Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-13 / 24. szám

4 MAGYAR PAIZS 1912. junius 13 nálni. Akárhogy is lesz, óhajtandó, hogy a magyar gyujtóipar annyi hányattatás után végre nyugovó pontra érjen, irja a Honi Ipar. A reklám és az újsághirdetés történetéből. Reklámot legelőször a kötéltánczosok és komé diások csaptak és a XVI. század elejéről fen­maradt fametszetü plakátok beszélnek az akkori varázslók és szemfényvesztő bűvészek elmés­ségéről. A XVIII. század elején a verbuválás szolgálatába is állították a plakátokat és jellemző, hogy ugyan­ehhez a szerhez folyamodnak ma Németország, Anglia és ujbban Francziaország kormánya is. 1637-ben I. Károly király egy Tunes Róbert nevü kapitánynak szabadalmat adott oly irodára, hová az urak fordulhattak, ha valamit elvesztettek és a nők is, ha megakarták tudni, vájjon férjük életben van e, vagy meghalt. Tunes kapitány nemsokára rá meghalt és vele az iroda is megszüntette működését. De eszmé­jét husz évvel később elsajátította valaki és nyolcz irodát nyitott egyszerre Londonban. Cse­kély összeg lefizetése ellenében mindenkinek jogában állott nevét a The Public Adviser-ben négyszer egymásután lenyomtatva látni, s pon­tosan megjelölve a tárgyat, a melyet venni akar, vagy eladásra kínált. Gromwell hivatalos lapjában, a Mercurius ; Palitius-ban már hirdetéseket is találunk. De az újsághirdetés tulajdonképpeni szervezője Olivér Williams volt, a ki Tunes özvegyétől megvette a királyi szabadalmat és Cityben több hirdetőirodát ; nyitott. A modern újság keletkezésével és fejlő- i dósével karöltve járt a reklámok és legfőbb alak- \ jának, az újsághirdetésnek roppant kiterjedése is, de mindkettő a kereskedés és közlekedés és az ipar virágzásán alapszik. Főképpen Angliában és Amerikában öltött gigászi mértéket a reklám. Angliában William Beecbam volt az első, a ki nagy dimenzióban bírdetett. Beecham, a ki tavaly halt meg, még az ázsiai lapokban is hirdette gyártmányait. Üzleti könyvei­ből kitűnik, hogy évenkint százötvenezer font sterlingre rúgott az anyag beszerzése és az üzem föntartása, huszonötezer font volt a tiszta jöve­delme, míg hirdetésre százezer fontot költött. — (Koronában húszszor ennyi, vagyis 2 millió. Sz.) Beecham mellett sokat köszönhet az újság­hirdetés Warcham Smith hrdetöiroda-tulajdonos­nak is. Az angol vasúti társaságok, a kormány vas­utaival ellentétben, nem tették közzé a lapokban a menetrendet. Smith tizennyolc hónapig liarczolt a vasúttár­saságok e meggyökerezett szokása ellen és egy szép napon egész oldal hirdetést szerzett a Daily Mail számára. Attól kezdve a többi vasúti és egyéb társu' latok is igénybe vették a lapokat. Amerikában hatszáz—ezermillió dollárt költenek reklárn­czélokra. (Egy dollár 5 korona. Sz.) A polgárháború előtt a Fairbanks-féle gyár háromezer dollárt költött hirdetésekre; ma ugyanaz a gyár évenkint hétszázötvenezer dollárt áldoz reklámra. A nagy newyorki áruházak évenkint négy­millió dollárnál többet adnak ki újsághirdeté­sekre. Egy csikágói áruház, Sears Roebuck et Co. ezerkétszáz oldalas katalógusokat küldözget szét és ilyenkor csak 'posta költség fejében hatszáz­negyvenezer dollárt kell fizetnie. A Filadelfiában megjelenő Laides Home Junal minden reklámsora hat dollárba kerül. Egy oldalon ezer sor fér el és igy egy tele oldal hatezer dollárt jövedelmez. Az emiiteH újság, a mely egyébként egymillió példányban jelenik meg, hónaponkínt hatszázezer koronát vesz be hirdetés fejében. A Mc. Clure 1904 iki karácsonyi számában szá/Jietvenegy oldal hirdetés volt, ami a kiadónak háromszázezer dollárt jövedelmezett. (1,500.000 korona. Sz.) A plakát is nagyon kedvelt Amerikában és rengeteg öszegeket emészt fel. Egy gyermekliszt-gyáros hónaponkínt huszon­ötezer dollárt költ plakátra. Országgyűlés. Az ország házában rémesen feldúlt állapotok vannak. A múltkor jeleztük a két napos utczai forradalmat épen az országházi állapotokért. Forradalom azóta niucs ugyan, a fővárosban is, az országban is ahozképest csendesség van, mint a sirban, legalább külsőleg. Hogy a lelkek nem háborognak e, azt nem tudjuk. Annál külö­nösebb képe van magának az országgyűlés házá­nak. Az ellenzéki képviselők nem ismerik el Gróf Tisza István házelnökségét törvényesnek s zajonganak, ezért rendőri karhatalommal szállít­tatják ki őket az utczára, másnap visszamennek, s újra kiszállíttatják, később már be sem enge­dik őket az országházba, rendőrök, csendőrök és katonák állják utjukat. 60—70 képviselő zajong s ezeket a rendőrök kihurczolják, a többi 40-50 ellenzéki nem zajong, s nem hurczolják ki, de ezek is egyetértenek s önkényt kimennek. A gyűlésteremben egyetlenegy ellenzéki képviselő sincs, csak a kormánypártiak. Ezek hoznak hatá­rozatokat. Jgy meghozták a véderőtörvény után a párhuzamos üléseket, délelőtt, délután, a tiszt­viselőknek családi pótlékára vonatkozó torvényt s másokat, és a házszabály változtatást. Az országház tele van és körül van véve fegyveres katonasággal, csendörséggel, rendőrséggel. Meg­döbbentő jelenetek vannak, amikor volt állam­titkárokat, minisztereket, főispánokat, grófokat, méltóságos és nagyméltóságú kegyelmes urakat visznek ki a rendörlegények. Elsőnek rendesen Justh Gyulát viszik ki, a nagyméltóságú volt elnököt. Záporként zúdítják Lukács László minisz­terelnökre s főleg Gróf Tisza István házelnókre kíméletlenül a legdurvább vérfagvlaló czimeket, pl: jogbitorló, hóhér, bitang, gazember! stb. Gróf Tisza Istvánnak a karzaton ülő felesége hallgatja, amint egy Kovácsy nevü ref. pap képviselő az asztalra ugorva összotett kézzel megátkozza a Tisza családot még a maradékaiban is. Viszont a kegyelmesasszony társaságában kaczagnak mikor a képviselőket viszik a rendőrök. Egyik képviselő felkiált: Nem illik a karzaton röhögni, még ha hölgyek is, mikor itt komoly dolog van. Kovács Gyula, akit legelőször tiltottak ki a Ház­ból, pénteken délelőtt egy forgó-pisztolyai három­szor rálőtt Tisza István házelnökre, azután saját magára. Az elnököt nem érte a golyó. Őt haldo­kolva vitték ki. Még felépülhet. Gróf Tisza István házelnök két perez múlva hideg vérrel tovább vezette a törvényhozó tanácskozást a még véres parlamentben. A kizárt képviselők ha az utczán járnak, nagy tömeg városi ember kiséri, éljenzi. Ha egy-egy ilyen tömeg az Országház-felé közeledik, az őrt álló katonák vezére, a tábornok élesen sivítja az avizot: Ergreif das Gewehr! Fegyverre! s ha látja, hogy nem is szándékoznak a törvényházba meDui, vezényli: Beim Fuss! Ruht! A lapok szerint mintegy 20 ezer fegyveres erő tartja megszállva a fővárost — fólszólitatván a vidéki városokból is sok katona és sok csendőr. Néhány hírlapra is rájár a rud. A Népszavát néhányszor elkobozták. De csudálatos, a tekin télyes Magyarországot is kitiltották a vasúti pályaudvarról. {Mert his/.on némelyik lap úgy­nevezett ,,véresszájú;" de a Magyarországról ilyet senki sem mond. Igaz, hogy ellenzéki lap, de erős meggyőződésen alapuló, a nemzeti jogo­kért s a magyarnemzeti szent eszmékért harezoló tartalmas, komoly, igazságos lap, s ez erős jellemű tulajdonságaival tiszteletet parancsol s tiszteletet vár minden magyar embertől. E kitil­tás azoban nem csonkítja meg, hiszen megtalál­hatja miudenki mindenik szomszéd tőzsdében. Jelenleg szerda óta szünetel az országgyűlés, elnapolták e hó 18-ig. Ezalatt tárgyalja a főrendi­ház, amiket elvégezett a képviselőház. Felszólalás a Közönségből. Kaptuk £ közöljük a követke?ő ievelet: Még valamit a Wlassíts-utcza felső részéri elő­forduló dolgokról. Tekintetes Szerkesztő Ui ! Kérésemre a múltkor szóvá tette az éjjeli kutya c^atsrjgolást és ugatást, mely a polgárok nyugalmát zavarta. Köszönöm, vari eredménye a ftlszólalásnak. Folytatom tovább, most embered­ről les/, szó. Ugyancsak a Wiassdcs utcza ielső részén egy uri társaság időközönként éktelen lárma és nevetés között szokta megzavarni az éj csendjét. Eljártak hűségesen színházba s éjfél uíán 2—3 óra között ballagtak haza olyan zaj­jal, hogy mindig felvertek álmomból és velem együtt sok más békés, nyugalmas szendergőt. Gondoltam, haligatok, hisz nemsokára vége lesz a szinielőadá8oknak, vége le^z az én kinaimnak is. Elpárologtak a színészek, de maradt az én kedves társaságom és kellemetlenkedik tovább. Igy pl. s?eidán este 10 óra körül itt is, ott is az ablak alatt nagy lárma és hahota között mulattatták a ház asszonyá', aztán bementek a városba, & éjfél­után 2 órakor haza. Én pedig egész éjjel nem aludtam Ezek a tisztelt urak, kikhez szólok, szememre vethetik, mi közöm az o viselt dol­gaikhoz, nekik joguk van színházba járni, társa­logni, sétálni. Igaz 1 De nekem és polgártársaim­nak jogunk van az ejjeli nyugalomhoz. Annyival is inkább jogom van, meit mint beteges, ideges embernek éjjeli nyugalom nélkül el keli pusztul­nom, kellemetlenkedő embertársaim pedig éjjeli lárma es hahota nélkül egész szépen élhetnek tovább. — Tehát kérem az illető urakat, legye­nek gyengédek is, figyelmesek is, kíméletesek is! Ezzel tartoznak nekem, tartoznak a város pol­gárságának, de miut müveit uri emberek tartoz­nak önmaguknak is ! (N. N.) Heti hirek Helyiek. Gróf Batthyány Pál orsz. képv. szombaton d. u. V46 órakorérkezik a vasúton Zalaegerszegre. Rendkívüli nagy érdeklődéssel várja a közönség. Gyűjtsünk a Csány szoborra! Tihanyi Lajos áll. isk. ig. gyűjtése: Tihanyi Lajos 1— N. N. ' —'20 Grah János —"50 Nádai József —'60 Dmitz Sándor —"50 összesen: 5 K 40 f. Mihálka Mihály—-50 Ifsics Lajos —50 N. N. —10 Kalchbrenner —"50 Egy köztársasági 1'— Zalaegerszegi íőgimn. és felsőkeresk. tanulóknak a pécsi tornaversenyről 8 K 20 f. Mai gyűjtésünk összesen . . 13 K 60 f. Hozzáadva a múltkori (31492 K33 !) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 31505 K 93 fill. AB őszről elmaradt tekeversenyek folyta­tása ezen a héten meg­kezdődik. A tavalyi do­bások természetesen ér­vényesek, azért tudtul adjuk, hogy figyelemmel kisérjék a befejezésig. Minden délután folytatjuk a tekeversenyt 5 órától kezdve a Horvát Károly vennéglős kertjében. Vasarnap délután a Rozenkrancz kertben lesz remélhetőleg befejezése is. A kaszaházi kertben holnapután szombat dél­után szintén valószínűleg befejezzük a ver­senyt, a főgimnáziumi diákok majálisa alkal­mával. Itt az a sajnálatos eset történt, hogy a télen a szobor összetörött. S igy csak a többi négy dij lesz kiadható. Azonban ezek a dijak is értékesek : párjával a leghiresebb pezsgők. Azonban ha a kivánt jegyek mind elfogynak, vagyis ha kitűnően sikerül a ver­seny, akkor az érdekeltek kívánságára, helyettesitjük egy más czélra szánt szodorral s kiudja a bizottság ezt a dijat is. A salai diákok resztvettek a pécsi tornaver­senyen Takács József, Pásztor Imre tanárok vezetésével. A felsőkereskedelmi tanulókat Kiss Lajos tanár vezette. A gimnáziumi diákok, mint rendeten, inren is győzelemmel tértek haza. Zimio •!. VII. oszt. tanuló a futásban és Grün­büum Ernő VI oszt. isnuló a mászásban lett győztes s egy egy érmet nyertek, — azonkívül a> Ö3sze3égre vonatkozólag hoztak haza három oklevelet. A Polgári Takarékpénztár Részvénytársaság működését a piaeztéren levő ház helyiségében iüár megkezdette.

Next

/
Thumbnails
Contents