Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-14 / 46. szám

1912. 'november '14. MAGYAR PAIZS 8 hátrányban marad az anyagi oldalon, de a szoborbizottságnak dicséretére válhatik az Alko" tásnak eme czikkelye. A magyarság ügye. Végre valahára, majdnem két évvel a népszámlálás után, némi tájékozást kap a közvélemény a népszámlálás nemzetiségi eredményeiről. Az adatok, amelyek most napvilágra kerültek, megint a magyarság erőteljes térfoglalásáról tesznek bizonyságot. A magyarság számaránya 1900-tól 1910 ig a magyar birodalomban 2.7 százalékkal, az anyaországban 3.1 százalékkal javult, amennyiben a magyar birodalomban 45'4 százalékról 48.1 százalékra, a magyar anyaországban pedig 51'4 százalékról 54.5 százalékra emelkedett. A legutóbbi népszámlálás tizmillió és ötvenezer magyart mutat ki, százezerrel többet, mint amennyi német van Ausztriában, vagyis a magyar íaj ma már relatív többségben van a monarchiában. A németség százezerrel, a tótság ötvenezerrel fogyott, az oláhok abszolút száma százötvenezerrel gyarapodott ugyan, de arányszámuk mégis leszállt Í6.7 százalékról 16.1 százalékra. Erdélyben is javult a magyarság számaránya, amennyiben 32 9 százalékról 34.3 százalékra emelkedett, de ez a javulás erősen elmarad az anyaországé mögött. Az egész birodalom ban a magyarság számbeli gyarapodása kerek számban egymillióháromszázezret tesz ki, ugy hogy a népesség összes, 1,632 000 nyi szaporodásából csak mintegy 320.000 jut a nemzetiségekre, magában az anyaországban pedig alig több 120 ezernél a nemmagyarajkuak szaporodása. Ezek a számok is bizonyítják, hogy milyen alaptalan rémkép a magyar szupremáczia megdőlésétől való félelem. Kevésbbé örvendetesek azok az adatok, amelyek az írni olvasni ludás, tehát a közműveltség terjedését tanúsítják, A magyar anyaországban az irni és olvasni tudók száma az egész népességben 51.1 százalékról mindössze 68.2 százalékra emelkedett, vagyis a javulás még a hét százalékot sem üti meg, holott az előtte való évtizedben tiz százaléknyi volt az emelkedés. A hat éven felüli népességben is mindössze 68.7 százalék az írni-olvasni tudók számaránya, ami annyit jelent, hogy a gyermekkort túlhaladott népességünknek is egyharmada még mindig anal fabéta. Világos jele ez annak, hogy a kormányok és a törvényhozás a népnevelés iránt tartozó kötelességeiknek korántsem feleltek meg, és hogy az e téren mutatkozó súlyos mulasztásokat fokozott buzgalommal kellene kipótolni. Séta . . . Múltkor ugy a városi közgyűlésen, valamint e lapok hasábjain czélzást tettem arra, hogy ha az 1913 január 1 éu éleibe lépő, 1912. évi LVIII. törvényczikk valami mődon, akár novelláris utou, módosítva nem lesz, hogy ha a kormány nem számol a városok teherképességével és a tízezer egy lakossal biró rendezett tanácsú városokat egy kalap alá vonja, egyforma teherrel sújtja a harmincz negyvenezer lakosú városokkal, akkor a polgárságot vagy a tönk szélére juttatja, vagy, ellentállásra, vagy visszafejlődésra kényszeríti. Az „ellentállás" hangoztatása egyesekben nagy visszatetszést szült, sőt talán akadtak olyanok is, a kik törvény elleni lázitást szerették volna a nyakamba varrni. És ime csuda történt! A véletlen segítségemre jött 1 Tehát más városokban is akadnak ilyen demagógok mint én vagyok? Azóta olvashattuk ugyanis, hogy Komárom, törvényhatósági joggal fölruházott város legutóbbi közgyűlésén három virilista szavazat és a tisztviselők szavazatai ellenében, nagy többséggel kimondotta, hogy az em.itett törvény végrehajtását megtagadja. No nézd, még sem lehetett, az az eszme olyan nagyon, különleges. Mert ime kevés kivétellel egy óriási testület egy azon gondolatra jött! Sőt bizonyos, hogy csakhamar más törvényhatóságok is követni fogják a példáját s szintén ellenszegülni fognak. Csak nem kell tulalázatosnak lenni! Nem kell, a nyaklevestadó kezet végig nyaldosni! Pedig Komárom, mint törvényhatóság, évi ötvenezer korona államsegélyt kap. Mégis van gerinezük! Köszönöm az olyan államsegélyt, ha ; valaki nekem húszezer korona évi segélyt ad és | évi ötvenezer korona kiadást parancsol rám. j Itt meg kell jegyeznem, hogy az egerszegi j vezérczikkiró állja azt, hogy 1916-ban ha majd I nyolczmilliót ér el a városok felsegélyezésére (?) ! megszavazott összeg, hogy akkor mi is évi negyvenháromezer koronát kapunk. Ez ismét olyan flkezió, ábránd, mint a mikor az egyszeri j ember az államsegélyből remélte létesíteni az általános csatornázást és vízvezetéket! Csak minél kevesebb optimismust! Ábrándozás az élet megrontója. Mi huszonegyezerötszáz koronát kapunk akkor is, mert a többlet első sorban a rendőrség fejlesztésére stb. fordítandó! Komárom városa azonkívül féltékenyen őrzi az ő autonómiáját is. Mert igen helyesen, nem akarja a különféle uj állások kreálásával a tisztviselők szavazatait is szaporittatní. Mert szomorú dolog, de — sajnos, ugy van, hogy a szavazattal bíró tisztviselők igen sok esetben szavaznak a városok polgárságának érdekei ellen. Nem is helyes, hogy a törvény ilyen esetekben el nem tiltja őket a j szavazástól. Mert ugyebár, ha egy városi képviselő tartóz- } kodik bizonyos olyan ügyekben a szavazástól, a í mikor anyagilag érdekelve van, hogy al'kor leg- I alább a jóizlés vissza tarthatná a szavazattal bíró tisztviselőket is a voksolástól. > Emlékszem, hogy a mikor Goldfinger Dezső v. képviseli a villanyvezeték vasoszlopai tárgyalása- jj kor a lakatosok érdekében beszélt, hogy akkor 1 csak ugy röpködtek feléje az: „Érdekelt! Hall- < gasson! Hazabeszél! Nem illik beszélnie!" stb. közbeszólások. Es ugy tudom, ő tartózkodott is a szavazástól. < A mikor azonban arról van szó, hogy uj állái sokat szervezzünk, hogy fizetést emeljünk, hogy I nagyobb terheket rakjunk a polgárság vállára, í akkor az érdekelt tisztviselők a város fizetett | alkalmazottjai, szavaznak mint a parancsolat 1 j Ha ez nem Balkán, akarom mondani nem egy j darab Törökország, akkor legalább is — Kroi váezia. | Pszt . . . Pszt . . . Lassan, csak lábujjhegyen. Mert miniszter, eleven miniszter jár a falubau. Zalaegerszegen ilyenre még a legöregebb emberek is alig emlékeznek. Báró Ha^ai honvédelmi , miniszter ur meg lehet elégedve az Egerszegeu i tett benyomással, mert itt látásán igen sokan csakhogy keresztet nem vetettek magukra. Ha a hireknek hitelt lehet adjai, most már aztán Egerszegen boldog lesz a magyar! Egy miniszter csakugyan nagy ur, azonban talán még maga Hazai sem tulajdonított körünkben való megjelenésének annyira messze kiható horderőt, mint ahogyan azt némelyek velünk elhitetni szeretnék. Legyen azonban bármiképpen, mi egerszegi polgárok mindenesetre köszönettel adózunk azoknak, akik a miniszter urat körünkbe hozták. Katonáéknál különben ugy szokott lenni, hogy ott a legfőbb parancsnak, sőt maga a miniszter ji is érdeklődni szokott, a csapatok elhelyezése ji felől. Az ilyesmi ott, olyan szoigálati kötelesség- í féle. Az azonban elvitázbajlan tény, hogy miniszt-r járt nálunk. Sőt azzal kapcsolatban az a hir is járja, hogy mi, hoDvéd lovasdandár parancsnokságot is kapunk. Helyes. Jobb a katonaság, jobb a dandárparancsnokság, mint a semmi. Az Istenért, arra azonban igen vigyázzanak jóakaróink, nehogy a miniszter urnák mostanában jöjjön meg a rendelő jókedve. Mert ha mostanában kérné a már megszavazott kaszárnya s eset leg egyéb katonai épületek építését, akkor ugyancsak semmi áron sem kaphatná azt meg. A kaszárnya építését sok huzavona után végre ; megszavazó közgyűlés ugyanis, csak az akkori j pénzvíszoayok, vagyis 5

8

5/ioo perczentes töriesz! téses kölcsön mellett szavazta meg az épitést. i Igy is, ilyen kedvező annuitás mellett is, csak | tpen, hogy megtalálták a téritményekben a fede> zetet. Ma ? — ma ezudar világ van a pénzvilágban. Ma nem akad pénzintézet, amelyik 5

3

5/i

0

0 perczentes követelés mellett csak szóba is álljon velünk. Mihelyt pedig ugy jönne, hogy drágább pénzt kellene igénybe vennünk, akkor építenünk leheli tetlen volna, mert horribilis összeget kellene I évről évre rá fizetnünk. í Olvashattuk, hogy szó volt róla, hogy Nyiregy] háza dandárparancsnokságot kap. A város el is ! fogadta, hogy megfelel a követelményeknek és J elhatározta, hogy két millió korona kölc3önt vesz fel. Pénzt azonban az egész országban nem kapott. Fuccs a dandárparancsnokságnak ? Nagybánya, egy gazdag, majdnem pótadómentes város, most vett fei hatszázezer koronát l

8/* perczenttel a mindenkori bankrátán felül, egy perczent folyósítási dijjal, ami megfelel összevissza : 8Vs perczentes pénznek. — Tessék igy kaszárnyát épitem. Tehát csak hadd jöjjön Báró Hazai, jöjjön el miuél többször, de csak a laktanya építéséről na beszéljen mostanában. Ha csak ki nem eszközöl részünkre néhány százezer korona kamatmentes kölosönt. Tivoli János. A karcsúság titka. — Tanács a menyecskéknek. — A tűrhetetlen élelmiszeruzsora, a piaci drágaság nem fog megmenteni bennünket az elhájasodás veszedelmétől. Mert az, hogy a túlságosan bő táplálkozás kövérségre vezet, csak általánosságban igaz, tényleg azonban igen sokféle oka van az elhájasodásnak. Hiszen a gyomor is tiltakozik a tultáplálás ellen, még pedig igen nyomatékos argumentumokkal, étvágytalansággal, emésztési zavarokkal. Tulajdonképpen a napi tápszermennyiségnek igen kis adaggal való felemelése elég ahhoz, hogy a hizás* lassan-lassan bekövetkezzék. És napi öt gramm zsirosodás eredménye, hogy az ember testsúlya tiz év alatt husz kilogrammal növekszik. Sok esetben a testmozgás elégtelensége az elhizázra vezet, mert ilyenkor nincs arányban a felvett táplálék és az izmokban felhasznált energia. Végül érdekes, de igen ritka esete az elhízásnak, amikor a test nem képes feldolgozni a felhalmozódott zsírrétegeket. Az elhízásnak ez a neme rendesen elégtelen anyagcsere, vagy a nyakon levő pajzsmirigy eltávolítása után következik be, valamint az eunuchoknál, a nőknél pedig bizonyos gynahologiai műtétek következtében. A méiséelt testessé.^ nem éppen szerencsétlenség, sőt a kövérkés, gömbölyű nő például a bécsi szépségideál. Da baszuos is egy kis zsírréteg, különösen a szükség napjaiban, betegség idején, amikor van miből lesoványodni s az ember nem vészit annyit izomerejéből. A túlságos kövérség azonban fölöttébb kellemetlen, s azért nem árt egy kis elővigyázaf. A normális testalkatú embernek sohasem kell több kilogrammot nyomn

;a, mint ahány centiméterrel haladja meg testmagassága az egy métert. A nőknél valamivel több is lehet a testsúly. Igy például egy százhetven centiméter magas férfiuál hetven kilogramm a leghelyesebb súlyarány. Már elhízásról beszélhetünk, hogy ha ezt tiz vagy tizenöt kilogrammal meghaladja. A túlságos zsirfelhalmozódás nem megvetendő veszélyeket rejt magában, n. sziv munkája egyre nő, ennek következtében a véredények is erősen' igénybe vétetnek s csakhamar elvesztik rugalmasságukat. Ezért áll be könnyebben a kövér embereknél az érelmeszesedés, köszvény és cukorbetegség. A zsírpárnák megnehezítik a mellkas mozgását, a tüdő kitágulását, szenved tehát a tüdő, nem jut elég oxigén a vérbe, amelynek hiányát rövidesen érzi az egész test. Ebből származnak a krónikus börg-hurutok, sőt a tüdősorvadásnak is okozója lehet a kövérség. Hogyan kerüljük el a testsúlynak nem kívánatos megnövekedését és ennek káros következményeit? Ez a kérdés különösen azokat érdekelheti, akiket munkájuk az író vagy munkaasztalhoz köt. Nos, mindenekelőtt kevés szénhidrátot! Kevés édességet, tésztát, kevés sört, általában szeszes italt. Á soványodni szándékozók étlapján lehetőleg csak sovány hus szerepeljen, friss salátával, sült burgonyával, gyümölcscsel. A zsíros ételek, édes tészták ós az alkohol számüzendök. Ajánlható a világos, kevéssé megédestiett tea ebéd és vacsora után. És ami fő: sok mozgás. Minden reggel legalább tiz másodpercet fordítsunk torna-gyakorlatokra. Igen alkalmas, da kissé körülményes mód a soványoaásra a hegymászás. Jó szolgálatokat tesz az evezés és úszás, a legkevesebbet ér még a soványodás szempontjából a kerékpározás. A kávéházban ülő nők rendesen elhíznak, mert embertársaik szapulása nem számit gymastikának és a pukkadozás, hogy a másik dámának kócsagtollasabb a kalapja, a mi eléggé csodálható különben, — nem soványit.