Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-05 / 36. szám

1912. szeptember 12. magyar PAIZS 3 sz. a. küldte be. Én ez ügyben megkerestem a kir. tanfelügyelöséget 1912 május 12 én 12. 1912. hivatalos sz. a.; a kig. bizottságot pedig 1912 jul. 8 án 17. 1912. iktató szám alatt, s kértem őket, hogy erélyesen utasítsák a községet az uj iskola fölépítésére és megnyitására. De ugylátszik sem egyik, sem a másik helyen semminemű intézkedést nem tettek, mert leirat nem érkezett. Rettenetes egy állapot, ahogy a vármegyén a tanügyet intézik. A községek épen semmibe sem veszik a vármegye rendeletét. A most 24 én tartott iskolaszéki gyűlésen megkérdeztem a drávacsányi elöljáróságot, hogy mi van az iskolájokkal. A bíró azt felelte, hogy semmi; nekik nem parancsolhatnak, írhatnak a vármegyéről amit akarnak, de ők majd csak akkor építenek uj iskolát, ha nekik tetszik. »A tanitó ur vegyen be annyi gyermeket, amennyi befér az iskolába, a többit pedig engedje ki«. A legnagyobb erőfeszítéssel ,=em lehetséges, hogy két tanítónak 270 mindennapi iskolás, majd kivétel nélkül horvát ajkú gyermeket és 111 ismétlő iskolást eredménnyel beiskolázni és tanítani lehessen. Csak napi 2 — 3 órai tanítási idő meghosz kai közvetlen szomszédok vagyunk, még's csak máskép kellene, hogy törődjék a várszabbitásával lehetséges eredményt elérni. De ezt már az ember tüdeje, sőt egész fizikuma nagyon megérzi. Pedig, ha valahol, ugy itt a horvát és stájer határ mentén, mely országoka megye az iskolával. Hisz nehéz a munkánk már azért is, meit 8 éven át zágrábi horvát apáczdk voltak e h atárszéli iskolában, kik bizony szomorú eredményt hagytak hátra. Egy tag. Vasúti előmunkálati engedély. A kereskedelmi miniszter Rechnilz Béla pápai lakosnak a pápai vasúti állom ástól C-abrendeken át Ukkig és Sümegig és S ümegtöl Zalaszentgrótig vezetendő helyiérdekű vasútvonalra kiadott előmunkálati engedély érvényét egy évre ismét meghosszabbította. íütiíaludy Sándor régi színháza Balaton íüreden Kisfeludy Sandornak, a mult század híres költőjének kezdeményezésére 1824 ben közadakozásból színház épült Balatonfüreden. Ez a színház az idők folyamán elpusztult és klaszszikus stílű faragott oszlopait elföldelték. A Balatonfüreden pár évvel ezelőtt alakult Kisfaludy Sándor Társaskör legutóbb elhatározta, hogy a régi színház kőmaradványát fölásatja és emlékül a balatonfüredi parkban fölállittatja. Dr. Hajdú Tibor pannonhalmi főapát a kegyeletes terv megvalósítására az engedelmet megadta és a napokban már meg is kezdtek a régi mü emlékek föltárását. Az egyik faragott kőoszlopot már el is helyezték a Balaton part közelében. Sserkesztőváltosás. A »Zalai Közlöuy« nagykanizsai laptársunk felelős szerkesztője Kertész József megvált a lap szerkesztésétől. Távoliak A tisztviselőknek szóló gyermekpótlékot már mindenféle tisztviselő megkapta, még a tanügyi tisztviselők is, vagyis ezek közül a néptanítók. Még ezek közül is csak a középiskolai tanárokhoz nem jutott el. Zúgolódni azonban sem nem illik, sem nem szabad ; sőt isten ellen való vétek volna, mondaná Petőfi Sándor, aki egy theologust megszégyenítő ragyogó filosofiával magyarázza Bolond Istókban, hogy az Isten jósága olyan, mint a nap, egyszerre nem süthet a földnek mindakét oldalára, rendre kering, de senkit sem kerül el, rendre mindenkire rásüt, várj sorodra, »mig az ember boldog nem volt, addig meg nem halhat . . ." Nohát! a középiskolai tanárokra is rásüt a nap, majd, — estefelé ; igaz, hogy azt is Petőfi mondja : »Hanem akkor már indulhat temetésemre a pap, mert ha a felhők kigyúlnak, lemenőben van a nap.« — Szegény magyar iskola! Szomorú jelen ŐS. Bécsből jelentik : A kereskedelmi minisztériumnak az Ausztria és Magyarország közti julius havi forgalomból szóló statisztikai kimutatása szerint Magyarország kivitele Ausztriába 105.6. Ausztria behozatala Magyarországba 130.7 millió koronát tett ki. Az év első hét hónapjában Magyarorszáf kivitele Ausztriába 724.8, Ausztráé Magyarországba 869 millió korona értékű volt. Az év első hét hónapjáról szóló ideiglenes kereskedelmi mérleg tehát Ausztria javára 144.2 millió korona aktívumot tüntet fel szemben az előző év ugyanezen időszakának megfelelő 133.3 millió korona aktívummal szemben. Megnémult a vonaton. Rejtélyes körülmények közt vesztette el a halló és beszélő képességét amint Szabadkáról tudósítják a Süketnémák Közlönyét, Forstich Ferenez zimonyi illetőségű lakatossegéd. Forstick szerdán este beült Újvidéken a szabadkai vonat egyik harmadosztályú kocsijába, ahol egy idei* vidáman beszélgetett útitársaival, később pedig elaludt. Mikor felébr-dt beszélni akart, a legnagyobb kétségbeesésére azonban nem jött hang a torkából s nem hal lotta, mikor szóltak hozzá. Almában elvesztette a halló- és beszélő-képességét. A különös esetről az utasok jelentést tettek a szabadkai állomás rendőrségének. Dr. Kriz.se József rendőrkapitány és a rendőrorv;>s Forstickhoz siettek aki eltorzult arczczal feküdt a koc-:i padlójáu és sirt. Munkaköoyvéböl megállapították a szerencsétlen ember személyazonosságit. Találtak nála még egy női arczképét is. Forstick szeme, amikor az arczképét meglátta, ismét könovbel'ábadt, látszott rajta, hogy nagyon kínlódik," szeretne beszélni, de nem tud. A megnémult lakatossegédet beszállították a szabadkai közkórházba, ahol az orvosok néhány napig kezelték de eredménytelenül. Csu'.örtököa azután Forster egyszerre csak visszanyerte beszélóképessé"ét Elmondotta, hagy útközben ellopták tőle százötven koronát tartalmazó pénztárcáját és mikor észrevette ezt, ijedtében megnémult. Ujabb gáségés Kissárináson. Kolozsvárról jelentik : A mult napokban egy éjjel egy órakor a kissármási gázmezőn egy uj fúrásnál meggyuladt a földgáz. Az esetről hajnalban értesítették a kolozsvári kutató kirendeltséget, amelvnek részéről Bö' >m Ferenc/, kirendeltséai vezető Szádeczky Gyula egyetemi tanár geológussal automobilon sietett ki Sármásra. Bohm főmérnök déli egy órakor érkezett vissza Sármásról s W'.kol Kálmán helyettes polgármestertől tüzoltófecskendőt kért. amelyet meg is kapott. A gáz kigyula dásáról Böhm Ferenez a következőket mondotla: Az egyik uj kutat a Tuman féle német magánvállalat fúratja. Már régebben bőven találtak "ázt, amely eddig nem tudni mi okból, kigyuladt s tiz méternyi magas oszlopban ég, de" a" gázmezőre nem terjedt ki. Ez a tüz nem olyan nagy dolog, mint a múltkori volt. Eloltásához" egy szivattyús fecskendőre vai szükségünk s azt már megkaptuk. Robbanás nem történt, a kut fölött épített faépület és a furókészülék azonban elégelt. Kolozsvárról a tűzről a következő készleteket jelentik: A !:ut fúrását julius 3 án kezdette meg a Tuman vállalat. Négy öt nappal ezelőtt már bőven tört föl a gáz a furólyukból. Hétfőn 108 méternyire haladtak a fúrással s ekkor már naponkénti 70.000 köbméter gáz ömlött belőle. A fúrást ezzel be is fejezték. Kedd éjszaka éppen a csöveket húzták ki s az utolsó csó eltávolítása előtt a furómester rövid munkaszünetet rendelt el. Ebben a pillanatban tiz méternyi magasságra hatalmas lángoszlop csapott, fii. A kut fölött épült 2) méteres deszkatorony egyik emeletén négy munkás állott, akik leugráltak a toronyból. A munkások kezét a láng megégette s az ugrás következtéken ficzamodást is szenvedtek. Az egyik munkás csak jelentéktelen, a másik három súlyos, de nem életveszélyes sebeket szenvedett. A tüzet nem öntözéssel, hanem a szivattyú légnyomásával fogják eloltani. A tüz helyén kiszállott Veszprémy Ferenez nagysármási főszolgabíró, aki megállapította, hogy az e^yik megsebesült munkás, Grizbai Ferenez, pipára akart rágyújtani, holott a munkásokat szigorúan kioktatták arra, hogy még gyúlékony anyagot se hordjanak magokkal. Amint Grizbai a gyufát meggyújtotta, a gáz azonnal lángra lobbant. A vállalat kára nagy, mert az egész furókészülék tönkrement. Az épület néhány pillanat alatt hamuvá égett. Böhm Ferenez főmérnök szerint a kár mintegy százezer korona. A tüz továbbterjedésétől nem kell tartani és remélik, hogy 3 — 4 nap alatt el lehet teljesen-oltani. A kincstárnak semmiféle kára nincsen. Irodalom. Művészet. A «Vasárnapi ujság» szeptember 1-í száma élénk változatosságban adja a pompás kivitelű ' aktuális képek egész tömegét. Samassa bíboros temetése, eredeti felvételek a törökországi földrengésről. Booth tubomokra vonatkozó képek, a kecskeméti művésztelep, képek az albániai fölkelésről, képek Szinnyei-Merse Pál eperjesi ünneplésében adják e szám gazdag illusztráczióit. Szépirodalmi olvasmányok : Szende Dárday O'ga regénye, Gagyhy Dénes novellája, Farkas Imre, Mezey Sándor, Dutka Ákos, Lovászy Károly versei, Barrie uj augol regénye. Egyéb közlemények : Sztrokay Kálmáu érdekes természettudományi czike, stb. Magyarnyelv. (1912—IV.) ITgrel-sT-étDexi. él a nemzet. A mi édes magyar njelviink* I. Budipesten az ismeretterjesztő Egyesület előadás-sorozata keretében Bérezik Árpid „A mi édes magyar nyelvünk" czimmel olrasott tol 8 s. mai zagyva ayel? hibiit, idegenszírüségeit ostorozta az ő kedves, tréfás modorában. Bevezetésében érdekesen ismertette az előadó, miképen áll a nyelvtisztaság ügye a többi nemzetné!. Elmondja, hogy Brandes a híres dán iró emiitette neki, hogy az ő müveiben alig találhatni idegen szót. Amint hogy a dán irodalom és sajtó előlhalad a nyelv gyomlálásban. Finn testvéreink is ezen nyomon haladnak. Legelöl jár a sajtó, mely kerüli az idegen szavakat, hogy a nagyközönség s a nép is megérthesse és alaposan fölfoghassa, a mit a lapok írnak. Svédországban egyesület alakult a nyelvjavitás és nyelvtisztitás érdekében, hogy „a becsület és hősök nyelvét" megmentse a fenyegető veszedelemtől. Kiszámították ugyanis, hogy az utóbbi két évtized alatt harminczezer német szó és kifejezés lopózott a svéd nyelvbe. A nyelv ügyében alig található kényesebb, büszkébb és nemzetibb fölfogás, mint a francziáé. Nincs az ujabb nemzetek közt egy sem, mely szigorúbb választékosabb volna stílus dolgában mint a franczia. U| ibban az idegen, kivált angol szók beáradása ellen 1907 ben Hermant Abel elnöksége alatt szövetség alakult Francziaországban. Sőt még Kanada franczia részében is van hasonló czélu egyesület. Legújabban pedig Les amis de la langue francaise (A franczia nyelv barátai) czimmel a franczia nyelv tisztaságának s a f^aaezia szellemnek védelmére uj társaság van keletkezőben. A hollandusok, a csehek, de még a perzsák is irtogatják a gazt nyelvök kertjéből. Japánországban Hayashi gróf elnökletével szintén alakult nyelvegyesület, melynek czélja a japán nyelvet a nélkülözhető idegen szavaktól megtisztítani. Ez kivált a kinai eredetű szavakra vonatkozik. Legalaposabban, legbuzgóbban, mondhatnám leglelkesebben a német nemzet karolta föl a nyelvtisztaság kérdését és olyan szervezett mozgalmat indított meg, mely komolyságra és önérzetre vall. II. Vilmos császár is ezen a nyomon halad. Az udvarnál az étlapot nem franczia, hanem német nyelven fogalmazzák. A nyelvújítás óta tömérdek uj szó és idegen szó került a magyar nyelvbe. Már most az a kérdés, használhatjuk-e az idegen szókat és mikor? Semmiféle nyelv nem lehet el idegen szavak (miniszter, demokratikus, politika, minisztérium, humor, bojkottál, modern, nihilista)nélkül, melyek nem' helyettesíthetők és a jó öreg Madarász iparkodása, hogy a „miniszter" szót kiugrassa és az „országlár"-t ültesse helyébe, másnak, mint jó szándékú ráhibázásnak nem mondható. Egyáltalán kérdezheti valaki, mit mondjunk idegen szónak, mit magyarnak? A magyar nyelv ugyanis rendkívül sokfelül vett át és olvasztott be idegen szavakat, részint jövevény, részint kölcsönszavakat. Vájjon jut-e valakinek eszébe, ho«v a pillér a Pfeilerből alakult? Hogy a súrol a scheuernböl származott? Amit a magyarnyelv a maga szájízéhez átalakított, átgyúrt (gallér, gavallér palánk, szolga, ablak), azt magyar szónak vesszük és vehetjük is. De bezzeg nem lehetünk elnézők azok iránt, melyek a maguk eredeti alakjában nyersen betolakodnak, vagy csak tessék lássék-ra módosulnak, de idegen voltukat magukon viselik és elárulják. . , i A diner, souper, soirée, tipp, turf, bloKK * A Borbély Gjörgy és BorbSly Sándor-féle „NyOvürik védelme" ei. könyvbea Bérezik Árpid ur irt Eloszd- S

z-