Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-26 / 39. szám

XIII. óv. Zalweoerezeg, 1312, szeptember 26. 39. szám iUfíŰttttai át ; mif éwtt 4 kor 04 f tét évr« 2 kor 04 f 1 kor. 04 f Xgfta nám 8 flilér. BB«rke6 Bti Z. Hor"V"atli Lajos JVfu-üicebtén-sais; Hirdetések dij» megegyezés szériát. Nyilttér sor* 1 kor Szerkesztőség ki»dov»t»j: Wl»sics-ntc*» 8, X-i Ei IN" C3- "y JÜ XJ PBEBNOZ BOBBÉLT QTÖBQ 5T i»p i. íjdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A tüdőbetegségről. Br. Flóris Aron gyógyszere. Ajánlom ezt a czikket Dr. Bálás Béla főispán urnák szives figyelmébe, a ki Zala­egerszegen megalakította a tüdőbetegeket gondozó egyesületet. Ennek az Egyesületnek kettős nagy hiva­tása van. Egyik az, ami a czimében van, hogy t i. gondozza a betegeket. A másik hivatása sokkal fontosabb és értékesebb : ez a megelőző intézkedés; gondoskodik arról, hogy lehetőleg betegségbe se essék az ember. Dr. Flóris Áron tanárnak és orvosnak többi müvei között az egyik szól a tüdő­betegségnek házi gyógyításáról. Épen ugy kettős feladata van ennek a könyvnek is, mint a főispán ur gondozó Egyesületének. Gjakoriati utasításokat ad arra, hogy nagyobb költség nélkül, hogyan lehet £s kell a beteg­séget orvosolni, — de mint Flórisnak minden müvében, ugy ebben is igen fcntos az az elv, hogy már az eső előtt gondoskodni kell köpönyegről. Nagy tudásával felsorolja a gyógyító füveket, növényeket és tennivalókat a már elkövetkezett baj esetére ; de még lelkesebben adja az élettani utasitasokat a még egészsé­ges embernek, étel ital s foglalkozás tekin­tetében, hogy megelőzve elháritsa az eljöhető kórságot, mely kivált mostanában borzalma­san pusztít szomorú sorsú nemzetünkben. Dr. Bálás Béla főispán ur az ő társadalmi működésével és Dr. Flóris Áron tanár az ő tudományos könyveivel egy csapáson jár­nak, egy a czéljuk : a menté?. A könyvnek gyakorlati utmutatásai mint­egy segédeszközül aján koznak a munkálkodó ,Egyesületnek a kezébe. Minthogy pedig ez a mentő munka akár általános emberi érzésre n'zve, akár saját­lagosan nemzeti ügyünkre nézve, magasztos munka: e tekintetben nem igen ismerek mostanság értékesebb dolgot a D . Flóris Áron könyvénél. Kivált ha tekintjük az* is, hogy házi gyógyító módjával gazdasági ügy ben is védi a szegényebb néposztályt, ahol nincs lehetőség arra, hogy veszedelem idején ezer koronás orvosok után szaladgáljanak. Nekünk, mindazoknak, akik a közérdek szolgáivá szegődtünk, akik tehát nem a hírért, nem a, dicsőségért s még kevésbé anyagi bérért dolgozunk: nekünk óhajtanunk kell azt, sőt munkálkodnunk kell azon, hogy az ilyen hasznos könyv minél nagyobb mérték­ben elierjedjen a nép között. Igen, inkább a nép kőzött, mintsem a csupán diszes könyv tárakban. Persze &z ilyen ;próságoknak látszó dol­gokra a magas kormányok figyelme nem terjedhet ki. Pedig az ilyen apró dolgokkal hhet csatát nyerni. A népek jóléte a legelső s a legszentebb politika. Amint éa elképzelem, micsoda óriási hasz.n származnék abból a közönségre, ha egy ilyen Flóris-féle könyv volna minden községben 3 :—4 példányban, a tanító kezében, a jegyző kezében, a népkönyvtárakban, a kaszinóban — minden olvasókörben. Hetenként, hóna­ponként felolvasásokat, magyarázatokat tartana belőle egyik másik egyleti tag — ugy, hogy az ujabb nemzedék már az apjától és anyjá­tól tanulná a helyesebb élet és munkarendet s az egészségi szabályokat. Bizony apadna a bűnből és í udatlanságból származó beteg­ségeknek a kinja s az idő előtti halálozások­nak tenger száma. Azért óhajtom, hogy figyelembe vegye ezt a czikket Dr. Bálás Béla főispán ur, aki a tüdőbeteget gondozó Egyesületet megterem­tette s aki gondoskodni óhajt arról, hogy előre is elhárittassanak a betegségek csir. i. Az ő egyesületének egyik hatalmas eszközét látom ebben a Flóris-féle könyvben Ugyancsak a főispán ur segítségével szán dékszik Pásztor Imre tanár is egy mozgó népkönyvtárt létesíteni. A betegségeknek házi gyógyításáról szóló könyv ugyancsak első példánya lehet ezeknek a könyvtáraknak. A zalaegerszegi tüdőbetegeket gondozó Egyesületnek humánus munkálkodását véle­ményem szerint segítheti ez a könyv, nemes szivü elnökének pedig erkölcsi érdekében, de módjában is áil a könyvnek terjesztése. Én ezt mondom, aki jobbat tud mondani, mondjon jobbat. Borbély György. Közéletünk bajai. Haladunk bizony napról-napra, s ve'jük lassan­ként lefelé kopottas öltözékünk. Társadalmunk minden rétege reformaczión megy keresztül s lassanként beköltözik a czivilizáczió az akácz­lombos falvakba is. Üdvösebbnél üdvösebb intéz­mények, találmányok hirdetik az emberiség halhatatlanságát. Hivatalnokok, csendőrök, kato­nák ármádiája védi az erkölcsöt, a közbiztonságot s szolgálják a jogrendet. Mindenütt meg van a béke, a 'átszólagos rend, a kultura és a nyu­galom. Sajnos, csakis látszólagos minden, mert a haladás nyomán kullog a nyomor, a társadalom elfajulás. Egyre másra veszi ki a gyáriipar kis­iparosaink kezéből a kenyérkereső szerszámot s űzi tul a tengeren. Mindjobban tönkre teszi, leigázza a munkás-osztályt a rajtuk gyorsan meggazdagodnia akaró néhány ipar lovag, kí vagyona révén az élvezetek árjában fulasztja nemesebb gondolatát. Elnyom minden törekvőt, nem védi, nem vezeti azt a néposztályt melynek izzadság csépjéből harácsolt össze milliókat. Midőn aztán a kiszipolyozott, leigázott nép ked iye fellázad s emberi jogait kövefeli, — a puskatus és zsandár szurony mögé menekül. Lelketlen izgatók raja járja az országot, kik meg­mételyezik a nép lelkét, s az a pöffeszkedő iparlovag- szemtelen közönnyel nézi ezt. hol tt erkölcsi kötelessége volna a nép apostolok ámi­tásából felrebbentem s vissza vezetni EZ emberi társadalom egészséges természetes rendjéhez és '.örvényéhez. Közéleiünk emez elfajulásának kútfeje a vailás­talanság. Különböző virágnézet uralkodik a tár­sadalomban, mely szembe állítja a hiiet az egyéni érzéssel s ez élénk vitát eredményez rendesen az istentelen irányzat diadalmaskodik, mert hőse a szenynek, a bűnnek is van. Az egyéniségekben megrendül az erkölcs, felváltja helyét az élvhaj­hászat s alacsony érzéki gerjedplmek képezik az életczélt. Az önzés uralkodik" mindenütt, pénz a becsület és silányáru az erény. A pénzutáni vágy szembe állítja az embereket s a gazdag eltiporja a szegényt s minden tehetségét, fur­fangját felhaszuálja, hogy embertársát tönkre­tegye. Midőn közelétünk minden tagja élvezni, roha­mosan élni kiván s a szerencsét hajhássza, nem veszi észre, hogy napról-napra silányabbá s örömtelenebbé vállik élete. Megrendült a hit s bizalom az emberekben, ellenséget lát egyik a másikban s az igazi társadalmi alap kellékek a nyugalom s béke immár csak fájó édes emlék. „Műveltség s praktikus törvények" — hirdetik sokan — s nem a vallás az emberiség létalapja. Tévednek, kik ezt hiszik, mert sem a műveltség, sem a törvény nem képes fékentartani az emberi szenvedélyeket, mert épen az ugy neve­zett felvilágosodottak a társadalom rémei, a szegény nép lelketlen kiszipolyozói. Számtalan példa bizonyítja, a legerősebb törvény gyenge­ségét is. A műveltség és lelkiismeretesség ellen­tétes fogalom s az utóbbi nem az elsőn, de a meggyőződésen alapul, s akinek meggyőződése ellenkezik az Isteni hittel, művelt ember sehogy­sem lehet, mert ki a hitet tagadja csak felületes tudással bír, mert tudásuk megszűnik ott, hol a gondolkodás kezdődik ; már pedig az olyan tudás, mely kételyeket támaszt, okos és alapos tudás nem lehet, enélkül pedig az igazi műveltség délibáb csupán. Sütő Károly (Tapolcza.) Baj van a városi villanytelepen. Egyéb ziláltságok mellett legnagyobb baj az, hogy néhány ezer koronával, némelyek szerint tízezer koronával is károsodik a város. Egyelőre a város. Hogy a végén ki fogja ezt megfizetni, most nem tudhatjuk. De meg lehet állapítani a merészséget, amely miatt ez előállott. Akár egyik félnek, akár mind a két léinek elbízott bátorsága volt ez v hogy ne mondjam merészségnek. A történetnek vázlatos rövidsége a követ­kező. A város az iparfelügyelőnek szakszerű előadására szerzett még egy 200 lóerős gépet. A villanytelepet bővíteni kellett. Mint­hogy pedig az iparengedély és telepengedély — amíg a fórumokat megjárja — későn szokott megérkezni : a sürgősség kívánta, hogy az engedély megérkezte, előtt megkezd­jék az építkezést az iparfelügyelőnek, a városi mérnöknek s az építészeti hivatal mérnökének helyeslő véleményére. A pótló építkezés közel esett a szomszéd telkéhez, akit ez kellemet­lenül érintett. Három szomszéd lépést is tett ellene a rendó'rségen. A vármegye alispánja pedig felhívta a főszolgabírót, hogy rögtön járjon el a dologban s azonnal intézkedjék. A főszólgabii azonnal intézkedett is: az építkezést lélbeszáfittatta, mondjak, épen

Next

/
Thumbnails
Contents