Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-13 / 24. szám

2 MAGYAR PAIZS 1912. április 25. A városi közgyűlés folytatása. — Bővebben a számvevői álláspontról. — A városi képviselőtestületnek hosszú gyűléséről egy pár pontot már megemlítettünk a mult számban. — Pénteken folytatták a gyűlést. Arról most számolunk el. A tárgyalandó ügyeknek a száma is nagy volt: 42. Azonkívül voltak hosszadalmas természetűek is. Igy pl. csak a számvevői ügyet majdnem 2 óráig tárgyalták. — Megtörtént az az eset, hogy a számvevő mintegy ötven darab számlát, nyugtát — a saját véleményére támaszkodva — nem erősített meg. A képviselőtestület ezzel szemben azt a határozatot hozta, hogy a számvevő a saját véleménye mellett vegye tekintetbe a polgármesternek, a tanácsnak és a képviselőtestületnek is az intézkedéseit. A számvevő részéről az ilynemű ellenzések, amint a tárgyalások folyamából világosan kivehető volt, a következő ok miatt történhettek. Árvay Lajos alispán a városi aaministraczió vizsgálataiban többek között azt a törvénymagyarázatot nyilvánította a számvevő előtt, hogy a kertek, sétaterek fentartására, gondozására szánt alapnak a pénzét csak a régebb keletkezett kerteknek, sétatereknek a gondozására szabad fordítani, kiutalni. Az időközben keletkezett kerteknek, sétatereknek építésére, gondozására ebből nem szabad adni ; ilyenekre tehát ne engedjen pénzt a számvevő. Igaz, hogy furcsa törvénymagyarázat, mert ha nincs a város alakulásakor, a szabály vagy törvényhozáskor egyáltalában egy sétatér s egy kert is, aminthogy legtöbb eset ben nincs is s itt sem volt: akkor minek terem tenék meg azt a sétatér gondozó alapot ? Magánmagyarázat. De ha ugy van, ugy van ! A számvevő jól megjegyezte s gondolta is, hogy jobb a hatalmasabbnak engedelmeskedni. Időközben létesült egy kis virágos kert a zalaegerszegi takarékpénztár előtt. És itt nagyban bonyodalmassá teszi a dolgot az is, hogy van szépítő egyesület, AZ időközben létesülő kerteket ez teremtené meg és tartaná fenn. Részben talán a városnak is van valami hozzájárulása. A szépítő egyesületnek most Árvay Lajos alispán az elnöke. Legalább hivatalból tagjának kell lenni a polgármesternek is. A polgármestert azonban ide nem hívják meg, amint a gyűlési tárgyaláson ezt hallhattuk. A szépítő egyesület azonbon polgármester nélkül is intézkedik, elhatározta a virágos kert létesítését — s az elnök átizen egy harmadik városi tisztviselő utján, Kardos Samu utján, a városi adminisztrácziónak, hogy csak csináltassák meg a kertet, fizessék ki s majd a szépitö egyesület elszámol stb. A polgármester engedelmeskedve az alispán és szépitö elnök közvetett rendeletének is és megcsináltatta a kertet; a számvevő is az alispán parancsolatának engedelmeskedik s nem engedi meg a kifizetést. Ezen és más hasonlókon a számvevőnek önálló veleménye nő s más intézkedésekben is megtagadja a kifizethetést. A tanács közgyűlés elé viszi az ügyet s azt mondja, hogy igy nagyon meg van nehezítve az administrálás ; a számvevő végezze el a számok viszonyait, de a dolgokban lényegileg nem intézkedhetik. A javaslaton kivül részletesen ismertették az állapotokat: Dr. Korbai polgármester, Fendrik Jézsef számvevő legközelebbről érdekeltek, továbbá Kardos Samu, tisztviselők s terjedelmes szónoklatban fejtegették Dr. Czinder István, Dömötör János, Udvardy Ignácz, Dr. Grünwald Samu és Dr. Hajós Ignácz. Dr. Czinder István kitűnő védőbeszédet mondott a számvevő mellett. Nem megrovást, hanem nagy dicséretet érdemel a számvevő, — igy szól — ha saját meggyőződése alapján hűségesen sáfárkodik: mert nemcsak a számoknak száraz összeadása és kivonása az ő kötelessége, hanem igenis kötelessége behatolni a dolgok lényegébe is, ismernie kell a tárgyat, az okot, a czélt. A többi szónokok szintén igy gondolkoznak, de valamicskével még megtoldották a dolgot. — Udvardy kerékkötést lát a számvevő eljárásában. Dr. Hajós és Dr. Grünwald erős felszólalásaikból már kényesebb leplet is fellebbenteni vélhet a hallgató, mintha a számvevő valahonnan tápot nyerne az ilyen ellenzésekre ; de egyenesen meg lehet érteni beszédjeikből, hogy itt személyi hangulat is működik s hogy ez egy csepp haszonnal sem jár a város javára s különösen Dr. Hajós keményen hangoztatja, hogy a város javára dolgozó polgármestert megvédik a képviselőtestületi tagok nem csak egy alárendelt tisztviselővel szemben, hanem ha kell, a felsőbb hatóságokkal szemben is. A közgyűlés azt a határozatot hozta, hogy a számvevőnek a számszerűleg és okmányszerüleg helyes számlákat, u alvánvokat igen is el kell intéznie. (Önkényt értetődik, hogy saját véleménye szerinti rendkívüli esetekben tehet, sőt tegyen jelentést — akár előzetesen, akár pedig utólagosan; de a határozatoknak engedelmeskednie kell.) Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a megyei törvényhatóság az 1910. évi zárószámadáshoz némi intézkedéseket rendelt el. Nagy Dezső, Sághy Lajos, Klosovszky Ernő és Nagy Z. Sándor volt városi tisztviselők államsegélyéből nyugdíjhátralék czimén vissza tartott összegeket — Yárhidy Lajos volt polgármesternek hasonló ügyében annak idején leérkezett belügyminiszteri rendelet figyelembevételével — a közgyűlés az illetőknek kiutalta. Andó Ferencz bérlő kérelmére a közgyűlés a Berzsenyi utczai iskola bérletét november elsejével megszünteti s addig i , míg ott a város egy négy osztályú elemi iskolát épít, a jelenlegi helyiségeket ideiglenesen anyagraktárhelyiségül fogja felhasználni. Á közgyűlés örömmel vette tudomásul a kereskedelemügyi miniszter leiratát, melyben tudatta a város közönségével, hogy május elsejétől kezdődőleg a Délivasut reggeli gyorsvonatához Zalaegerszeg—Zalaszentiván között a h. é. vasúton közvetlen összeköttetést létesített. A köztenyésztésre szolgáló apaállatok vásárlása czéljából a közgyűlés a tanács javaslatára alap létesítését határozta el. A kincstár által emelendő postapalota utczavonalát a mérnöki hivatal előterjesztése alapján a közgyűlés megállapította. Az államkincstár által megvett csemetekert területe felméretvén, a többlet terület után járó vételárt a közgyűléstől a teljesített mérés alapján követeli. A városi téglagyár bérbeadásának feltételei megállapittattak. Képesített kertészi állás rendszeresítése tárgyában a közgyűlés a szükséges intézkedéseket már megtette s az állás szervezésével a városi szabályrendeletnek megfelelő pontozásit módosította. Orbán József városi kertész özvegyének temetési költség czimén elhunyt férjének három havi fizetését a közgyűlés kiutalta. Nóvák Mihály áll. elemi iskolai igazgató kérelmére Zalavármegye az 1848—49-iki szabadságharczban — czimü müvéből elemi isk. tanulók jutalmazására a közgyűlés husz példány megvételét elhatározta. Az átvonuló katonatisztek elszállásolása és a szállásdijak kivetése tárgyában a közgyűlés olykép intézkedett, hogy ezek általában vendéglökben szállásoltatnak el és a felmerülő dijakat a megfelelő lakással biró háztulajdouosok között osztják fel. Az alsóerdei ölfavágás 390 K 60 f költségeinek a tanács részéről való kiutalását a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Hasonlóan tudomásul vette a közgyűlés a tanács bejei intését, hogy a Deák téri el. iskolai padok és szekrény beszerzését 939 K 50 í erejéig árlejtés utján a tanács biztosította. Az 1913 ik évi közmunka kötelesek összeírására Horváth Károly városi tanácsos, továbbá Puer István és Mautner Jenő városi képviselőkből álló bizottságot küldte ki a közgyűlés azzal, hogy munkálataikat julius végéig terjesszék be. Levél a pécsi tornaversenyről. Zalaegerszegi diákok Pécsett. Kedves Barátom 1 Megígértem, hogy a pécsi verseny lefolyásáról értesíteni foglak. Megpróbálom megfigyeléseimet némi rendszerbe foglalni s röviden levonni a tanulságot. Három dologról szólhatok, u. m. a versenyről, az ifjúság elhelyezéseröl s végül viselkedéséről. Ami magát a versenyt és eredményét illeti, sok kifogásulni valót találtam. A bitáló bizottság tagjai közt, hogy ugy mondjam, nagyon sok volt a fiatal. Még kereskedelmi iskolai növendékek is voltak köztük. Lényegesen hozzájárult ez azon nagyon éles hangon elítéli és azt mondja, hogy: »A gyakori morfium-mérgezés a divatgyógyászatnak egyik veszedelmes műterméke.« Ezt sem én mondottam, hanem egy hires külföldi szaktekin tély. De bármily erősen hangzanának is ezért Dubois és Kolbert egyetemi tanárok ellen a vádak, mindazáltal az orvosi tudománynak, különösen a régóta megfeneklett belgyógyászatnak szekerét a kátyúban hagyni tovább ugy sem lehet. Ha az orvosok ezt kiemelni restekeinek, majd kihúzza azt a nagyközönség, a laikusok tábora, mert ők jól tudják, hogy nem a nagyközönség van az orvosi karért, hanem megfordítva ; mert ők már régóta tudatára ébredtek annak, hogy az orvosi tudomány világító szövétnekét rejtegető vékát félredobni és összetörni kell. A nagyközönség már már követelöleg lép fel és világosságot parancsol az eddigi setétség helyett, mert jól tudja azt, hogy joga van mindenkinek az egészséghez, (valamint az azt megszerző, — megőrző ismeretekhez), csak ugy, minr a levegőhöz, vagy a patak-, forrás-vízhez, mely«t sehol meg nem adóztatnak. Az eddig mitnlent némán türö nagyközönség már már követeli nemcsak az ingyenes tanítást, hanem az orvosok államosításával az ingyen-gyógyítást, nemkülönben a közegészségtannak kötelező tanítását. Szinte érzik, hogy egyedül az orvosok államosítása adja meg a lökést a közegészség terén, mert jobb a házat eleve tűzálló, tűzmentes anyagból felépíteni, mint bármely modern tűzoltóságot szervezni. Vagyonbiztonság szempontjából utóbbi az előbbenitől messze távol esik. De mindezekről a mozgalmakról nem is az orvosi karnak, hanem a belügj miniszternek kel lene tudomást szereznie, me't ő e téren a mindenható hatalom. A kozegészségi főfelügyelő orvos-bizottság a belügyminiszter felhívására Örömmel készítene oly közegészségtani kézikönyvet, melyet valamennyi nyilvános iskolában tanítanának. E tárgyban ők szívesen dolgoznának oly tervezeten, mely szerint az osztályra és a nemre való tekintettel a tanuló annál mélyebbre hatolna be a közegészség titkos labirintjába, minél előrehaladottabb korú a tanuló. Eme könyv hivatva volna kérlelhetetlenül ostromolni ama télszeg, káros, sőt veszedelmes nemzeti szokást, az évszázadok folytán köztünk megcsontosodott divatot, a pazarlást, a tivornyát, mely leginkább aláássa az egészséget és a magyar nemzet boldogulhatásának útját. Ez a kézikönyv legyen hivatva a magyar nyelv szótárából kiküszóbölni ezen szavakat: renyheség, dologtalanság, urbatnámság, tu tápláltság, dobzó dás, részegség, bujaság, éjjeli dőzsölés, bálozás, onfertőzés, pazarlás, tékozlás, egyenetienkedés, perlekedés stb. Ezek juttattak bennünket a végínségre. Hiszen még manapsag a hivatalnok osztálybeliek is azt tartják a legnagyobb virtusnak, hogy ki tud több liter sört vagy bort inni és ki fizet többet a pinczérnek. Otthon pedig legtöbbnek családja koplal, rongyoskodik, másnap pedig az asszony zálogházba viszi jeggyürüjét is. Igy esuszunk lefelé ! Eme könyv világosítsa fel már a gyermeket — a leendő szülőt — arra, hogy a skrofulának ós az ebből eredő mindenféle bajnak, de leginkább a borzasztó módon pusztító tüdővésznek a legkezdetlegesebb atapoka az, hogy a leányok testi nevelését még a XX-ik századbaa ma is ugy elhanyagolják, mintha a félszeg felnevelésüknek egyes egyedül az lenne a czélja, hogy idővel minél véznább, satnyább utódokat szüljenek. Mert a szülőknek soha sem jutna eszükbe a vézna lányok gyógykenése, testedző gyógyzökcsölése, sőt a fűző viselését: a tüdő és máj legnagyobb ellenségét örömmel vásárolják, egyedül azért, mert ez a divat. A dologra pedig világért sem szorítanák öt, mert akkor a keze, ttnyere érdessé válik, ez pedig szerintük »nagy szépséghiba.* E'. a közegészségtani könyv tárja fel a vagyonosabbaknak ama tévedését, hogy az örökös husevéssel, a növényi és gyümölcsételek fitvmálásával, különösen a tultáplál'sággai, a szabad levegőben végzendő hasznos munkától való csökönyös huzódozással, vagyis a kéuyelemsAeretéssel, az élvezeteknek örökös hajhászásával még a legerősebb szervezet is előbb utöbb tönkremegy, kikodul. Nogi tábornok, a port arthuri győző, aki néhány év óta a tokiói nemesi iskola igazgatója, aki azon fáradozik, hogy a neme.si c^ládok elkényeztetett ifjaiból derék férfiakat neveljen, következőket írja egy japán újságban : tVidéki ember vagyok és nem sokat tudok a világról, de fáj nekem, ha látom, hogy puhulnak el manapság a fiatal emberek. Lehet e szebb feladata egy fiatal embernek, mint az, hogy ásóval, kapával és ekével művelje apáinak földjét,