Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-27 / 26. szám

4 MAGYAR PAIZS 1912. junius 27 tantárgyból (a latin nyelvtől eltekintve) sikerrel elvégezte és arról szabályszerű iskolai bizonyítványt mutat fel. Tizenhét évesnél idősebb tanuló felvétele felett a tanári testület határoz. A középső és felsó osztályba való felvételhez a megelőző osztály sikeres elvégzése kívántatik. A tandíj egy évre 100 K, melyet két. kivételesen négy részletben is lehet fizetni; akkor az első részlet a tané* kezdetén, a második deczember l-ig, a harmadik márczius 15 ig, a negyedik május 1 ig fizetendő le. Szegénysorsu és jó magaviseletű tanulók fél vagy egész tandíjmentességért folyamodhatnak abban az esetben, ha a megelőző évi iskolai bizonyítványukban a rendes tantárgyakból együttesen legalább annyi jeles és jó osztályzata van, mint elégséges. Tandíj mentességért az igazgatóhoz kell folyamodni szeptember 15-ig. A folyamodványt egy évnél nem régibb keletű szegénységi bizonyítvánnyal kell felszerelni. A tandíjmentesség a tanulói létszám 25 °/o ára terjedhet ki. A 10 K beirási és 100 K tandíjon felül fizet minden tanuló 1 K-t a tanulmányi kirándulás alapjára és 20 f-t tintadijat. Az izraelita vallású tanulók fizetnek ezeken felül hitoktatási dijat, még pedig, ha helybeliek 8, ha vidékiek, 12 K-t. A segitőegyesület köteles dija 1'20 K annak a részére, aki a segitőegyesület tagja kíván lenni. A tandíjmentességben részesülő tanulók a szükséges tankönyveket a segitőegyesülettől kölcsönkapják. Zalaegerszegen a tanulók teljes ellátása 50—80 K-ért kapható. A szállás felfogadása csak az igazgató tudtával és beleegyezésével történhetik. Akik tanulók ellátására vállalkoznak, szíveskedjenek e szándékukat a feltételekkel együtt az igazgatónak már a tanév végén bejelenteni. b) A zalaegerszegi állami felsőkereskedelmi iskolával kapcsolatos női, kereskedelmi szaktanfolyamba az 1912 — 13. tanévre a beirások junius 30-tól julius 4 ig d. u. 3 órakor lesznek az igazgatói irodában. A beírásnál fizetnek a tanulók 10 K felvételi dijat, bemu'atják a születési és ujraoltási bizonyítványt és átadják az utolsó évi bizonyitvan\ukat. A női kereskedelmi szaktanfolyam czélja az, hogy növendékeiknek a legszükségesebb kereskedelmi ismereteket megadják s őket megfelelő gyakoroltatás mellett üzleti, különösen pedig egyszerűbb irodai teendők végzésére képesítsék. A tanfolyam tartama egy iskolai évre terjed. A női kereskedelmi szaktanfolyamba felvehetők azok, akik a polgári vagy felsőbb leányiskola vagy gimnázium IV. és akik felsó leányiskola II. osztályát sikerrel végezték. Az iskolázottságukat bizonyítvánnyal igazolni nem tudó, de 16. életévüket betöltött nők felvételi vizsgálat alapján vehetők fel. E felvételi vizsga latért 20 K-t fizetnek. A felvételi vizsgálat tárgyai és anyaga: a magyar nyelv ismerete mondat és alaktani alapon, biztosság a helyesírásban és megfelelő fogalmazó képesség; a német nyelvben olvasás, irás, könnyebb német szöveg megértése, a földrajzban Európa ismerete, különös tekintettel Magyarországra, továbbá Amerika éí Ázsia földrajza általáuos vonásaiban, Afrika és Ausztrália átnézetben. A növendékek 10 K felvételi és 120 K tandijat fizetnek. Utóbbi évnegyedenkinti egyenlő részletekben előre fizetendő. A női kereskedelmi szaktanfolyamban tanítandó kötelező tárgyak : a) a kereskedelem ismertetése, kereskedelmi levezés és irodai munkák heti 3 óráian, b) német kereskedelmi levelezés heti 3 órában, c) könyvvitel heti 3 órában, d) kereskedelmi számtan heti 3 órában, e) kereskedelmi földrajz, a fontosabb áruk ismertetésével heti 2 órában, f) szépírás heti l órában, g) gépírás heti 2 órában, h) gyorsírás heti 3 órában, összesen heti 20 órában. A tanfolyam növendékei állandóan női felügyelet alatt lesznek. A tanfolyamot csak abban az esetben nyitjuk meg, ha legalább 25 tanuló jár be. Zalaegerszeg. 1912 junius hó. Az állami felsőkereskedelmi is :ola igazgatósága. Városi közgyűlés volt e hó 21 én Dr. Korbai Károly polgármester elnökletével. — A Batthyányutczai gyalogjáró költsége felszabadulván, a Rákóczi-ut szépítésére fordittatik. — Majdnem érthetetlen a második pont. Itt van a vármegyei törvényhatóságnak egy véghatározata, amelyhez nem lehet hozzászólani s mégis hozzászólást kérnek. A közkórház elmegyógyosztályának építésében hiányok vannak s a biztosíték nincs ki- j adva. Talán nem is lehet. Az építő vállalkozó- • val a vármegye szerződött, a munkálatot a vármegye vette át: hogyan szóljon hozzá a áros ? — A rendőröknek viszzamenőleg is ad• j nak 10 °/o-kos drágasági pótlékul 1911 január I 1-től azoknak, akik korpótlékot élveznek, s drága| sági pótlékban részesitik a dijnokokat és Írnokokat is. Sikerült zongora vizsgát tartott folyó 23-án Gréz Elza okleveles zene-tanárnő meghívott vendégek jelenlétében a következő műsorral: 1. Diabelli: No 5. 4 kézre Farkasovszky Stefi; 2. Zilcher: Walzer. 4 kézre Farkasovszky Mariska; 3. Diabelli: No 3. 4 kézre Marton Margit; 4. Diabelli: No 6. 4 kézre Neumayer Gizella (tanárnőjükkel); 5. Spindler: Keringő Vidóczy ilonka; 6. Burgmüller: Pásztori jelenet Hajmásy Mariska; 7. Bassi: Ein Mondesstrahl Sárközy Zsimi; 8. Bassi: Die schlafende Prinzessin Marton Ilonka ; 9. Horváth G.: Szerpentin táncz Z. Horváth Jolán ; 10. Sipass A: Táncz Reich Emil; 11. Lányi-Tóth: Népdal-ábránd Z.Horváth Irén ; 12. Beethoven : Fűr Elise Hajmásy Erzsi; 13. Krup: Ein Tag ina Walde Reich Andor; 14. Jungmann: Heinswech Reich Lolla; 15. Mihály: Magyar Ábránd Bichler Margit; 16. Chopin: Cis moll Walzer, Reinchold : Impromptu Tuczy Ili. Nem tudjuk, hogy tulajdonképpen melyik kis szereplőt dicsérjük meg, hisz mindegyik olyan kedvesen és szépen játszott, hogy általánosságban kell őket megdicsérni. De mindazon által Tuczy Ilike mint halladó, művészi játéka kiemelendő. Meglátszik a gyakorlat játékán. A fődicséret mégis csak Gréz Elza úrnőt illeti meg, aki fáradságot nem ismerő türelemmel oltja bele tanítványaiba a lelket nemesítő zenét kinek csak kitartó türelmet kívánunk további | működéséhez. Öngyilkos lett Nyikita Ida a Magyar Agrárbank egyik tisztviselője Budapesten, Nyikita György zalaegerszegi áll. végrehajtó leánya. Ma hozták a hirt a pesti lapok, hogy a kisasszony tegnap főbe lőtte magát. Dr. Korbai Karoly megkezdette hat heti szabadsági pihenőjét, tegnap utazott el Circvenicára. A polgármesteri teendőket ezalatt Fülöp József városi főjegyző intézi helyetteseként. Dr. Bálás Bdla főispán kinevezte Lénárd Miklós keszthelyi tb. szolgabírót Zalivármegve fizetéses közigazgatási gyakornokává. A zalaegerszegi daloskör julius 1 én este fél 9 órakor tartja évi rendes közgyűlését, amelyre a rendes és pártoló tagok oly kéréssel hivatnak meg, hogy azon teljes számmal jelenjenek meg, hogy egyletünk életképessé tétele érdekében a szükséges intézkedések megvitathatok legyenek. Tárgy: 1. Évi jelentés. 2. Zárszámadás. 3. Jövő évi költségvetés. 4. Tisztújítás. 5. Indítványok. Dr. Csák Károly elnök. Ha a fenti napon a közgyűlés határozatképes nem lenne, akkor az f. évi julius 6-án este fél 9 órakor fog megtar tatni, amely alkalommal a jelenlevők számára való tekintet nélkül fog határozat hozatni. A Moziban vigan megy az élet. Nem tarta nak előadást minden este, hanem hetenként csak háromszor s ilyenkor aztán zsúfoltan megtelik a ház. Elég jó képeket mutatnak s a rossz színháznál minden esetre többet ér. Uj kőkereszt. Dömötör Sándor a Berzsenyiutcza végén levő birtokán fia halálának emlékére kőkeresztet állított, melyet vasárnap ünnepi módon fölszentelt Legáth Kálmán esperes apátplébános. A fcaszaházi Zalafördö nemcsak megnyílt már, hanem nagy tömeg fürdőző lepi el és ezt jól is teszik az emberek, mert lehet valami abban, amit egy vén bolond kuruzsló mond. Azt mondja ez a vén bolond kuruzsló, hogy ő orvos, sőt többet tud az orvosoknál; a többek között tud mindenféle szembetegséget gyógyítani s felsorolja a gyógyszereket. Hátha ezekkel nem gyógyul meg a szem? kérdezik. Hát akkor a drasztikus viz-ellettel kell mosni, azt mondja. S ha evvel sem gyógyulna meg? kérdezik. Megcsóválja a fejit s azt mondja, hogy van még egy mód: mosakodjék, fürödjék a Zalában. Na, s ha ettől sem találna meggyógyulni a beteg, mit ajánl? Hát akkor menjen el a fene felé! mondja a tudós öreg. TÜZ Ütött ki vasárnap délelőtt 10 órakor Fenyvesi Miksa kereskedő udvarán. Nagy butorraktárának közvetlen szomszédságában egy faépület égeti le szép csendes széltelen időben. A tüz valószínűleg czigarettázásból keletkezett. A kár nem nagy. A zalaegerszegi föidmives egyesület juniálisán felülfizettek : Páslek Lajos 4 K, Jákly 1 K 40 f, Szabados János, Baumgartner Antal, Bence Gyula Böröndy János, Nagy Jenő, Bácsaig János, Sipos János, Hegyi Károly, Gergátz József, Füleki József, Radó István, Kovács István, Farkas Ferenc, Sipos József, Fábián Vendel. Szökrönyös Ferenc, Tivolt Gyula, Farkas Kalmár, Zacsek István, Soronc Lajos, Marton József, Varga István, Vukovics Imre, Völfer István 1 — 1 kor., Ekler József, Verasztó Ferencz, Egvol Dávid, Janzső Sándor 60—60 fiil, N. N„ Pavai János, Szabó Imre, Farkas József, Koczor N., Svonc Mór 40—40 fillért. A szives felülfizetőknek a nyilvánosság utján is hálás köszönetét fejezi ki az egyesület elnöksége. Megyeiek Zalavármagye és a jegyzők internátusa. A belügyminiszter 1913. évi szeptember 1 én, a jegyzők gyermekei részére, internátust szándékozik felállítani Budapeéten. A belügyminiszter felhivta Zalamegyét, hogy az internátusban letesitendő száz ingyenes hely fenntartási költségeihez járuljon hozzá. Árvay Lajos alispán most felhivta Zalamegye községeit, hogy erre a czélra bizonyos összeget szavazzanak meg. Az alispán azt reméli, hogy Zalavármegye községei méltányolják a jegyzők érdemeit és szívesen hajlandók lesznek erre az áldozatkészségre. A keszthelyi iparoskor uj helyiségébe, a Csányi-féle szállodába mult vasárnap vonult be. Az uj helyiség elfoglalása alkalmával társasvacsorát rendeztek, melyen 85 tag vett részt. A vacsora alatt a kör egyik buzgó tagja, Polozgay Lajos humoros monológ előadásával mulattatta a vendégeket, A társasvacsorát verseuykugiizás előzte meg. Három legjobb dobó dijat nyert és pedig az első egy szamarat, a második egy állóórát és a harmadik egy tekéző alakot ábrázoló bronzszobrot. A siófoki gazdagyülés hajó kirándulásai. Egyes fővárosi napilapokba, nelytelen értesülés folytán, oly közlemény került belé. amely szerint a gazdagyülés napján a kiránduló hajóknál botrányok játszódtak le és pedg azért, mert a rendezőség több jegyet adott ki a hajókra, mint a mekkora a hajók féröképessége. Az igazság a dologban pedig az, hogy a rendezőség a 3 személyszállító hajó 5 kiránduló útjára összesen 1750 jegyet adott ki, a hajók megengedett befogadó képessége pedig 2320 személy. Tehát 570 jeggyel adatott ki kevesebb, mint amennyit ki lett volna szabad adni. A szabályok értelmében csak azoknak volt joguk a hajóhidra lépni, kik jegyüket feltudlák mutatni. A türelmetlen tömeg azonban nem elégeaett meg ezzel az egy úttal, hanem a hajókra meg nem engedett helyeken is felkapaszkodott. Persze igy sokan olyanok is kerültek a hajókra, akiknek jegyet váltani eszük ágában sem volt. A rend fentartása ily körülmények között nehezen ment. Mindenki az első a 3 órakor induló bajókkal akart indulni, a mi persze lehetetlen volt, és hiába volt a figyelmeztetés, hogy ujabb hajók jönnek, a hajózni akaró emberek azonnal iudulásra hajókat követeltek. Az 5 órai hajók mindenkit elsíállitottak azutá, még olyant is sokat, akiknek csak a későbbi ujabb járatokra lett volna felszállási jogosultságuk. A másnapi badacsonyi kirándulás már teljesen simán ment. A hajók segítségére külön vonat is indult Siófokról—Fonyódra, és innét vitte át a megérkezóket a Badacsonyba időközben szintén megérkezett Baros gőzös a felső partra. A rendezőség minden tekintetben, igy a kirándulások ügyében is a legkörültekintőbben járt el, de persze több hajót, mint amennyi van, erre az egy alkalomra nem állithatott be a forgalomba. Ép ezért ugyanazon hajó több utat csinált, hogy a messze távolból jöttek legalább egy kis időre mindnyájan hajózhassanak a Balatonon. Milyen a tudatlanság és a kapzsiság, kivált, ha összeölelkeznek? Megemlítettük annak idején, hogy Ambrus Lajos Lentiben a Herczeg Eszterházy Alajos erdejében lőtt egy 26 águ szarvasbikát. Ambrus eladta. Deutscn Alfréd kocsmáros megvette 120 koronáért. Nyert is rajta. A húsát kimérte s a nagyszerű agancsot külön eladta 300 koronáért a herczegnek. Az ám, de jött egy okosabb ember s megmondta Deutschnak, hogy hiszen ez a ritka agancs egymagában megér 4000 koronát. Deutsch tehát gondolt egyet s utólagosan 4000 koronát követelt a herczegtöl. S