mtre ereszkedtünk le liften, a gépház megtekintésére. Mindenütt csend, itt-ott találkozunk egy-egy bányásszal, akik halk „Glück auf"-al üdvözölnek. Nevetni, hangosan beszélni nem szabad, a bányászok nem tűrik a zajt, mert előjönnek a manók. A mélység nyomasztólag hat reánk is s örömmel üdvözöljük a napvilágot. A bánya után, a zuzókra kerül a sor. Itt őrlik a köveket s vizzel választják szét a különböző fémeket. A finom porrá őrölt anyag az olvasztóba kerül, ahol kémiai uton tisztítják. Miudonütt szives útbaigazítást, magyarázatot kaptuck s az egész műveletről tiszta képet alkothattunk. Kár, hogy aranyat nem láttunk. Számos ipartelep is van a városban. Két czipőgyár, szövőgyár, dohánygyár. Ez utóbbit kerestük fel. A hatalmas 3 emeletes épületben 1000 munkás dolgozik, majdnem mind nő, kizárólag szivart gyártanak. E czélra csak külföldi dohányt használnak. Brazília, Manilla szigete termeli a belső leveleket, mig a boríték sumatrai termék. A csomókban beáztatott s aztán levelenkint megszárított d :hányt a gyorskezü munkásnők szárukról lefosztják, mások szivaralakra göngyölítik. Ezt aztán egy-kettőre beburkolják. Természetesen, nem válogatják, hogy a világos töltelék világos burkot is kapjon, hanem amint jön. Igy aztán nem lehet irányadó a szivar gyenge vagy erős voltára a külső boríték. Kilencz fajta szivart készítenek, a legfinomabb a regália média. Hihetetlen gyorsan megy a munka, egyegy doboz szivar készítése, csomagolása, pillanat műve. Mindenütt nagy tisztaság van, de a nehéz dohány illat megüli a mellet s a kis O. rosszul is lett, ki kellett vezetni a szabadba. Mi edzettek, kik a dohányfüsttel közelebbi ismeretségben vagyunk mélyeket lélegzettünk, igy élvezve a selmeczi terméket, mert sajnos szivart nem kaptunk. Délután a Kálvária következik. Magányos, bazalt hegyen van az ország legszebb kálváriája. Büszkék is reá a selmecziek. Husz stáczió és három templom van rajta. Az egyesek adományából készült állomások művészi kivitelűek. Fából faragott, életnagyságú szobrok alkotják az egyes csoportokat. Nevezetessége az első templomnak a lépcsőzet, minden egyes foknál -egyegy ereklye van elhelyezve, s a lépcsőkön térden csúszva jutnak fel az ájtatos zarándokok. Szép a kilátás is, ismét be a hegyekbe s be a városba. Zeg-zugos utezák, némelyikben csak lépcsőkön lehet járni. Az egész város hegyoldalon fekszik, bizony nehezen lehetne itt sik futást rendezni. De azért túlzás Mikszáth mondása, hogy az egymáshoz átbeszélgető szomszédoknak órák kellenek ha megakarják egymást látogatni. | A kálváriáról lejövet áthaladunk a két bota[ nikus kerten s felkeressük a főiskola muzeumait. Mindenütt Apáti László a vezetőnk. A gazdag szertárak szép uj épületekben vannak elhelyezve. Ezek építésénél történt, hogy az építést néző egyik főiskolai tanár alatt egyszerre megnyílott a föld s két napi ásás után 15 méter mélységben holtan találták meg. Az erdészeti muzeumot alaposan átnéztük, Apáti szakszerű magyarázata kíséretében, majd a növénytani szertárt kerestük fel, ahol Dr. Kövessi Ferencz főiskolai tanár ur vette át a vezetést. Hatalmas, szebbnél-szebb gépeket látunk, melyeket a tanár ur mind működésbe hoz s igy magyarázza meg rendeltetésüket. Esteledett már, amikor az Óvár mellett elhaladva felkeressük a »leányvárt«. Kis terjedelmű, négyszögű erősség ez, ma is lakható állapotban. Innét is nagyon szép a kilátás s jól látjuk az óvár pusztuló falait. Alaposan kifáradva érkezünk szállásunkra, hol bucsuzunk az egerszegi kolóniától, a főiskola hallgatóitól, kiknek most van a legnehezebb idejük, most folynak a vizsgálatok. Holnap reggel indulunk Esztergomba. (Eolytatjuk.) Nyár közepén. Irta: Szabolcsica Mihály. Egy levél hija sincs a fáknak, Az egész erdő csupa élet. Tele van nótával, fiókával A madárfészek. Az ég ragyogó boltozatja Gondtalanul nevet a tájra, A gömbölyödő, érő gyümöicsre, Nyiló virágra. Most van az ég, föld, — a természet Nyári" delelő pomp íjában, Nagy erejének teljes-teljében, Férfi korában! . . . Boldog vagy, óh, nyári természet, Hogy te nem törődsz a jövővel, Jobb nem is tudnod : hogy megöregszel Te is az ősszel ? Lásd, minekünk hiába van nyár, Hiába nyit ezer virágunk : Napos mezőkön balgán, borongón, Aggódva járunk. Oh, mert mi tudjuk, hogy a rózsa, Mire kinyilik: semmivé lett . . . Hogy hasztalan szép : mint a rózsaszál, Annyi az élet! Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 7621—1913. Hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa közhírré teszi, hogy Zalaegerszeg és Ola egyesült adóközségnek, az 1909. évi V. t.-czikk értelmében a földadókataszter kiigazítása alapján készült uj munkálatai, 1913. évi julius 12-től 1915. évi augusztus hó 13-ig terjedő 30 napon át a városháza II. emelet 7. ajtó alatti hivatalos helyiségben közszemlére ki van téve. Erről az érdekelt birtokosok azzal értesíttetnek, hogy oly esetekben: a) ha a tényleges birtokos hibásan van bejegyezve, b) ha oly földrészlet, mely földadótárgyát nem képezi, mint adóköteles vétetett fel, vagy ha adóköteles földrészlet kihagyatott; c) ha valamely földrészlet nem a megfelelő mivelési ág alá foglaltatott; d) ha valamely földiészlet nem a megfelelő minőségi osztályba soroztatott, felszólalásaikat a jelzett határidőn belül Megyessy László kataszteri nyilvántartónál szóval vagy írásban bejelenthetik. Zalaegerszeg, 1913 julius 12. 7973. 1913. Közhírré teszem, hogy az 1913/1914. évi ebösszeirás f. hó 27-től 30 ig a városi iktatóban közszemlére van kitéve, a hol az a hivatalos órák alatt az érdekeltek részéről megtekinthető. Az összeirgs elleni felszólalások ugyancsak f. hó 30-ig az iktatónál beadandók. Zalaegerszeg, 1913 julius 24sén. FÜLÖP sk., h. polgármester. Heti hirek Helyiek. A zalai tanítók évi nagygyűlésüket most Zalaegerszegen tartják augusztus 24—30 között valamelyik napon, esetleg szeptember 6-án. Már 20 éve is elmúlt, hogy itt gyűléseztek. Épen azért ez nagyjelentőségűnek ígérkezik. Tanügyi dolgaiknek hiteles elintézését ünnepéllyel fűszerezik. Fényes estélyt fognak rendezni. A jövedelemből gyarapítani fogják a nagykanizsai tanitókházát, melyet e megyében Banekovics kezdeményezett. A rendezők ugy ter/ezik, hogy ünnepélyükön vegyen részt most Zalaegerszegnek mindenik rétegű társadalma, s felkérik a lakosságot, hogy a vidékről jövő tanítókat egy napra elszállásolni szíveskedjenek. A kik hajlandók valakit vendégül fogadni, jelentsék ezt Csiszár József igazgató tanitó kórelnöknél avagy Horváth József igazgató-tanítónál. A megyei tanitótestü'et elnöke Szalay Sándor nagykanizsai igazgatótanitó. Gyűjtsünk a Csány szoborra! Vámosi Mária, Vámosi István és Pfeifer D^zső tanulók a gyermekszinbáz jövedelméből Zalaegerszegen 1 K — f. Komlóssy János bélyegekben Orosz vég — K 34 f. Mai gyűjtésünk . . . . 1 K 34 f. Hozzáadva a múltkori (36704 K 06 í) össnegbez A MagjarPaizs gyűjtése máig 36705 K 40 fill. Dr. Thassy Gábor Vármegyei főorvos három heti üdülésre és gyógyulásra ment Olaszországba családjával együtt, Biraini tengeri fürdőre. EskŰVÖt tartott Gőbel J. Árpád tanár Bozán Ilonka kisasszonnyal e hó 19-én a nyíregyházai róm. kath. plébánia templomban. Vasnfi ügyben, Zalaegerszegről az eddig reggel 6 óra 10 perczkor induló zalaszentiváni vegyesvonat julius 15 tői reggel 6 óra 43 perczkor indul s Szentivánre ér 7 óra 7 perczkor. Nemcsak a király személye, hanem Gróf Tisza István személye is szent és sérthetetlen, némely túlbuzgóknak az értelmezése szerint. A nóta nem annyira Gróf Tisza Istvánról, mint inkább a zalaegerszegi rendőrségről, annak is valamelyik tagjáról szól. A pesti Napból és Az Estből tudtuk meg, hogy valami rendkívüli nagy esemény történt a napokban Zalaegerszegen egy éjfélutáni kávéházban. Megtudtuk, hogy a víg mulatók az aradi választásról beszélgettek s inkább óhajtották Széchenyinek, mint Tiszának megválasztását. Talán már ez is vakmerő bátorság. De az egyik vidám fickó, minthogy éppen a társaságban volt Dombi kötélverő is, rákiált s czitálja is a népköltészet gyöngytermékeiből azt a már sokszor fujt nótát, hogy: kötelet a . . . kötelet a Tisza Pista — stb, Valószínűleg Domby ottléte keltette fel a népköltészetre való hivatkozást. Sőt egy másik törhetetlen 48 as, Jámbor Henrik még azt is merészelte mondani jó kedvében, hogy éljen a köztársaság. Ekkora égbekiáltó bűnök a kávéházban, éjfél után két órakor! Másnap egyik rendőrségi tag gyűjtötte az adatokat, a tanukat s a bűnök halmazát feljelentette az alispánnak.— Hát a nótát ismerik Zalaegerszegen, hiszen a múltkori orsz. képviselői beszámolón, mikor Gróf Batthyány Pál ellenzéki képviselőjét kisérte óriási választó közönsége, a vasúttól a főtérig, a kilóméteres Kossuth utczán véges-végig fényes nappal, nyilvánosan, józanon, hangosan száz meg száz torok énekelte,
