Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-07 / 45. szám

2 MAGYAR PAIZS 1912. deozeraber 26. utáu következő generáczióknak a lelkében, kik az ők kezeik és nádpálczáik alól kerültek ki, mert önzetlen, igaz apostolai voltak a magyar népnevelésuek. . . . Es a napok és az évek szállnak, szállnak, minta vándormadarak sőt t seregei, mindig nagyobb, nagyobb csapatokban, hogy soha többé vissza ne térjenek. És a virágok is folyton-folyvást hervadoznak s néha néha mégis visszaröpül egy-egy madár, ha néha néha mégis újra sarjad az emlékezetnek egy-egy bimbója, olyan jól esik rágondolnunk arra a tanintézetre s a boldog ifjúkor letűnt ídejere. Ez iskolai szép és magasztos ünnepélyen Zalavármegyét a következők képviselték sze­mélyesen : Dr. Kellemen Károly a sümegi áll."reáliskola igazgatója; Dr. Csak Károly vármegyei tiszti főügyész (Zalaegerszeg), Dr. Szabados Lörincz törvényszéki biró (Nagy­kanizsa) s Lájpczig Antat járásbiró (Nagy­kanizsa) egykori növendékei az intézetnek; B rbély György tanár a zalaegerszegi áll. gimnázium nevében; (Medgyesy Lajos igaz­gató gyengélkedése miatt nnn jelenhetett meg). Az ünnepély lefolyásáról a következő tudó­sitá~t kaptuk : A 100 éves kaposvári gimnáEiumnafc jubií&nmun A város Képe. Az egynapi futólagos hatást, melyet Kaposvár tett rám főgimnáziumi emlékünnepélyével, még nagyobb kutyafuttában kell lejegyeznem a lap számára. Hanem azért kevesebb benne a tévédé.-;, mint az őszinteség. Nagy Somogy vármegyének fővárosa Kaposvár* most van fejlődő állapoiábau. 25—28 ezer lakosa van. Kevesebb az emeletes ház, nagyobb a ter­jedelme. Uiczái nyilegyesek. kivált az ujak és lassan lejtősök; lakóházai szárazak, egészségesek. Közművelődési epületei gyönyörűek: kaszinó szinház, iskolák. Speciális iskolája a süketnéma intézet, A vármegye emberei gazdagok és művel­tek, tehát meczenások is. Ezek közül leginkább ismerik Márfy főrendiházi tagot. Élénk érdeklő déssel s közvetlen jelenlétükkel működnek a kétféle Somsich családnak a tagjai. Templumban hiányosság van a katholikusok részéről, mert nagy közönségükkel uincs arányban az egy templom. Most építettek egy második templomot a gimnázium mellé, melyet f:l is szenteltek az ünnepély alkalmával *peczialisabban a tanuló nyek, vagyonosak. Ezek hazájuk hivő szózatára letették a kapát, az ásót, a gereblyét, amellyel pedig olyan serényen dolgoztak és amely mun­kaeszközökkel — a mi álmélkodásunkra — oly sokat tudtak kihozni ebből az áldott magyar föld bői, siettek vonatra ülni, hogy le ne késsenek egy perezre se. Ugyan nem gondolt közülök szökősre, valamint arra, hogy szép csendesen a hivó szót a fül mellett el lehetne engedni. Itt voltak ezek a nemzeti erények előttünk : a bolgár szorgalom, kitartás, igénytelenség és ennek &zép virága: a hazaszeretet. Ezek az erények győztek szemben az elpuhult törökkel. És ha azoknak is, akik Bulgáriában odahaza maradnak, ilyen eréayük van, akkor evvel az ifjú nemzettel minden ellenségnek nehéz lesz meg­küzdeni. Nemcsak a töröknek . . . Hanem most jön csak a háború folyamán az az izgató pont, amikor könnyen hajba kaphatnak azok is. akik a háborút messziről nézik. Mert már nemsokára kezdetét veszi az osztozkodás. Nem lehet messze, mert a pártnerek és kibiczek kezdik hirdetgetni, hogy a szabályok szigorú meg­tartásával, lovagias korrektséggel fosztottták ki a törököt, valamint hallatszik az is, hogy a nagy­hatalmak közbelépnek és nem fognak rideg szív­vel a máséból eluyesni uj nemzet határokat. Vagyis ez magyarán azt teszi, hogy a török földet szét fogják darabolni, maguknak is fognak jut­tatni belőle és a törököt pedig szép lassaa ki fogják szorítani Kizsázsiába. Még bizony megéri az ex-szultán, Abdul Hamid, hogy 70 éves kora ifjúság számára. E templom megteremtésében morális nagy szerepe volt Bécsi hittanárnak s aoyagilag Márfvnak. Van ref. templom is. Közel van Csurgó, a Csokonai városa. Kaposvárt most is megvan még a Dorottya »Szálája.« A Kossuth szobor azonban jobb is hhetne. Megelőző este. Megérkezés. Én 4 én este fél hat órakor érkeztem Gyé­kényes felől az állami gyorsvonaton. Egy sor kocsi van a vasúti udvaron. Antoui tanár fo-íad, a házak fel vasnak lobogózva, az ablakok kivi­lágítva, különösen az imponzás nagy gimnázium, melynek homlokzatán a korona a kettős kereszttel villanykörtékből van alakitva. S mindjárt 6 órakor már görögtűz fényben is uzzik az épület s éne­keli a himnuszt a diákság, mintha csak az én megérkezésemre csinálták volna. Hiszen az iga­zibb urak csak később -érkeznek, 7 órakjr. Nosza, Pongráez igazgató, jobbra balra inté/.kedik: elfog.yott a világító anyag; venui kell, kétannyit. A diákok még egyszer gyűljenek össze énekelni. Hétkor érkeznek csakugyan: Dr. Boncz Ödön miniszteri tanácsos, Gróf Zichy János miniszter képviseletében, Kárpáti Kelemen és Dsida Ottó tankerületi főigazgatók, Rédey Gyula pápai prelá­tus, Báró Hornig Károly püspök képviseletében, Makfilvay Géza főispán, Kacskovics Lajos alis­pán stb. Másodszor is világítanak és másodszor is éneVelnek. A színházban. Az emlékünnepélynek alapja javára a kapos­vári zenekedvelők egyesülete hangversenyt ren­dezett a megkapóan szép színházban. Két nem kaposvári kisasszony szerepelt s a versenyben, bizony első lett Regéczy Ilona hegedűművész. Szerény megjelenésű, mert jó tehetségű. Az idegen és magyar dalok egyaránt szépek az ö hegedűjén. Opler Elza énekelt sok olasz, német, angol szövegű verset, s egy rövid magyart, mely­ből csak a két utolsó szót értettük, hogy . . . „te vagy 1" De nem azt, hogy: „Te vagy, te vagy barn kislány szemem lelkem fénye." Mindakét művész kisasszonyt Lányi Ernő kisérte zongo rázásával, a szabadkai filhirmonia egyesületnek ismert uevü karnagya. Dr. Pongráez Károly. Leghevesebben vert a szive Dr. Pongráez Ká­roly igazgatónak, az én régi kedves jó kollégám nak és most is még jó barátomnak, (ne féljen senki, nem leszek elfogult), QOV. 4 ikén és mind jobban, minél inkább közeledett nov. 5 ke. Mert mindenki könnyelműen, sőt örömíől tele szívvel mulat, vigad, ujjong jubilaunaou, bálban, tánezban, banketten, csak a rendezőségnek a szive szorong, hogy vájjon teljes mértékben eléri é mindenki a teljes boldogságot. Az igazgató a rendezőségnek a középső, ütköző pontja. Már pedig Pongráez Károly ambicziózus is, a maga érdekében, de pontos, lelkiismeretes az idegességig és lelkes ember a szakadásig s szigorú a skrupulozitásig, a mások érdekében is. Még azt is kell tudni rola, hogy csak tegnap volt még fiatal tanár — s mindjárt igazgatója lett á gyergyószentmikló-;i gimnáziumnak, melyet ő indított neki a világnak, legalább is a magyar világnak, ö is uj ember, uj igazgató volt, az iskolája is uj volt. Amint út­nak indította, uyomban elküldötték a kaposvári gimnázium vezetésére, amelyik régi is, uj is, nagy is, 100 esztendős. Majdnem kétannyi tanuló van benne, 500, mint pl. a zalaegerszegiben. Uj is, régi is ... . Az emlékünnepélyen a nagy mértföldkönél hálra is kell oézni, előre is kell látni. — Most ez országos ünnepélyt rendezi a már említett temperamentummal, már eddig is megfeszített idegeivel. E rövid néhány évnek változatosan gazdag munkája le is húzta orczájáról a hust, de jó, hogy szivében meghagyta még a humort, az éltető nedűt. Nos, neki a szive sebe­sebben vert, mint másnak, még nov. 5-én dél­előtt is. S aztán . . . aztán megint a hétköznapi rendes kerékvágásba térve, tovább, tovább . . . A templomban. Szent Imre kápolnának hijják azt az uj tem­plomot, melyet Bécsi hittanár buzgólkodásából építettek a diákok számára a gimnázium mellé s melyet 5 én délelőtt 10 órakor szenteltek fel a jubileum bevezetéseként. A templomi istentisz­teletnek egyéb részein kivül érdemes volt meg­hallgatni Rédey Gyula pápai prelátus predikáczió­ját. Mert szép és igaz, amit mondott. Minden jószelbmü hiladásnak, minden igazságnak, az egyenlőségnek, a testvériségnek, a szabadságnak a kútforrása, első alapja Krisztus tanításában van. A keresztény vallás a műveltségnek alapja. Emlékünnepély a főgimnázium tornicsamokában. íÉp testben ép lélekn, pogány klasszikus görög jelmondat, és nlmádkozzál s dolgozzák modern keresztény erkölcstan. Ez a két jelmondat disze­sili a tornatermet. 11 órakor felcsendült a diákoknak üdvözlő dala Palatínus tanár vezeté­sével. Dr. Pongráez Károly igazgató megnyitó beszédet tartott s felsorolta a jóltevőknek és az ünnepélyre érkezetteknek neveit. Dr. Boncz Ödön miniszteri tanácsos Gróf Zichy János közoktatásügyi miniszter képviseletében felelt, tartalmas beszéddel üdvözölve az intézetet s áidásos működését. Kárpáti Kelemen székes­fejérvári tankerületi főigazgató találó hasonlatok­ban magasztalta az iskola hivatását. Tiszteljük a jó gazdálkodót, aki a pénzt gyűjti. Mennyivel inkább kell tisztelnünk azt, aki a lelki kincseket gyűjti. Egész kerülete nevében üdvözli az inté­zetet. Csinos beszédben mondott még üdvözletet ©gy Ullmann Kálmán nevü VIII. girnu. diák is. Az ünnepi beszédek közül kettő emelkedik ki ellenére Kisázsíában, talán éppen Kutarchiában fogja végső napjait leélni. Tempóra mutantur! De még mindez szépecskén megfordulhat. A hadi szerencse felragyoghat még a töröknek, ámbár alig hisszük. A magyar közvélemény körül belül ögyéitelmüleg a török alkonyatot érzi és hiába indítanak gyűjtést, vajmi gyéren hull a garas a török sebesültek javára. Méla közönnyel nézzük a korát leélt nagy nemzet pusztulását éa ahogy neki napról napra sírját megássák . . . V. L. Egy nap Göcsejben. A nap már felkelt, az őszi köd már oszladozni kezdett, mikor megállott házam előtt a paraszt tengelyes, mely engem Göcsej országába szállított. Már régen készültem e kirándulásra, hogy az „éles igyekezet" (kasza) és a „kelempájsz madár" (nyul) őshazáját színről szinre láthassam Elgondolkodtam az uton s előre örültem, hogy Göcsej kellős közepén hallom azokat a kifordított, mulatságos szavakat, kifejezéseket, szólásmódokat, melyek akaratlauul is mosolyt csalnak az ember ajkára. Lassan -lassan döczögött a szekér, ragadt a sár, mert tengelyig sülyedtünk egynémely helyen. Messiröl az égbolton itt ott süni füstgomoly mutatta, hogy az őszi foglalkozás űzését megkezd­ték az ősz beáltával, t. i. a szénégetést. Tehát már itt vagyunk Göcsej országban a Zala, Kerka, Váliczka folyóktól bekerített völgy­koszorúban. Hegy völgy mindenfelé, az átható fenyőillat betölti a levegőt, a munkásnép jó kedvvel végzi utolsó munkálatait. Végre czélhoz értem, egy kis faluc ka bejá­rata elé ügettek lovaink, a falu végén nemzeti szinre festett oszlopra egy tábla ertsitve, melyre irva volt: Kissziget­k. k. Novai járás. Kisded falucska ez Göcsej kellős közepén, hegyektől koszorúzott völgyben. Fellélegzettem. Valami jól eső érzés tölté el a lelkemet. Sziote megkönnyebbültem, midőn láttam e szép vidék gyönyörű panorámáját Aki hátralevő, öreg napjait édes csendesség­ben, mennyei nyugalommal akarja leélni, igazán nem ajánlhatnék neki megfelelőbb, ke Ívesebb helyet, mint Kisszigetet. Régi, jó barátom, kenyeres pajtásom szívesen köszöntött. Én is a viszontlátás örömével üdvö­zöltem kisded hajlékában, ahol kedves élete párjával, édes, mosolygós gyermekeivel élve, osztogatja, hintegeti a tudomány magvait a göcseji nebulóknak. Csakhamar előkerült a lőre s a paprikás csibe s a hizott réczesült, elmaradhatatlan jele a gö­cseji vendégszeretetnek. Én is előadtam, hogy a baráti látogatás és a nép ismerése hozott ide. Sokat hallottam, olvas­tam e népről. Szeretnék egyikkel másikkal be­szédbe elegyedni. Ugy látszik barátomat érzékeny oldalán ériu­tettem, mert hevesen Jegy intet kezével s hoz-

Next

/
Thumbnails
Contents