Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-14 / 46. szám

4 MAGYAR P \ I Z S 1912 november 14. Hivatalos rovat. 11780 912 Hirdetmény a házbérjövedelem bevallása tárgyában. A házbéradó az 1913 évre való érvénnyel kivetendő lévén, az ezen kivetés alapjául szolgáló házbér vallomási ivek benyújtására a m. kir. pénzügyminisztérium 1912 évi november hónap 2-től 30-ig terjedő időt tűzte ki. A házadóról szóló 1909 évi VI. tc. 46-§-a értelmében a bevallás annak a községnek elöljáróságánál történik, amelynek területén a ház fekszik. A házbérjövedelem bevallására kötelezve van: a.) a tényleges birtokos, illetőleg vagyonközösség esetén az összes tényleges birtokosok: b.) a házközösségnél annak feje: c.) nem önjogu, valamint jogi személyeknél a törvényes képviselő. Ha a közös tényleges birtokosok közül csak egy ád vallomást, utóbbi az összes tényleges birtokosok meghatalmazottjának tekintendő. A ház tényleges birtokosa (tulajdonos vagy a haszonélvező) illetve a törvényes képviselő a házbérvallomási ivet meghatalmazott által is kiállíthatja, ennek eljárásáért a meghatalmazó azonban anyagilag felelős. A bélyegmentes meghatalmazás azonban kívánatra felmutatandó. Felhivatnak tehát a vallomásra kötelezettek, hogy a házbérvallomási ivet pontosan és a valóságnak megfelelő hűséggel töltsék ki s azt városi adóhivatalnál november hó 2-től kezdve legkésőbben november hó 30-ig nyújtsák be. A bevallás tárgya: a házak évi nyers bérjövedelme. Nyers jövedelemnek tekintendő együttvéve mindaz, amit a bérlő a bérlettárgy használata fejében a bevallás időpontjában ellenértékül fizet, illetve teljesíteni tartozik. Ide számitandók különösen: 1. a szoros értelemben vett lakbér, 2 a természetbeni szolgáltatások, a tulajdonos helyett fizetett kárbiztositási dijak, állami, helyhatósági s egyébb adók, fejében házbérfillérek elnevezése alatt, vagy más községi lakásadó cimén fizet, ha a bérbeadó ezeket az összegeket elkülönítve mutatja ki, vagy bérvallomása oda nyilatkozik, hogy a mellékjárulékaival együtt bevallott nyers jövedelemben a házbérfillérek már bennfoglaltatnak: 3. azok az összegek, melyeket bérbeadónak a bérlő háztartása keretében vízvezeték, éjjeli villágitás, szemétkihordás és más ilynemű mellékköltségek cimén fizet, ide nem értve a ház gondozásával megbízott egyénnek a bériők részéről külön fizetett, akár előre meghatározott járandóságokat, továbbá a lakás világításért, fűtésért külön megállapított összegeket, végül a bérlő, mint üzlettulajdonos által üzlete céljaira felhasznált viz után fizetett vízvezetéki dijakat: 4. azok az összegek, melyeket a bérlő a bérbevett ház vagy lakrészek állandó átalakításának vagy karbahelyezésének költsége fejében a bérbeadó beleegyezésével sajátjából oly feltétel alatt előlegezett, hogy e költség visszatérüléséig készpénzben aránylag csekélyebb öszszegü lakbért tartozik fizetni. Ha e költség visszatérítése a szerződő felek által több évre osztatott fel, a költségeknek csak a ama része számítandó a nyers jövedelemhez, mely a megállapított felosztás szerint az illető évre esik. Általános házbáradó alá eső helyeken a házbirtokos által használt vagy másnak ingyen átengedett épületnek illetve épületrészeknek nyers házbérjövedelme gyanánt a bérbeadás esetén elérhető haszonértéket (bérértéket) az üresen álló lakásoknál pedig az előző évi adó adóalapot kell bevallani. Üzletfelszereléssel, földbirtokkal, házi kerttel vagy egyébb dolgokkal és jogokkal együtt bérbeadott házaknál vagy lakrészeknél nyers jövedelemnek azaz összeg vallandó be, mely házbér cimén a bérszerződésben külön kitüntetve van. Bútorzattal együtt bérbeadott lakrészek bérjövedelmét minden levonás nélkül kell bevallani, amelyből azonban a bútorzat elhasználása fejében 30o/c-ot a kivető közegek fognak leszámítani. A bérlők vallomási iven bizonyítják a vallomás helyességét, nevűknek a vallomásra kötelezett felhívása folytán a megfelelő rovatba történt bejegyzése által. Ez a bejegyzés a bérösszeg beírása előtt tilos. A felek a házbérvallomások beadásáról elismervényt kérhetnek. Aki vallomását a kitűzött határidőn be nem adja, abban az esetben: a) ha a megállapított adóalap 1000 koronát nem halad meg, kivetés során megállapított házbéradónak 1 u/o-át, illetőleg ha a részére szabályszerűen kézbesített és a vallomás benyújtására szóló felhívás vételétől számított 8 nap alatt sem adja be vallomását további 4°/o-át fizeti pótlék fejében: b) ha pedig a megállapított adóalap 1000 koronát meghalad, a kivetés során megállapított házbéradónak 5°/c-át, illetőleg ha részére szabályszerűen kézbesített és a vallomás benyújtására szóló felhívás vételétől számított 8 nap alatt sem adja be vallomását, az adónak a többi 25° o-át fizeti pótlék fejében. (Az 1909 évi VI. tc. 48-§-a, illetőleg az 1912 évi LIII. tc. 93-§-a.) Ha a vallomásra kötelezett a vallomási ivet a bérösszegnek beírása előtt íratja alá a bérlőjével, annyiszor büntetendő 5—200 koronáig terjedő rendbirsággal, ahány bérlőjénél ezt elkövette. Hasonló rendbírság alá esik a bérlő is, ha a vallomási ív aláírását elfogadható ok nélkül metagadja. (1909. évi VI. tc. 59-§-a.) Bíróilag büntetendő, vagyis jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a tényleges birtokos vagy annak törvényes képviselője, ha a házbérjövedelemre vonatkozó vallomási ivében adóköteles jövedelmet szándékosan elhallgat,, vagy abban tudva' valótlant vagy szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas. Ha ennek a kihágásnak elkövetésében a bérlő is szándékosan részt vesz, ez a tettessel egyenlően büntetendő. Tájékozásul szolgáljon végül az, hogy a vallomásra kötelezettet a bevallomás kötelezettsége alól nem menti fel az a körülmény, hogy a vallomási ív hivatalból kézbesítve nem lett. Zalaegerszeg, 1912 november 8-án. FÜLÖP JÓZSEF sk h. polgármester. Heti hirek Helyiek. Mese a linczi és aagsbargi gyuláról. Adhatnám ezt a czimet is : Mi különbség van a Magyar Paizs és a magyar kereskedelmi miniszter között ? — Országosan dicséretes munkát végez a Magyar VMS Egyesület az Iparvédelem cz. lapjával, gyülésezéseivel és a kormányférfiakkal való közvetlen érintkezésével. Legközelebb felirt a keresk. miniszterhez, avagy csak szóval adta elő az ügyet, az mindegy, arra kérte a miniszter urat

( ne engedje meg, hogy a keleti pályaudvarnak a dohány tőzsdéjében tovább is árusítsák a „Made in Austria" feliratú gyufát. A miniszter a következő rendeleti leirattal válaszolt: „ . . . egyebekben az egyesületnek azt a kérelmét, hogy a linczi s általában a külföldi gyufa árusítása az államvasutak pályaudvarairól kikiiszöböltessék, méltánylandónak találván, egyidejűleg elrendeltem, hogy a pályaudvarokon iizarólag hazai gyufák árusittassanak." A pályaudvarokon ezután nem árusítanak külföldi gyufát. A rendelet mogkészitése öt percbe kerülhetett. Nó, ez a különbség a Magyar Paizs és a magyar kereskedolmi miniszter között. Mert hasonlatosság is van. A Magyar Paizs is kiirtotta Zalaegerszegről s Zalamegye teiületéről is a linczi és augsbuái „Tendstichorokat" s minden idegen gyufát, de tizenhárom esztendős keserves küzdelem után, kezdve akkor, mikor még sem Iparvédelem, sem Védő Egyesület, sem Boni Ipar, sem Beöthy László nem volt még Budapesten. A különbség tehát az, hogy .1 mi a Magyar Paizsnak tizenhárom esztendejébe kerül, azt a miniszter elvégzi öt perez alatt. Egyéb különbség nincs — ebben az ügyben. Gyűjtsünk a Csány szoborral; í Szmdy Lászíó körjegyző Zalaszentbalázs 5 K — f. Paslek Lajos Zalaegerszeg . 16 K — f. Mai gyűjtésünk . . . . 21 K 95 f. Hozzáadva a múltkori (32785 K 09 í) összeghez A Magyar Paizs gyűjtése máig 32806 K 09 fill. Az érdekesebb ado/ Efrsr mányokról és gyűjtésekéi \ ről megszoktuk jegyezni,. hogy milyen körülmények között jöttek létre. ^^^^^^^^^ Paslek Lajos jelezte egy levélben, hogy esküdt-bírósági napidijait a Csány-szoborra adja. Mikor azonban föl akartuk venni a napidijakat az ügyészségtől, azt mondták, hogy késő, bizonyos határidő lejárt, a pénz már a miniszternél van, csak onnan lehetne fölvenni. Minthogy pedig a miniszter ur messze lakik, az utazásról lemondtunk. Paslek azonban kifizette a zsebéből azt, amit nem kapott meg, hogy szavát ne szegje meg abban, amit igért, holott ő csak avval a feltétellel ígérte a 16 koronát, ha megkapja az ügyészségtől. Nem lett volna szószegő, ha nem adott volna is. De ő az árnyékát is elakarja kerülni. Jól teszi. Mi köszönjük. Paslek már többször adott. Mély gyász érte Dr. Gzinder István ügyvédet és családját. Felesége, a jó anya, a szelid lelkű asszony, hirtelen jött betegségben meghalt. A vallásos és kegyeletes asszony Halottak napján a temetőben volt, mint több más ezer ember s mint mondják, ott fázott meg a hideg, szeles időben, tán tüdőgyuladást kapott, mely hat nap alatt elvitte. Gyászjelentése igy szól: Dr. Czinder István ügyvéd és gyermekei: Jenő, Kálmán, Lajos és Margit, valamint az egész rokonság mérhetetlen fájdalommal tudatják a felejthetetlen legjobb hitves és imádásig szeretett anya, valamint a legjobb rokon : Dr. Gzinder Istvánné szül. Egervári E>erváry Mariska f. hó 8 án éjjel 3/4l2 órakor rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után áldásos életének 49 ik, ^oldog házas ágának 29 ik évébeu történt gyászos elhunytát. Házavatás a Kereskedő Ifjak Egyletében. A zalaegerszegi kereskedő ifjak egyesületének élete jelentős és örvendetes fordulóponthoz jutott. Áldozatot nem kiméivé, kellemes otthont rendeztek be a Központi kávéház emeletén, úgyhogy az eddigi sikeres egyleti működés fejlesztésére ma már a legszebb kilátásokat nyújthatja az egyesület. — Az uj helyiség felavatását folyó hó 9 én este tartották meg sikerült háziest keretében, melyet nivós programmal tettek a szépszámú megjelenteknek élvezetessé. A házavatást Elek Márton f. keresk. isk. tanár, alelnök nagyhatású és igazán nagy figyelmet keltő, lelkes beszéddel eszközölte. A szónoknak kijáró spontán tapsok ulán a »Pihenő« czimü dialógot adták elő Zalán Irmus és Reményi Pál. Zalán Irmus oly bájos jelenség volt a sziupadon, hogy már ez is biztosította volna a különben is pompás játéka sikerét. Pártnere otthonias mozgása és rutinja nem szorul dicséretre. Fangler János a tőle megszokott elevenséggel és megfelelő sikerrel adott elő egy humoros versegyveleget. A »Gzigány a { bíró előtt« czimü jelenetben Mayer Kálmán (czigány), Klein Sándor (biró) és Kürschner Lajos adtak igazán nem mindennapi alakításokat. Az estélyt Deutsch Manó konfeiálta otthonosan, ötletesen adva meg hozzá a kellő keretet. A programm után Nyáry Feri bandájának elsőrendű játéka mellett reggeli négy óráig együtt maradt a társaság, melyet Spiegel Zsigmond kávés a legkényesebh igényeket kielégítő kiszolgálásban részesített. Az agilis rendezés munkáját ezúttal is Schütz Frigyes elnök és Kovács Jenő igazgató vezették, amint látszik — sikerrel. Al Ifjúsági Klnbban művészi estélyeket tartottak a mult héten. Mikovich Zóra kisasszony zongora tanár szerepelt az első estén és Sándor Zsigmond hegedűművész s Jura Ferdinánd berlini operaénekes énekelt. A közönség nagy élvezettel hallgatta a művészeket. — A másik este Pintér Imre és Parlagi Kornélia rendezett kabarét, melyet előre is jaleztünk volt.