Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-14 / 46. szám

1912 november 14. MAGYAR PAIZS 5 A zalaegerszegi áll. főgimnáziumban végzett •diákok valahányan törekvő, szorgalmas emberek ; mindannyian szép eredménnyel végeznek a fel­sőbb iskolákban. - Most, e hŐDap 9-én Rosner Rikárdot avatták orvosdoktorrá a pesti tudomány- | egyetemen. Adorjánné—Mayersberg Frida megérkezett s megnyitotta a táneztanfolyamot a Bárány ven | vendéglőben. Tengersok tanítványa jelentkezett, i kicsinyek, nagyok egyaránt ugy, hogy több cso í portba osztotta őket s délután és este tartja az iskolát. Megyeiek A Légrádi Gazdakör alakuló közgyűlése Lég­rádon, a városháza közgyűlési termében 1912. évi november 17 én délután tél öt órakor fog megtartatni, mely alkalommal a gazdakör czélját, kiváló előnyeit és annak áldásos hivatását ismer­tetni fogják : Sárközy Viktor, a Zalavármegyei Gazdasagi Egyesület titkára és Juk József, galam­boki esperes plébános,törvényhatósági bizottsági tag. Az alakuló közgyűlést — a községi nagy­vendéglőben — társasvacsora követi, mely után este fél 9 órakor ugyanott a megalakult gazda­kör javára személyenként 50 fillér belépő dij mellett tánczmulatság lesz. Ifj. stádel J^noa zalatárnoki földbirtokos f. hó 6-án vezette oltárhoz az alsólendvai plébániai templomban Kotschy Gizi kisasszonyt, Kolschy József takarékpénztári pénztárnoknak kedves leányát. Aljegyzőválasztás Muracsanyban. Muracsány­ban a minap megtartott aljegyzőválasztáson egy­hangúlag Seregélyes Kálmán murakirályi segéd­jegyzőt választották meg a község aljegyzőjének. A választás Muracsány intólligencziája körében osztatlan örömet és megelégedést keltett, mert az uj aljegyzővel a község igea agilis, munka­szerelő hivatalnokot nyert. Iparfejlesztés a községekben. Jó példaadó eset volt a mult héten Pacsa községben ; amint onnan irják, Pálffy László főszolgabíró és Landl Ferencz főtanitó elöljáróságával tanonczmunka kiállítást rendeztek az ipartestület helyiségében, ahol legszebben a szabó ipar, czipész és csizma dia ipar volt képviselve. Dijat nyertek Körpöly Gyula, Huszti Antal, Somlyó Ignácz, Kelemen József, Kovács Zsigmond és Szalay Gyula mes­tereknek az inasaik. Halva találták az istállóban Farkas Ferencz zalapákai lakost. Kezdetben mindenki bűntényre gondolt, mert a még előtte való uapon is makk egészséges ember testén több súlyos ütésnek a nyoma látszott. A pákai csendőrörs nyomozni kezdett az ügybon és csakhamar megállapította, hogy Farkas halálát a saját vigyázatlansága okozta. Farkas ugyanis vasárnap este pálinkától holt­részegre itta magát s amint ily állapotban kocsin ment hazafelé, kétszer is a lovak közé esett. Egyrészt az esés közben szenvedett súlyos zuzó dások, másrészt a rengeteg mennyiségben elfő gyasztott ital okozták halálát. Halál az Íróasztal mellett. Breier József felsószemenyei körjegyző vasárnap délelőtt irodá­jában dolgozott. Egyszerre a szivéhez kapott, egyet hörgött, aztán szó nélkül lefordult a szék­ről. Mire hozzárohantak, már halott volt. Szív­szélhűdés érte. Az alsólendvai kir. járásbíróság vizsgálóbirája, Csiszár Sándor járásbiró már beszerezte azokat az adatokat, melyek az Alsólendva községhez tartozó bedeneki erdőszólen történt gyilkosságra vonatkoznak s az iratokat átküldötte a zalaeger­szegi kir. ügyészséghez. Simonka Pál herczegi segéderdőőrt, a szegény, négy gyermekes Lak Márton gyilkosát mindjárt a véres eset után a vizsgálóbíró letartóztatta s szándékos emberölés büntette miatt indult meg ellene az eljárás. — Simonkát szombaton este megvasalva Zalaeger­szegre szállították, ahol most az ügyészség fog­házában várja a jól megérdemelt büntetést. A nagy idók tanuja volt Ráth János is, 1848- 49. honvédszázados, aki e hó 12 én meg­halt 86 éves korában Murakirályon. Az elköltö­zöttben Németh József baki iskolai igazgató-tanító Az apósát gyászolja. Távoliak Vaszary Kolos bíboros érsek, heiczegprimás — amint a lapok írják — lemondott magas állá­sáról, nagy cziméről. Nem jelentéktelen hír ez, mert ritka, sőt egyetlen eset Még annál is külö­nösebb, hogy Justh Gyula iemoudott a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságáról. Hogy a her­czegprimás otthagyja magas állását, melyen csak egy embernek van helye az országban, okul azt említik az újságok, hogy amiatti kedvellenségben tette, mert támadták. Ez csak szóbeszéd lehet s nem bebizonyosodott dolog. Bizonyos igaz azon­ban az, hogy Vaszary Kolos bíboros érsek jó magyar hazafinak a hírében van. Ez pedig azért természetes is, mert j M ismeri a történelmet, tehát a magyar nemzet történetét is. Hiszen tanára a történelemnek. Nem jó magyar hazafiak pedig csak azok közül kerülhetnek ki; akik nem ismerik a magyar nemzeti történelmet, vagy akik nem akarják ismerni. Nő a kivándorlás. Vasvármegye alispánjának évnegyedes jelentése szomorú adatokkal számol be a kivándorlásról. Eszerint julius 1 étől szép tember 30-ig 340 útlevél iránti kérvény érkezett az alispáni hivatalhoz. Kiadtak ebből 284 útleve­let, vagyis 124 darabbal többet, mint az előző évuegyedben. — Persze ! félnek a háborútól. A polgári becsületszó, meg az adóbevallás. A sok vihart és erőpróbát kiállóit régi, jó öreg jpolgári becsületszó* ra is ráteritették immár a vizes lepedőt. A', adózó polgárok eltehetik a becsületszavukat a családi kriptába, vagy pedig a muzeumba. A bevalláskor nem nyom a latban semmit. Az uj adótörvény fölrav.italozta azt. Az adósok pedig elfújhatják fölötte a circumdede­runtot. A jövő évtől kezdve úgyis minden adózó rak sajátkezüleg kell kitölteni a vallomási ivet, annak rovataiba csakis tiszta, szeplőtelen való­ságokat lehet beleírni. Ha pedig a valóságoktól eltérő adatokat jegyezne fel, akkor — jövedéki kihágás czimén elverik rajla a port, szigorúan megbírságolják. Szappanos Péter főgimnáziumi tanár meghalt a napokban 48 éves korában a József-főherczeg szanatóriumban. Szappanos a zalaegerszegi gim náziumban is volt rajztanár 1898 ban. Szőlőtalajok javítása. Szőlőtermelői gazdiink figyelme az utóbbi időben uagy mértékben tere­lődött rá a műtrágyák haszuálatára, mert szelő vidékeinken általános a panasz, hogy egyrészt nem is áll rendelkezésükre elegendő istálótrágya, másrészt nagyon drágává teszi az istáló trágyá­val való trágyázást a megdrágult muokabér úgy­annyira, hogy különösen magasabb helyeken fekvő szólókét nem is Len lehet istálótrágyával ellátni. Ennek következtében sok kérdés érkezik a szőlő mütrágyázási ügyekben, ni ért szükségét látjuk mi is közölni azt, hogy különösen a homoki szőlők, de a hegyi szőlők termőképességét is a műtrágyák segélyével nemcsak fentartani, de nagy mértékbeli fokozni is lehet. Homoki szőlőkben kat. holdanként 250 kg. káliszuperfoszfátot kell kiszórni fedés előtt, hegyi szőlőkben pedig 200 kg. szuperfoszfátot. Tavasszal pedig ugy a homoki, mint a hegyi szőlőkjen nyitás előtt kell kiszórni 50 kg. chilisalétromot s ugyanannyit az első kapálás előtt. A káliszuperfoszfát, illetőleg a szuperfoszfátnak hatása két évre terjed, tehát minden második évben kell : Ikalmazni, a chili­salétromot minden évben tavasszal kell alkal­mazni, amikor a szőlő istáló trágyát nem kapott. Ezen trágyázási rendszerrel a szőlők termésátlagát kétszeres, sőt háromszorosára lehét emelni s e mellett különösen a homoki szőlőkben az istáló trágyát teljesen is lehet nélkülözni. Hegyi szőlők is beérik ezen trágyázás mellett egy harmad, egy negyedannyi istálótrágyával, mint amennyit ediig kaptak. Különfélék. Hány állatfaj van a világon? Erre a kér désre nem egykönnyen lehet a választ megadui, egyrészt azért, mert még nem ismerik az összes állatformákat, másrészt pedig azért, mert a zoológusok közt csaknem nézeteltérések merül­nek fel a fajok megállapítására vonatkozólag. Mióta az álattant, mint külön tudományágat elis­merték, a fajok száma uagyon megszaporodott. Linné a Siselma uaturae czimü hires müvének 1758 ban megjelent tizedik kiadásában még psak 4236 fajt említ. Ennek a számnak a legnagyobb része a rovarokra esett, smelyekből Linné 1536 fajtát ismert, azután következtek a puhányok 674, a madarak 444, a halak 414, az emlősállatok 183, a hüllők és kétéletüek 181 fajtával. Ma mindenki csodálatosnak találja, hogy Linné csak 11 szivacs­fajt és 14 féregfajt ismert. Kevesbé meglepő, hogy az ösállatok c-ak 28 fajtával voltak képvi­selve, mert a görcsövi vizsgálat akkor még na­gyon el volt maradva. Száz évvel később Agassiz és Bronn már 129.590 állatfajt ismertek. A rovar­kik száma 90.000 re, a gericczeseké 18.660-ra, a puhányoké 11.600 ra emelkedett. Az ösállatok fajtáinak száma 28-ról 1510 re szaporodott. — Ludwig 1886 bau 273.220 állatfajtát számlált, melyből kerek 200.000 jutott a rovarokra. Ezután a puhányok következnek 21.320; a madarak 10.000, a halak 9000 fajtával. Linné 41 féreg­fajtájával szemben Ludwig már 6300 at számlál. A szivacsfajták száma 600, az ősállatoké 4130 ra emelkedett. Legújabban Pran tanár indított vizs­gálódást és a legújabb adatok alapján az állatfaj­ták számát 522 400-ig fejlesztette. A rovarfaiták száma ujabb megállapodás szerint 306.000, a puhányoké 61000, a madaraké 13.000, a pók­féléké 16,000, az emlősállatoké 3500, a kétéletüeké 14 400, a különböző tómegfajtáké közel 30.000, a szivacsféléké 2800 és az ősállatoké 8000. Több a férfi, mint a nő. Eddig az volt az általános nézet, hogy a nők nagyobb számmal élnek a fóldöu, mint á férfiak. Támogatta ezt a nézetet különösen az a körülmény, hogy Europá­bau tényieg ez az eset áll fenn és régebben másutt még nem igen tartottak pontos népszám­lálásokat. Most azonban már a világ összes or­szágaiban meglehetősen pontos népszámlálásokat tartottak és az ujabb eredmények határozottan ráczáblnak a régebbi nézetre. A földön a leg ujabb becslések szerint mintegy 1700 millió ember lakik és ezek közül a nemi arányt 1038 millió embernél lehetett megállapítani. Európában 1000 férfira 1027 asszony, Afrikában 1045, Ame­rikában 964, Ázsiában 961 és Ausztráliábau 937 nő jut. A legtöbb nő van Ugandában, ahol 1467 asszony jut 1000 férfira, a legkevesebb pedig Alaszkában, ahol csak 390 nő jut 1000 férfira, Az átlagos számarány az egész földön pedig a?, hogy minden 1000 férfira 990 nő jut. A mi kávénk izlik mindig a legjobban, vala­hányszor azt az anyuska [a kassai gyárban készült „Valódi" Franck-kal késziti, konstatálta egyhangúlag az asztal körül ülő egész család; oly fűszeres ereje van, oly kitűnően izlik és sok­kal ízletesebb szinü. A „Valódi" Franck ot tartalmazó lád;kák és csomagokák gyárjegy gyanánt a kávédarálót viselik. JEEel^i Zb-etri. piacz Boza — — — 20—21 " Jttozs — — — 17—18 Zab — — — 18-19 17—19 10—12 36-40 40—0) 36-40 30—86 64—00 36-00 20—40 06—8 Árpa — — — Tengeri — — Bab — — — Borsó — — — Búzaliszt — — Rozsliszt — — Arpakasa — — Köleskása — — Káposztafej — — Burgonya kilója Pár csirse — 1'50—2 40 Sovány kacsa db. 1-80—2 10 Sovány liba db. 2 60—4 00 Pulyka — — I. marliutius II. marhahús Borjuhus — Sertéshús — Sertészsír kiló Libazsír — Tej, üter — Tejföl liter Turó kiló — Kenyér kiló Tűzifa • m­Széna mm. — Szalma etetésre 03—6 Alomszalma 03 — 5 Zsupszaima db. 70—80 2 00-0 00 1-70- 0 00 2 06 - 2 40 1-70—I 78 2-00-0 00 4-00-0-00 — 20—24 — 70-80 — 48—60 — 30—32 06—10 04—7 Ezek az árak még nincsenek megállapodva ; a jövő hetekben jobban kialakulnak.

Next

/
Thumbnails
Contents