Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-07 / 10. szám

Xill. év laiaagafiBB, >912, márczius 7. 10. szám - - v évr« i k«fr 04 f -'él ina 2 kor 04 f Uaijreért 1 kor 04 f síá» fi fil lér. ©rkeszti Z. DSox*-vát3lx Lajos M-cLnkatarsals; Hirdetéstk dija I megegyezés szerint Nyilttér sora 1 kor Szerkesztőség kiadóvatai: Wlasics-atcsa 8. I-i H XST G "2" HJ r_. FSBBNC2 BOERÉi. "5T STÖEQ sr lap ajdonos. MEGJEL ENIK HETEN KENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A zalaegerszegi hitelszövetkezet A történetből tudjuk, hogy mikor a népek egyesült erővel küzdenek valamely eszméért, rendesen czélt érnek. Igy az egyesülésben, szövetkezésben rejlő erő hódított meg országokat, tett nagygyá és hatalmassá nemzeteket. Az egyesülésben rejlő erőt ősidőktől fogva ismerték, azért a szövetkezés eredete majdnem egyeredetü az emberrel. Később, a műveltség haladásával mikor az emberiség jobban és jobban igyekezett magának a természet erőit, gyümölcseit biztosítani, és az összetartás előnyei méginkább kitűntek, sokféle szövetkezet keletkezett, köztük nem egy humánus czélu: segíteni a gyengét, vagyonilag, szellemi'eg elmaradottat, s egyben kidomborítani a nemzeti egység gondolatát. Sülföldön már évtizedek óta virágoznak a hitel, fogyasztás, a gazdaság és ipar különböző ágazataiban alakult szövetkezetek, különösen az amerikai Unióban, Németországban, Angliában, Dániában és Franc2Íországba». Nálunk a hitelszövetkezetek 25—30 év óta működnek. A köznépet olcsó hitel által vagyonosabbá, könyvek, lapok, folyóiratok kiosztása és oivastatása által müveitebbé, erkölcsösebbé igyekeznek tenni. A szövetkezeti szellem meghonosítása, irányítása körül nagy érdemeket szereztek: Gr. Károlyi Sándor, Gr. Apponyi Albert, György Endre, Hajós József, Földváry Mihály stb., kiknek fáradthatatla-n munkássága 1886-ban sz első hitelszövetkezetet: „Pestmegyei hitelszövetkezet" czimmel teremtette meg. Ez 1894 ben „A hazai szövetkezetek kózpontjá"-\k alakúit át, 1898 ban pedig beleolvadt az: „Országos központi hitelszövetkezetbe ''. Az utóbbi részére az ideális eszmékért lelkesülő hazafiaink a különböző kiváltságok egész seregét és nagv horderejű áliami támogatást eszközöltek ki. Ügyszeretetüknek, buzgalmuknak meg is lett a nemes eredménye, mert ma az Országos központ 2336 fiókszövetkezetet számlál, melyek ugy a mezőgazdaságra, mint a hazai ipar és kereskedésre jótékonyan hatnak. Ezek után áttérhetünk a Zalaegerszeg városában működő hitelszövetkezetre. Mennyiben felel ez meg a szövetkezetek czéljának és a hozzáfűzött várakozásnak. Jóleső érzéssel jelenthető ki, hogy szép anyagi és erkölcsi eredményt ért el ! Bélyegmentességi kedvezménnyel és csekélyebb kamatszámítással, viszonyítva a többi takarékpénztárakhoz, 10 év alatt 150 ezer korona körül levő összeget takarított meg a szövetkezeti tagok számára, aini minden 200 koronás jelzálog kölcsönnél tiz év leforgása aíatt 500 korona megtakarítást jelent, egész vagyon a szegény embernek! Pedig mivel kezdte? Közönnyel, ellenszenvvel ! Csak boldogult Balaton József apátplébános idealismusa s a Központi szövetkezet segitsége volt mellette. Ehez járult' a hivatalban levő rend, pontosság, a tagok szives, jóakaró, felvilágosítása, útbaigazítása. Igv aztán az eredmény bár lasssu, de fokozatos emelkedést mutat. Ennek bizonyságául lássuk az egyesületágaknak 5 évenkinti gyarapodását: 190'.. év korona 52,b37 59,467 148,089 31,555 51,24ó 109,795 10.781 1906. év korona 59,180 16^,112 141,817 27,272 253,658 189,362 17,440 1911, év korona 74,770 416,417 111,438 22,305 499,885 99,573 Í 5,117 Üzletrés'/. .... Betétek Váltók Kezességi kötvények Jelzálog köles. . . Központi hitel Tartalékalap . . . A váltóknál és kezességi kötvényeknél fokozatos csökkenést láthatunk, minek oka az, hogy mindenki a bélyegmentes és csekély kamatú jelzálogkölcsönt igyekszik igénybe venni, mert ez sok idő és pénz megtakarítással jár. Veszteség egváltaián nem volt A kihelyezés feltétlen biztos, kétes követelés nincs. Az alapszabály érteimében a részvények után, mint osztalékot, legfölebb 5 perczentet szabad kifizetni. Ennyit is kaptak a megalakulás éve óta. De aztán a lehető legkisebb a kiadott kölcsönök kamatja. Kamatláb a váltóknál 6

3/é, a jelzálog kölcsönöknél 6 perczent. Eddig a maximum a váltóknál 7. a jelzálog kölcsönöknél 6V2 perczent vala. De mikor? Az 1907-ik pénzválság idején, mikor a Központi hitelszövetkezet is 7 perczentet számitett a zalaegerszegi hitelszözetkezet részére folyósított kölcsönökért. Ezzel szemben betevőinek 4V2 perczentet adott, kivéve a nem tagoknak ezer koronán alul ievő betétjeit, ezek csak 4 perczentet kaptak. Hogy erkölcsi feladatának megfelelhessen, s a műveltséget terjeszthesse, járatja az : „ Országos közművelődési tanács" által kiadott: ,,Vasárnapi könyv" czimü füzeteket szárata'an példányban, s ezeket időnkint bejövő tagjai között kiosztja. Hogy ezekből mi mindent tanulhat a föld népe, ime a folyó évi tűzetek ismertetéseinek czimei: A hidak. A hadmentességi dij. A tojás. A vulkán. Mit csinálnak az állatok télen? A ezukorrépa. A czet. Hó és jég. Van-e élet a csillagakon. Kina földje és népe. A pálinkára költölt milliók. A bánya. A pók. A kereseti adó, 8 igy tovább. Járat a szövetkezet lapokat, folyóiratokat, ilyenek: Gazdaszövetség. Hitelszövetkezeti értesítő. A magyar gazdák szemléje. Mindezekben ékezetes és tanulságos dolgokról olvashatnak a szövetkezeti tagok, akik aztán nem is mulasztják el léptennyomon hálájukat nyilvánítani az igazgatóság iránt! T. J. Zsrtyán Axentye. Egyetlenegy napon nyolez kéregető jött hozzánk Mind a nyolezan kulturális czélra gyűjtöttek. Hangya szorgalommal. Tolakodó modorban. Egyik templom építésre koldult. A másik iskolára. A harmadik, meg a többi valamennyi a társadalom iránti egyéb kötelezettségünkre emlékeztetett. Némelyik embernek kell is ez a mementó, mert olyan siketségeket színlel ezekkel a kötelezettségekkel szemben, mitha kőből volna. Nem mozdul. Nem érez. Nem lát. Valóságos Buddha szobor Az ilyen gyengéd figyelmeztetés aztán felrázza a lethargiából. Szive ellágyul. Erszénye megnyílik. A kultúra oltárára jó szívvel ad egy-két nélkülözhető piculát. Hite, reménysége és szeretete van az adományához kötve. Hiszi, hogy adománya egy kődarab leszen a kultura templomának falában. Reményii, hogy abbói a templomból nemzetének nyelvét kapja szárnyra a szellő. Szeretetének zálogát látja abban, hogy az az iskola modern tudást terjeszt. Világosságot gyújt a lelkek éjjelében. Fajszeretetet csepegtet a szívbe. Emberbecsülést olt a zsenge agyakba. A rideg valóság azonban nem ilyen. Zsrtyán Axentye valahol a havasok között látta meg a napvilágot. Muntyán Vaszi tartotta a keresztvíz alá. Gyermeksége változatlanul a kecskék, juhok őrzése mellett telt el. Kamaszkora és legénysége a műveletlen* ség hymnusa volt. Husz-huszonöt éven keresztül vizet csak a hegyi patakocskákban | látott. Azt is csak azért, mert az utja arra vezette. Ösztönsze üleg irtózott a víztől, mert az tisztálkodást is jelent, ha valaki a vizhez vonzódik. Bocskora az ujabbinak megérkezéséig rendületlenül szolgáit. Ez pedig annyit tesz. hogy azt éjjel-nappal mindig viselte. Az emberi kulturából annyit tajátitott el, hogy meztelenül nem járt a juhok után. Félt a büntetéstől. Földnek csak a hirét hallotta. Pedig azon őrizte a birkát, kecskét. Tulajdonjogi fogalma csak egy-egy elhullott gida, vagy rackafi bírásig terjedt. Muntyán Vaszi a keresztapa, világlátott ember. Tanult is. A városi nagy iskolában megtanulta, hogy: ,.Ez a föld az Isten földje". Azé az Istené, akit a pópa ábrázol. Nagy szakállal, összehúzott szemöldökkel. Villámokat szóró kézzel. Aki egyenesen kinyilatkoztatta a pópának, hogy a nagy diófától az utolsó gilisztáig minden az Ő földjén él. Ehhez a földhöz tehát csak az Ö fiainak van jussa. pópának. Zsrtyán Axentyének. Muntyán Vaszinak, Másnak senkinek. Nekik termi ez a föld a puliszkának való lisztet. Az ő mulattatásukra rendelte a havasok közé a dürrögő fajdkakast. Az ő bánatukat ábrázolja a kietlen hegyorom. Érettük oszlatja széjjel a nap a ködöt- Senki emberfia