Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-13 / 24. szám

1912. junius 13. MAGIAK V A i Z 15 3 tévedésekhez, melyek a győzőket és legyőzötteket egyeránt lehangolták. A mi versenyzőinknek épenséggel sok hátráltató körülménnyel kellatt megküzdeniük. Sorba veszem azokat a versenyeket, melyekben résztvettünk. A füleslabdában a szegediek voltak szembe állítva. Ha meggondoljuk, hogy ott 300 tanuló közül válogathatnak, mig mi csak 70-ből, lévén ennyi a felső osztályosok száma, akkor szép eredménynek kell elfogadnunk, hogy az első félidőben a szegediek vereséget szenvedtek s a második félidőben csak az mentette meg őket a hasonló sorstól, hogy két elhibázott kapu lehangolta és elcsüggesztette ifjainkat. Az ily szembeállítást, t. i. tul népes és csekély létszámú intézetét, nem tartom elfogadhatónak. Staféta futásban, az egyik futó zavara miatt második lett csapatunk, de ezt a versenyt, a biró hibája miatt megsemmisítették s a második nap, közvetlen ;z egyéni síkfutás után, melyben két stafétánk is részt vett, ismételték meg, nem nagyobb szerencsével. A magasugrást az intézetek egy része az atlétikai club verseny pályáján végezte, jól hen gerelt területen. Sajnos nekünk egy órai utunkba került mig a lóverseny téren kijelölt helyünkre értünk. Itt a füves területen egyre másra potyogtak fiaink s legjobb ugróink idő előtt letörtek. Győzelmet csak a síkfutásban tudott elérni Zimics, egy felbukás árán s ugyan ebben lett első Németh, akit a birók tévedésből ezen elsőségtől elütöttek s az óvást emelő fiút azzal fizették ki, hogy jövőre majd ő lesz az első. Ugyanígy járt Grünbaum Ernő is, ki a mászásban lett első, de őt is 2-nak jegyezték be. Általában magának a versenynek rendezése roppant fejetlen volt. Semmi sem volt készen, mindent az nap tákoltak össze. Nem veit egy koity viz, nem volt orvos a 2000 tanuló részére. Ez utóbbiról felszólalásunk folytán a főverseny délutánján gondoskodtak. Szerencse, hogy egy-két kisebb esetet leszámítva súlyosabb haleset nem történt. A futó verseny, köralaku, 6 m. széles pályán ment végbe 10. mondd tiz versenyzőt állítottak itt fel egyszerre. A két szélső, kik a pálya alakja miatt előbbre állottak, minthogy verseny vonaluk kijelölve nem volt, egyszerűen a belsők elé ugrottak s természetesen el is hagyták őket rövidebb pályát futva. Igy is egy második s egy. harmadik dijat visznek fiaink, eltekintve az oklevelektől, ami tekintve hogy számos népesebb iskola semmit sem kapott, közepes eredménynek mondható, Tényleg 2 első és 1 harmadik dijat kellett volna kapniok. Sokkal kellemesebb emlékeink vannak az elszállásolásról. A főreál iskolában voltunk három teremben, tiszta ágynemüekkel ellátva Étkezni a félóra járásnyi Budai külvárosi Kath. körbe járluuk. Erre a helyre emlékszünk vissza leg mely őseit évszázadon, ezreden át táplálta. Ezt azonban ma már sokan szégyenük. Lehel, .hogy vannak a haza szemp ntjából hasznosabb foglal kozások is, de baj, ha az ifjúság a kemény munka iránt való érzékét elveszti. Szomorú látvány az, hogyan kerüli a mai ifjúság a munkát, igy tehát nem csoda, ha a nép szellemileg és testileg egyre jobban elpuhul. Manapság általánospnpanas/kodnak, hogy az élet egyre nehezebbé válik, mit sokan az élelmiszerek diágaságának tulajdonítanak, a főoka azonban ennek a nagy fényűzés és kicsapongó életmód. Aki manapság az élet harczában a rövidebbet búzza, azon nem lehet segiten-, mert kényelemszeretetével maga lett okozója annak, hogy a kemény munkára képtelen. Boldog az, aki még elég fiatalon belátja ezt és igy a tévutról letérhet. Mindenekelőtt arra kell törekednünk, hogy az ifjúságból kemény, ellentálló és viharedzett embereket neveljünk, amire a szülőknek és a nevelőknek kell példát mutatniok. Sehol sem hsnyagoljákel a testi nevelést ugy, mint Japánban (?), ezért öregszünk meg oly koráu. A régi japániak egyszerűbben éltek és többet dolgoztak, de többre is mentek. Nem értem, hogy mondhatja egy fiatal ember azt, hogy nem tud megélni. Valami egyszerű munkát, melyből megélhet, mindenki találhat. A régiek nem ilyenek voltak, ők az önfegyelmet gyakorolták és megaczélozták magukat. Ma is azt kellene tenni.« Ezeket mondja Nogi tábornok a honfitársainak, de az európaiak, különösen a magyarok is megszívlelhetik. Dr. Flóris Aron. szivesebben, nem a kifogástalan étkezés miatt, hanem azért a bánásmódért, melyben ott része- j sültünk s melyet egyhamar nem is fogunk el- j felejteni. Ugy az egyesület vezetősége, mint az , ott megforduló közönség a legbarátságosabban, j tüntető szivélyességgel bántak velünk. Újság, j biliárd, tekepálya állott itt az ifjúság rendelke- j zésére. Az utolsó este tűzijátékot rendeztek tiszteletükre, A kör elnöke Keresztes János gyógyszerész, valamint Schutták József városi aljegyző, a kör vezetőségének tagja, mindent elkövettek, hogy jól érezzük magunkat. Étkezéseink alatt állandóan ott voltak, velünk énekeltek, játszottak. Igazán a legnagyobb köszönettel tartozunk nekik. A mi fiaink viselkedését illeti, a legnagyobb mértékben meg vagyunk elégedve velük. Állandóan együtt voltak, hallgattak a jó szóra s rendetlenség nem fordult elő Győző ellenfeleinket ha kissé szoruló torokkal is, de megéljenezték s ezzel ugy megnyerték a többi intézetet, hogy egész ott létük alatt folytonos ovációk tárgya voltak. Kicsisége miatt Jámbor volt a legkedveltebb. A közönségre is kellemes hatással voltak, virágokkal dobálták őket s egy magas rangú katona-tiszt ezt a meg jegyzést tette: ezek az igazi katonák, nem hiába zalaiak. Különösen tetszett, hogy a felvonulásban ők voltak az egyedüliek, kik fölvirágozva jelentek meg. Ez volt talán az oka, hogy visszautazásunkkor, az állomásra a városi főkertész minden egyesnek szép szegfűket küldött. Nem hallgathatom el azonban azt sem, hogy egy oktalan ember inzultusának is ki voltunk téve Maiéter ügyvéd fürdőjében, amit azzal toroltunk meg, hogy a fürdőt ott hagytuk. Sajnos, időnk aDnyira szét volt darabolva, hogy semmit sem nézhettünk meg, a püspöki templom kivételével. Az is hátrányos volt, hogy mindenkor nagy távolságokra kellett mennünk. A lakás fél órányira volt az étkező helytől, mig ugyaninnét a verseny pálya 3,U óra s a lóversenytér 5 negyed órányira van. Fiaink elismerést érdemelnek, amiéit minden nehézség daczára eredményt tudnak felmutatni, de még inkább azért, mert kifogástalan viselkedésükkel és komoly becsületes munkájukkal jó érzésükről adtak bizonyságot. No de már sokat is irtam. (Nem a I Sz.) Pásztor. Dr. Flóris tanárról van szó megint. Kolozsvárról értesít az Ellenzék. Magyarország határán, Bukovina közelében Beszterczén diadalt ült tegnap a magyar motívumok rajz kiállítása. A beszterczenaszódmegyei általános tanító-egyesület ugyanis gyönyörű :iállitást rendezett a községi iskola termeiben Dr. Flóris Áron fővárosi rajz tanár, homok-utczai polgári iskolai növendékeinek szebbnél-szebb rajzaiból és magyar motívumaiból. A szép kiállítás hire messze vidéken feltűnést keltett. A szamosvölgyi vasút előzékenyen ingyen jegyeket adott az iskoláknak, tanítóknak s ezek hucsuiáró hellyé tették a beszterczei kenyérkereseti rajz kiállítást. Különösen az oláh és szász tanitók és intelligens polgárok köszönték a tauitó-egyesületnek, hogy reájuk is gondoltak. Fotografálták, másolták a rajzokat, ékítményeket, mikkel az a-szonyok a a varrottasokat, szőtteseket ékíteni fogják s e készítményeket tömegesen fogják venni a magyar családok. Besztercze-naszód megye alispánja meglepődéssel fejezte ki elismeréséi a tanitó egyesület t előtt, a sikerért, melyet ezzel a kiállítással elért, j Dr. Flóris Áron a tanitó-egyesület közgyűlésén | általános figyelem között magyarázta gyakorlatilag ' a kenyér kereseti rajz, tanítási módját, í Mintegy 180 tauitó jegyzett szorgalmasan, | hogy e módszert iskolájában értékesíthesse, í Á tanitók gyűlése után bankett volt. Ezen i szász és oláh tanitók is nagy számmal jelentek I meg. • E^yik ezek közül tört m gyarsággal arra kérte Dr. Flórist, hogy ha vissza tér Budapestre, adja át legfőbb igazgatójának köszönetüket, hogy e rajzmódszerére őket megtrnitotta. Ök viszont a leányokat fogják megtanítani s majd kapkodni fogják az uri hölgyek is a törülközőt, kötényt stb., amit ők magyar stilben készitni fognak. Most látják igaziból, hogy a magyarok javát is akarják a nemzetiségeknek ; ök a rajztanítás e módjára sohse jöttek volna reá. A szász papok, j hivatalnokok sűrűn látogatták a kiállítást s hálá val és elismeréssel adóztak Dr. Flóris iránt, ki önzetlenül hozott ily nagy áldozatokat e kiállítással. Nagy változás a gyufaiparban. Az az áldatlan politika, amelyet a gyufaipar monopolizálása ügyében folytattak és amelynek üzleti kihatásait olvasóink igen jó ismerik, végre döntő elhatározásra birta a magyar gyujtóipar képviselőit. A magyar gyufagyárak vezetői ugyanis értekezletre ültek össze s azon ugyszólva egyértelműen a legradikálisabb intézkedésekre szánták rá magukat. Arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a mai helyzeten csak tömörülés utján lehet segíteni, ennek keresztülvitelét pedig csak egy közös részvénytársaság alakítása által tartják lehetségesnek. A terv szeiint valamennyi gyufagyárat közös részvénytársasággá alakítanák át, közös vezetés és az üzem nagyságának megfelelő haszonrészesedése alapján. Felmerült egy kartell alapításának eszméje is, ezt azonban az egyes gyárak eröbeli viszonyainak különböző voltára való tekintettel elejtették. A résztvevők abból indultak ki, hogy közös részvénytársaság alapítása esetén a produkczióban való munkamegosztás és az egységes vezetés a költségek lényeges olcsóbbitására, másrészt pedig a verseny megszüntetése az eladási árak emelésére fog vezetni. A gyufagyárak, amelyek a közös részvénytársaság eszméjének keresztülvitelétől a bevásárlási költségek csökkenését is várják, a mai helyzet megoldásának ezt a formáját kényszerűségből választották. Amióta a monopolium eszméje felmerült, a magyar gyárak a legkínosabb bizonytalanságban leiedzenek. A megváltás reményében spekulatív alapon egész csomó uj gyár alakult, a régi gyárak közül pedig többen még a szükséges inveszticziókat sem mertek eszközölni, mások pedig, hogy a megváltási összeg minél nagyobb legyen, nyakra-főre eszközöltek befektetéseket. Az eladási szervezet fejlesztésére azonban egyik sem mert költeni. Mindezen körülmények kölcsönhatása a szép fejlődésnek indult magyar gyujtóipar legyengitéséhez vezetett és a beállott tultermel 's folytán a gyufaárak annyira estek, hogy a termelési költség folytonos emelkedése mellett a gyárak még a legszerényebb polgári hasznot sem tudták megkeresni. Ezek a körülmények bírták rá a gyárakat, — amelyek ma már, osztrák hirek és a magyar pénzügyminiszter kijelentése alapján biztosra veszik azt, hogy nem lesz állami monopolium, — hogy egy teljes összeolvadás által szanálják a helyzetet. Az előkészületek megtételére Reisner Ádám (Eszék), Lakner Adolf ^Budafok), Reitter György (Kolozsvár) gyárosok nyertek megbízást, akiknek záros határidőn belül a magyar gyufagyárakat fel kell becsülni, hogy a beváltás, és üzemköltség tekintetében előterjesztést tehessenek. Hogy az egyes gyárosok ezekkel a becslésekkel meglesznek-e elégedve, az más lapra tartozik. Aonyit azonban már most elhatároztak, hogy bizonyos nézeteltérések esetére a többség fog dönteni. Ezen kérdés elintézése után kerül csak a sor a másik nem kevésbé fontos momentumra : egy pénzintézet kiválasztására, amelynek feladata volna ezen tranzakció finanszírozása. Ez is igen kényes pont, amely sok vitára fog még alkalma^ adai. Ezzel kapcsolatban az értekezleten felmerült az a fontos kérdés, vájjon az állam, mely a monopolium eszméjét ielvetette, fentartja-e azt a rendeletet, hogy ujabb gyárak alapítására engedélyt nem ad? Ez azért fontos, mivel e rendelet visszavonása az egész transakciót lehetetlenné tenné. Ezért elhatározták, hogy megkérik a kormányt ezen rendelet fenntartására. E kérelem megindokolására felhozzák, hogy csak a monopolium-politika okozta helyzet hajtja őket bele ebbe az egyáltalán nem kívánatos egyesülésbe, amelynek czélja nem a fogyasztók kiaknázása, hanem csak az, hogy a magyar ipar egyik önhibáján kivül nehéz viszonyokba került ág nak a legszerényebb polgári hasznot biztosítsa. Ezzel a magyar gyujtóipar sorsára nézve igen fontos ülésnek tárgysorozata ki volt merítve. Ami bennünket illet, mi a tervezet keresztülvitelét egyáltalán nem tartjuk könnyűnek. Huszonhárom gyár specziélis kívánalmait összeegyeztetni: maga is nehéz probléma. Azonkívül itt vannak még a személyi kérdések és az az aggály, hogy egyes gyárak az egész transakciót illetéktelen nyerészkedésre akarják majd felhasz-