Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-27 / 26. szám

1912. junius 27. MAGYAR P A I Z S 3 65 ezer köbméter. A harmadik fúrás a régi gázkuttól 700 méter távolságra van s daczára annak, hogy a furó már 100 méter mélységben jár, a napi produkczió még mindig csak 24 ezer köbbméter. A két első kutat már elzárták s a mérhetetlen mennyiségű gáz már csak a kihasználásra vár. A harmadik fúrását mindaddig folytatják, mig a gáz mennyisége nagyobb lesz. Különben a gázkutak táján hangos az élet, a földgáz felhasználására létesített cserépgyár munkái javában folynak, a levegösalétrom előállítására épült kísérleti telepen szintén folyik, a munka. A Torda-Marosujvári vezeték mérnöki munkái közel állanak a befejezéshoz. A teknikaí munkálatok megkezdéséhez azonban még mindezideig nem lehetett hozzákezdeni, mert a közbeeső községek egymásután jelentkeznek földgázért s igy az ujabbi kéréseket az idejekorán való kapcsolás szempontjából tigyelembe kell venni. Mint értesülünk a kissármási földgázt immáron értékesíteni fogják. A dolog ugyanis ugy áll, hogy Dr. Teleszky János pénzügyminiszter napokon át tárgyalt ebben az ügyben egy angol és amerikai mérnökök és vállalkozókból álló csoporttal, mely tárgyalások eredménnyel is végződtek. Arról volt szó, hogy az említett társaság különböző gyárakat fog a Mezőségen felállítani, melyekben földgázzal fognak tüzelni és ezt a földgázt a kormány adja nekik. A létesítendő gyárak az iparfejlesztési törvény értelmében még egyéb kedvezményben is fognak részesülni. A tárgyalás eredményéről a pénzügyminiszter annak idején előterjesztést fog tenni a képviselőháznak. Ha jól vagyunk értesülve, hát íz a társaság igen gazdag és csak örülhetünk annak, hogy a kincseket érő földgázt valahára értékesíteni fogják. Ha az illető társaság az egész gázt felakarja használni, akkor az egész Mezőséget beépítheti gyárakkal. Ez pedig sok millióba fog kerülni és még sokkal több milliót fog forgalomba hozni, ami az egész országra nézve azért lesz jótékony hatással, mert nagyon sok munkásembernek ad majd állandó keresetet és igy tetemesen leszállitj; az Amerikába vándorlók számát, a hazai gyáripart pedig még nem remélt magas színvonalra fogja emelni. A földgáz tehát megfogja hozni az országnak a várva várt hasznot. Hogy idegen vállalkozók utján, az nem tesz semmit. Miért nem vállalkoztak rá magyarok ? ők is megtehették volna, De nem merték, vagy qem akarták, vagy azt kívánták, hogy a kormány biztosítsa nekik a fölgázt legalább 24 évre, mire a kormány természetesen nem vállalkozhatott, mert hisz neki sem garantálta senki, hogy mennyi ideig bugyog fel a földgáz a föld mélyéből. Lám, az idegenek nem kérték ezt és megcsinálták az üzletet. Jó magyarom 1 ebből az a tanulság, hogy bizonyos dolgokban nem szabad sokáig töprenkedni, hanem gyorsan kell a kivitelhez fogni. Elbisszük, hogy a magyarnak drága a pénze és nem akarja könnyelműen kidobni, de ugy tudjuk, hogy az idegeneknek sem hull az az égből. Ők is megbecsülik a pénzüket, de szeretik forgatni és azt tartják igazi kereskedő ésszel, hogy ha nem hoz az egyik vállalatnál, hoz a másiknál, de hevertetni nem akarják. Meg vagyunk róla győződve, hogy az angolamerikai társaság fényes üzleteket fog csinálni a magyar földgáz révén. A párbaj. — Irta: Sugár Jenő. — I. Télen gombamódra olszaporodnak az úgynevezett »kugli7ók.« Minden jobb kávéház, vagy szálloda pinczéjében reájuk találhatunk. Bár a kuglizóban minden van, csak tekintélye nincs, épp ezért nagyon kedvelt összejöveteli módja a fiatalságnak. Hangzatos elnevezésű társaságok, mint: » Tavasz a télben«, »Tél anyó«, »Hópebely«, »Jégvirág«, »Nyakszirtmerevedés«, »Mackó ur« — igen divatosak. Rendesen, vagyis inkább rendetlenül hangversennyel kezdődik a kuglizó. A műsor színházaink nem elsőrangú tehetségein kivül »helyi nagyságok" alkalmi dolgaiból áll, a mi azt a benyomást kelti a tisztelettel meghívottban, hogy az egész mulatságnak csak azért kellett létrejönnie, hogy a közönség gyönyörködhessék valamelyik rendező bizottsági tagnak a tehetetlenségében. Ugy éjfél után vége a műélvezetnek, de csak azért, hogy a vendéglős is műélvezzen. Sejtjük, hogy a mit délben nem tud eladni, azt eladja este, — de tudjuk, hogy a mi este megmaradt — azt megeszik a kuglizok éjfélkor. És csak azután, hogy a szerzők és vendéglős learatták sikereiket, perdülhet tánczra a fiatalság. Tehát Terpsichore eme hajlékainak egyikébe nyúlnak vissza szomorú történetem szálai. II. Az X ... i kuglizó társaság csütörtöki estélyére mentem. Hajnal felé, a hangverseny után, már a maradékok végeladásánál (a vacsoránál) ültünk, a melyet ezúttal is nagyon megérdemeltünk. Volt a társaságban minden : bankár és hivatalnok, ügyvéd, orvos, kereskedő, tényleges katonatiszt, színésznő és egy sereg pályát még nem tévesztett, mert még nem választott ifju. Vigan folyt a lakoma, midőn egyszerre csak hozzám jő egy fiatal ur (éppen az, aki meghívott) és izgatottan felkért, hogy legyek a segédje. Minthogy a »kugliba« való meghívást elfogadtam, — ezt sem utasíthattam vissza. Másnap tehát provokáltuk a felünknek nyaklevest ígérő, különben jó barátot. Az »ügy« oka: hölgy, de ez mellékes, mert sohsem az ok a fő, hanem a párbaj. III. Este már négyen ültük körül egy kávéház asztalkáját. Főhadnagy is volt közöttünk abból az ezredből, amelynek a sér ő fél a tartalékos kadet-őrmestere. A kávéház jobbik sarkában a legnagyobb nyugalommal szorongott egy »fél«, figyelemmel olvasva az éppen kezébe került »A méh« cz. szaklapot, — mig a bal sarokban a másik fél kávézott kitűnő étvággyal, — reánk sem vetve a tekintetét. A hadseregre való tekintettel az ügyet a legjobb akarattal sem intézhettük el békésen, mivel a sértő félnek az esetben volt csak szabad bocsánatot kérnie, ha a sértett tél is bocsánatot kér. Midőn még mi segédek a döntés előtt »véletlenül« ott idéző felekkel tárgyaltunk, elhatároztatott, hogy karddal fog a sértés megtoroltatni. A jegyzőkönyv felvétetett, mely szerint a párbai vasárnap délelőtt 9 órakor az Y . . . .-féle vívóteremben lesz teljes bandageval — a ^végkimerülésig . . .« (Még most is átfut rajtam a hideg ha reá gondolok.) A közbenesö szombati napon erősen folyt az Y . . .-féle vívóteremben a paukolás. Délelőtt az egyik, délután a másik fél részesült oktatásban, gyakorolván a vívómester által melegen ajánlott cselvágást. IV. Vasárnap d. e. 9 óra 10 perez és 2 másodperez! — fülig bepólyázva lépnek ki a felek a porondra. (A félelemnek semmiféle jele sem mutatkozik rajtok. Egy-kettőre ügyesen lejátszák a betanult szerepet. (Közben vagy hatszor csilingelt a telephon. Szülők, rokonok és barátok érdeklödnek.) sldeális párbaj® volt, u. i. a tompa vasdarab ez egyszer nem a sértett, hanem sértő fél bal vállát karczolta meg. Az orvosok, kezükben a karbolozott vattával, jó ideig keresgélték a sérült helyet, de hogy megtalálták, azt a teremszolga éles és a párbaj sebekhez szokott szemeinek köszönhették. Midőn hosszas nyomkodás után sikerült az orvosnak vért is capszinre hozni, — a segédek megállapították a végkimerülést és az ügy a lovagiasság szabályai szerint befejezettnek nyíl- ; vánittatott. * Mégis drága a becsület: A terem fejenként 30 K Az orvos » 20 K A kocsi » 10 K összesen á 60 K. környéke s az egész város is meg vala rakva készenlétben levő rendőrrel, csendőrrel és katonával. Az országgyűlést ma csütörtökön elnapolták s szünet lesz szept. 17-ig. A miniszterelnök most Lukács László. A függetlenségi pártok együttesen nem ismernek el semmit törvényesnek és jogosnak ebből a mostani törvényhozásból. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t város polgármesterétől. 6669. 1912. sz. Hirdetmény. Az Erdélyrészi Méhészeti Egyesület Kolozsvárott, 1912. évi augusztus 18—24-ig bezárólag mézvásárral egybekötötendö országos méhészeti kiállítást rnndez. Rővebb felvilágosítás a városházán a hivatalos érák alatt nyerhető. Zalaegerszeg, 1912 junius 25-én. Dr. Korbai polgármester. Országgyűlés. Amint megindult Gróf Tisza István házelnökségével az országházban a tárgyalás, akként folytatodott, mig minden javaslatot egyhangúlag elfogadott s törvényerőre emelt a munkapárt az ellenzék jelenléte nélkül. Az országház belseje és Heti hirek \ Helyiek. ! Az Uj rendőrkapitány fölesküvésére a városi I képviselőtestület ma délután 4 órakor rendkívüli i közgyűlést tartott Fülöp József főjegyző helyettes ; polgármester elnökletével. Mától kezdve Zilahi \ István Zalaegerszeg rendőrkapitánya. Gyűjtsünk a Csány szoborra! Csütörtök Lajos Petőhenye . . 1 K 84 f ) Mai gyűjtésünk összesen . . 1 K 84 f. ( Hozzáadva a múltkori (31506 K 40 í) összeghez . a Magyar Paizs gyűjtése máig 31508 K 24 fill. Kérelem. Vallásos áhítatunknak akarunk kifej jezést adni azzal, hogy kőkeresztet állíttatunk a i Géva (pipa) hegyen. Egy két embernek ez a • mai szűkös viszonyok között elviselhetetlen teher, 5 mig a velünk, cselekedetünkkel rokonszenvezek * vállvetett adakozása révén nem lesz olvan érzé- kenyen sújtó. A kőkereszt felállítására szánt 1 adományok Gombás István úrhoz a ker. munkás5 biztosító pénztár igazgatójához küldendők. — A f kereszt felszentelése junius 29-én délelőtt lesz, ' egyidejűleg a Gombás István által felállított í harang felavatásával. Géva (pipa) hegy birtokosai. \ Politikai hirek. Az ellenzékiek kérésére Dr. ? Bálás Béla főispán rendkívüli megyei gyűlést hiv | össze julius 8-ra, a mai politikai viszonyok kérdésében. Julius 14 én pedig Gróf Batthyány Pál orsz. képviselő beszámolót tart Zalaegerszegen nagy népgyűlés keretében, melyben tiltakozni fognak a kormány eljárása ellen. Túlfelől a 67-es pártbeliek szervezkedő gyűlést tartanak jul. 1-én Zalaegerszegen, amint halljuk. A felső kereskedelmi iskolánál a szóbeli érettsegi vizsgálatok junius 17, 18 és 19-én voltak. A vizsgáló bizottság elnöke Dr. Cselőtei Lajos volt, mint a vallás- és közoktatási miniszter biztosa; társelnöke Ladányi Jenő, mint a kereskedelmi miniszter biztosa. Érettségi vizsgálatot tett 41 tanuló, akik közül jelesen felelt meg 4 (10%), jól felelt 10 (24%), megfelelt 27 (66°/o). Eszerint valamennyi jelölt az érettségi vizsgálatot sikeresen tette le. Jelesen felelt meg: Divják József, Füzesi Lajos, InhofT István, Práger József. Jól felelt meg: Bakos István, Barta Sándor, Bárka János, Berkes Sándor, Grodek Géza, Hunyadi László, Kálmán Pál, Kövesdi Ferencz, Lendvay János, Pfeiffer Sándor. — A felső »ereskedelmi iskolánál az 1912—13. tanévre a beírások junius 30-tól julius 5-ig lesznek. Értesitea as 1912—13 Ik tanévre, a) A zalaegerszegi állami felső kereskedelmi iskolában az 1912—13. tanévre a tanulókat junius 30-ától julius 5 ig délelőtt vesszük fel. A beírásra a tanulónak személyesen kell megjelennie, még pedig atyja vagy helyettesének kíséretében; írásbeli jelentkezésnek helye nincs. A beírásnál fizet a tanuló 10 K felvételi dijat és átadja mult évi bizonyítványát. Aki nálunk első ízben iratkozik be, az a születési ós ujraoltási bizonyítványát is bemutatja. A tanévvégi beírások után szeptemberig nem lehet beiratkozni. A felső kereskedelmi iskola alsó osztályába csak oly tanuló jelentkezhetik a felvételre, aki a középvagy polgári iskola négy alsó osztályát minden