Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-24 / 43. szám

XIII. év 1912. oktőbep 24* 43. szám @ifi?>att«st *r : t> if i7í« t ítor 04 f < 5.1 -2 Sor 04 f ^fagyaira í kor 04 f íatvé M&K s üiiét. Hirdetístk dij* megegyezés szériát NyiltíCr sor* 1 kor Szerkesztőség ki*dóy*t*i: Wlasics-atcat 8. ZL 33~ox* ^rátűzi. Lajos f LENG~Z\WXj FEEENCZ MTxiLfeatfeaak = | BOBBéi.T &TÖBQ r i»p ti ajdonos. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A föld müvelés más szóval: hazaszeretet A paprika termesztés czim alatt, e kicsinyesnek, sőt tréfásnak latszó czim alatt irt czikkel kapcsolatban Közlünk itt most egy külsőleg is komoly *nagy -czikket, melyet Dózsa Endre irt a kolozsvári Ellenzékben. Ennek az a czime, hogy „Megnehezült az idők viharos járása felettünk." Caak egy részt közlünk belőle, >d<a ez a rész is eléggé bizonyítja, hogy a művelt nemzetek ragaszkodnak a főidjükhöz. s bizonyltja, hogy a magyar nemzet — a rezérlő irányításban, nem ragaszkodik a saját földjéhez. Ha ragaszkodnék : először is olyae nagy tömegekben nem hagyná itt, hogy idegen mezőkön keressen megélhetést; másodszor nem ütné dobra olyan rengeteg mennyiségekben, mint a Dózsa czikkében látható ; harmadszor, amely tömeg nem hagyja itt földjét, legalább megművelné jobbaíi, miut a hogy most megtrűveli. Már pedig hogy nem műveli meg jól, v&gy nem tudja, vagy neui akarja: már csak eléggé bizonyítja ezt az a komikus eset, hogy a saját konyhája szántán nem tud elég hagymát és paprikát termelni, s ennek a termesztér síre ime két év alaít bulgárok özönlötték el az egész országot. Ezen lehet kaczagni, s akinek kedve van rá, kaczaghat rajta. Egyéb megjegyzés helyett ime itt van .Dózsa Endrének a czikke. A német föld, az angol föld, a franczia főid, az olasz föld a haza és a nemzet fogalmát magában egyesi tvén, nemcsak bölc. ője és koporsója a németnek, ango'nak, francziának, olasznak, hanem a megszentelt össztoglalója mindazoknak a magasztos érzelmeknek, a melyek a nemzetet sajátosságaival együtt örök időkre naggyá és hatalmassá tenni törekszenek. A nemzetben látván minden egyes a saját halhatatlanságát a melyért munkálni, küzdeni, sőt elhullani is érdemes. Hanem az a föld Németországban csakugyan a németé, Angliában az angolé, Frankhonban a francziáé s Olaszországban az olaszé. Ezt igy biztositjak törvényhozási intézkedések, gazdasági erők irányítása, hatalmi megoszlás, társadalmi berendezkedés és a nemzeti uralom parancsoló akarata. Az idegent a meg szerzett birtok maga olvasztja bele a nemzeti érzés közösségébe A föld birtoklása a családot a főd szeretetéhez és a verejtékkel öntözött földet a családhoz füzi. És a mint az egyén a családjában érzi át élte folytatásával a reményekben az örökéletet, ugy a löld családi birtoklása erősiti meg az örékéletünek óhajtott nemzet fentartásban az igazi chauv/nismust. Mert habár csak ügyes fráz's az, hogy a kié a föld, — azé az ország, mert csakis a történelmi erők és a nemzetek életének gondviselésszerű rendeltetése avatja az országot egyik vagy másik nemzet tulajdonává, mert a tényleges birtokláson felül és kivül vaunak olyan etikai tényezők, melyek erre vagy arra a területre maradandólag reá nyomják pnnek vagy annak g nemzetnek uralmi bélyegét; de a nemzetek evulutiója a földnek szeretetével annak megszerzésére vagy megtartására irányuló eredményes törekvéssel mégis szorosan összefügg. A legerősebb sziraptoma mégis a nemzet fejlődésének hullámvonalában a haza földjében való részesedés mint fő jónak kózelismerése s az emberi energiának ezen irányban minél eredményesebb érvényesülése. A föld szeretete az az igazi nemzeti chauvinismus. Ez a gyökér. A hagyemányokhoz ragaszkodás, a nemzeti nyelv ápolása. A nemzeti dicsőség emlékezetének megszentelése, fentartása alig lehetnek virágzó ágakká, ha a gyökerén titkos féreg végzi emésztő munkáját. Hol vagyunk mi az annyiszor hangoztatott magyar chauvinismussal? A mi népünk is xnegyen tengeren ul messze idegenbe, de nem hóditónak — hanem rabszolgának. Feláldozza legértékesebb életidejét és erejét idegen nemzeti vagyon felhalmozásának, hogy nagy szűkölködéssel némi pénzfelesleghez jusson, a mivel itthon felhataimazOdott adósságait törleszthesse s mig munkaerejét, életidejét odakint pazarolja, idebent czéltudatos munkával irányítják, vezetik az áradatot, mely mind többet mos el a nemzeti vagyonból apróbb fajok növekvő aspirátioinak mind jobban terjedő basissául. Gróf Bethlen István „Az oláhok birtokvásárlásai Magyarországon az utolsó őt évben" c. munkája megdöbbentő adatokat sorol fel a magy&r birtokok elfoglalásáról. Miként kerülnek Szüágyvármegyében a Nagy Sándor, a Réthelyi, a Báró Bánffy, a Veres L. örökösök, a Tompa, a Balog, a Lakatos nemesi birtokába mindenütt helybeli oláhok, környékbeli oláhok összesen 8813 k. holdon. Miként kerülnek SzolnokDobokában a Nagy, a Péchy, a Felszeghy, a Gr. Pejáchevich, a Diószegi, a Gr. Tpldalagi, Bogdáuffy, Szentiványi, Szappanyos, Fényes, Székely, Duha, Biró, Fejérváry. Gr. Betlen, Torma, Teleky, Somogyi Albert és a kolozsvári nemzeti színház mint birtokosok helyére Fodor Tivadar, Kecáu János, Szerbán Vilmos, Magdü Gábor, Paltmean L. Mihályi Tivadar, Pokol Alexa, Pap Juon és társai és itt és ott is környékbeli oláh gazdák nevei 12549 hold területen. Miként kerülnek Kolozsvármegyében Ugrón János helyett, Ajtavék helyett, Endes Péter helyett, a Thólnayak helyett a Salák birtokába, a Br. Bornemisza birtokba, a Gr. Barcsay, a Mózsa, a Zsigmond, a Retteghy, a Zeyk, a Gr. Wass, a Száva nevek helyett Dr. Moidován, dr. Tamás, Kujbusz Vaszi, Rusz Mihály, Lupás Sándor, Goga, Lesha, Cucuj birtokosok nevei összesen 1500 hold területen. Tordaaranyosban a Fosztó, a Tiboldi, a Simái, a Zoldí, az Endes, a Szentkirályi, a Józsa, a Tordai, a Vas, a Báró Bornemissza a Báró Jósika, a Lázár, a Vájna nevek helyett Dr. Moráa-, Krisáu Vazul, Dr. Felekán Oktáv, Nagyszebeni gkel. egyház, Koki, Detrehem, ióháti stb. oláhok nevei 6199 hold területen. Csakúgy Kisküküllő vármegyében a Gerendy, az Anáthy, a Splényi, az Ertsey, a Báró Apor, a Tomán, a Miklós, a Dózsa, a Sándor, a Boér, a Csató, a Csiky, a Réz jó magyar neveket letörülték mindenütt az oláh kisgazdák, vagy a hogy Bethlen István irja helybeli oláhok 4546 hold területen. Csakúgy Alsófehérmegyében Báró Kemény, Báró Thoroczkay, Csávási, Bartsai, Placsintár, Bethlen, Collegium neveket letörülték Dean Valér, Cristea Remus, Dumitreán Ágoston, Rác Efrem, Jónás Dezső, Dr. Pap Sándor és helybeli oláhok 3774 hold területen. Hunyad vármegyében már nem sok veszteni való volt, de még ott is kicserélték a Marákat, a Potsákat, a Gr. Kunokat, Igazékat, Muzsnaiékat Vulku János, Dr. Scher lugosi ügyvéd, Nemes Pável s más helybeli olahok 2434 hold területen. Nagykőküllőb?n is a mi kevés magyar birtok volt, leloszladozik, széjjel megy; a Szoboszlay, az Apáti, a Béldi a Teleky, a Mauer, a gr. Zichy, a Gr. Haüer birtokok átmentek Vasú Oktávia, Preskurára, az Albinára, egy nagy juhos gazdára és helybeü oláhokra 3561 hold területen. Sőt a székelységben is foszladozik, Marostordából 3650 hold ment már oláh kézre. Udvarhely megyében Nagygalambfalván bent van az Albina. Háromszéken a Bajkó és a Béldi-féle birtokba bejutottak az oláhok. Ki tudná irigyelni a népnek szorgalmával megszerzett vagyoná'? Ki tudna kifogásolni valót azon, ha a mivelt román középosztály ezen állását, a középosztály helyzetét családilag biztosítani képes közép vagyon megszerzésére használja íel? Mi kivetni való lenne abban, ha tömörülnek s egymást segítve eredményeket érnek el, ha népükben felkeltik a föld megszerzésének vágyát s ha ezen vágy kielégítésére megadják és megteremtik a kedvező körülményeket. De mié;t nem szorítjuk a mi magyar népünket mi is hasonló szorgalomra a birtok megszerzése érdekében hasonló szívós nélkülözésekre? Miért engedjük halmazódci bankjainkban a pénzkészletet, az értékpapírokat, miért nem vásároljuk össze az elkallódó magyar birtokokat ? Miért, hogy az EMKE.hez letett nemzeti vagyon egy pár bank fiókjában lekötve van, holott birtokvásárlásokkal középosztály regenerálását s a magyar paraszt birtok erős hálózatának visszaállítását tűzhetné ki feladatul. Miért nem sietnek a ajagyar vallásos alapok, a róm. kath., az ev. ref., az unitárius egyház tőkéikkel a magyar birtokok megmentésére? És miért nem lép fel a magyar nemzeti társadalom a nemzeti becsület oltalma alá helyezését követelve meg minden magyar birtoknak. Hogy lekicsinyléssel és megvetéssel sujtassék