Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-04 / 1. szám

XIII. év. s~ , Y ' >rr 04 f Fél áífs 2 fccí 04 f 1 kor 04 f %AVf,1 Jíá"*S 8 S;lé<\ 2005. Hirletésik dija egyezés szerist. tt^r sora 1 bor Szerkesztőség fewdóvkt*, : WladCB-otc i 8. Horváth. Lajos MiauJtatársa in : LTS NGY5 X. F BRENG2 B O R B :É3 Y GYÖ R Q ST í»p ajdono8. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A Magjar Palzs olvpsdit tisztelettel kérjük, szíveskedjenek a hátralékos előfizetéseket elküldeni, hogy a lap kül­dése meg ne szűnjék Alakítsunk faiuf i gazda és kisiparos köröket. Alig van ugyan már hazánkban olyan község, bol valamiféle társaskör nem volna, de mégis szükségesnek tartjuk ezeknek szervezése és fenntartása mellett szagunkat felemelni. A legtöbb községben nem is egy, hanem rendesen több kör is van: katholikus, protestáns, iparos, önképző és ki tudja még milyen kör. Gombamódra nőnek ezek a körök, de ép ugy pusztulnak is évről évre. A baj az, hogy ezekben a körökben fele­kezeti, politikai, vagy sokszor m8gánéideket istápolnak, melynek következménye a bukás. A czél pedig az volna: kisgazdainkat és kisiparosainkat az általános műveltség felé vinni őket ősszetaitásra t&nitaní, bogv a jövőben a társadalomnak már nem lekicsiny lett és tekintetbe sem jövő, hanem számot­tevő részei legyenek. Olyan korban élünk, melyben igazán csak összetartással lehet vílamit elérni. Innen az a mindennapi jelenség, hogy a társadalmi osztályok szervezkednek. Tudják, hogy csak nagy tömegek tudnak érvényesülni és csak nagy tömegek kívánságai vonják magukra a kőz figyelmét. Példának a legújabbat, a tanitók ügyét hozzuk fel. Addig míg erejük elfor­gácsolődott mindenféle felekezeti és megyei egyesületben, észre sem vette senki jogos követeléseiket. Most, hogy országos szövet­séggé alakultak, kívánságaik elől már kitérni nem lehet. Ugyanez állhatna kisgazdáink és kisipa­rosainkra nézve és. Ha falunként szervez­kednének és legalább olvasóköröket alaki­t inának, akkor ez kezdete lenne egy hatalmas tömörülésnek. Sajnos, a szervezkedés nagyon lassan megy. Nagyon sok sajnálja a néhány fillérnyi tagsági dijat, inkább korcsmába megy. Itt ped^g minden közügyet jobban meglehetne beszélni, mint a korcsmában. Ha ezen kisemberek körei összetartanak és saját jól felfogott érdekükben kerülnek minden­féle keicsmai potyabort, akkor a községben is, a vármegyén is az ők szavuk lesz a döntő. Itt ott ébredezni kezd már a kisgazda és kisiparos osztály és megalakítja ezen körö­ket. Hogy már a megalakulás pillanatában is mennyire tudja sszetartását érvényesíteni, mutatja a szekszárdi csak nemrégiben meg­alakult gazda!-ör példája. A törvényszéki elnökkel szemben nagy többséggel a kis­gazda S^ulimán György lett megyebizott­sági tag! Eltekintve ettől anyagi haszonnal is jár az ilyen tömői ülés. A gazda ^s kisiparos közönség nagyban hozatná pl. a fogyasztási czikkeket: eszközöket síb it, miáltal sok A szabadságharc öreg katonái. Hányan élnek még? Irta: Farkas Ernőd. Akik egy fiatalon, lelkesedéstől lángoló arcczal térdig gázoltak vérben és babérban, megroskadva, meggörnyedve, száz és száz ráncczal arezukon, mint reszkető aggastyánok vonszolják közöttünk fáradt tagjaikat. De ha a legendás múltról, a dicsőség harczairól szólanak, szürke szemükben még most is kigyúl a régi mámor tüze, amely egykor c^atazászió a !á gyűjtötte őket, hogy har czoljanak minden emberi jogok közt a legszen­tebbért : a szabadságért. Hanem a tél, amelybe a mulandó idő sodorta őket, sürün szedegeti az elaggott hősöket az életpályáról. A halál megkímélte őket a csata­mezőn és most az idő marokkal tépdesi le e fogatlan oroszlánokat. Hová lett az a százhatvan ezer hós, aki a dicsőségből egy-egy babér-erdőt hasított a nemzet számára ? Eltűntek, elhullottak lassankint az életharczában és poraik fölött az enyészet sirja tompa gyáízénekét. Most már a diák honvédek is nyolezvan kőiül járnak, akik pedig mint életei ős ifjak, pályájuk megszakítá­sával léptek a honvéd-zászló alá, azok mind tul vannak a nyolezvanon. A legöregebb honvéd az egész országban a világtalan Horváth Ignácz Kossuth-huszár alezredes, aki kilenezvenhét éves. Kolozsváron lakik s mindenki a legnagyobb tisztelettel veszi körül az egykor oly vitéz daliát, akinek csak a azemevilága borult el, de az el­méje ma is tiszta s vissza tud emlékezni a nagy idők dicsőséges eseményeire. Utána mindjárt Görgey Artúr fővezér követ­kezik : ő a szepesmegyei Toporczon született ós nemes családból, akinek ősei között több szepesi gróf volt. Thököly és Rákóczi szabadságharczai­ban is találkozunk a Görgey-ek nevével, a fő vezér 1818-ban született. Most januárban tölti be 93-ik esztendejét. Nyolvan éves korában tanult meg angolul, szelleme most is friss, termete is egyenes, csak szemevilága gyöngült meg. Ő az egyetleu élő tábornoka a szabadsághareznak. Az utolsó előtti volt Gzecz János, aki Buenos-Ayres­ben halt meg. De ezredes is csak egy él már Debreczenben: Horváth Pál. Őrnagy még van vagy tiz, köztük Kovács Ernő, akinek aradvári fogolyéletéből rendkívül érdekes feljegyzései van­nak. Kitűnő memoriáju öreg ur, nyug. fogház­igazgató, Dr. Kovács Ernő volt országos képviselő­nek édes atyja. Hogy mennyi törzstiszt és főtiszt él az országban és a külföldön, azt pontosan nem lehet megállapítani. 1901 tői fogva a nyug díjazásoknál nem kérik a szegénységi bizonyít­ványt, ennélfogva majdnem mindenki folyamodott nyugdíjért, aki csak igazolni tudta magát. De élnek még néhányan Törökországban, Bulgáriában, Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Olaszországban is volt 48 as honvédtisztek. Ezek­nek a számuk azonban együttvéve sem lehet félszáz. Az országban az összes nyugdijas honvédtisztek száma háromszázhetvenhárom, az altisztek és közvitézek száma pedig négyezernyolczszáz­tizenhat. Mivel minden igazolt honvéd nyugdijat kap, tekintet nélkül vagyoni viszonyaira, de van­nak sokan, akik igy sem vették igénybe, hozzá­vetőlegesen meg lehet állapítani, hogy most már az összes honvédek száma alig lehet több ötezer­nél. E számba belefoglaltuk azokat is, akik baj­társaik elhalálozása folytán nem tudják igazolni pénzt takaríthatna meg. Áll ez különösen akkor, ha valamennyi ilynemű kör azután az „Országos Kisbirtokos és Kisiparos Szövet­ság"-be lép be. Újsághoz is ritkán kerül a kisember és ha olvas, akkor rendesen valami krajezáros lapot, mely ritkán képviseli az ő érdekeit. Egy-egy kör már több lapot járathat, olyant, mely vele, az ő ügyeivel is törődik, Gondolkodjunk ezeken és ahol nincsen még, ott az újév folyamán alakítsuk meg a falusi kisgazda és kisiparos köröket! 0. N. Milyen czikkeket nem gyár­tanak Magyarországon ? A keresk. miniszter a következő rendeletet adta ki: 79930/VI. C. 1911. Valamennyi kebelbelí szak- és ügyosztálynak, a kereskedelmi tárczához tartozó valamennyi alá­rendelt hatóságnak, hivatalnak, intézetnek, intéz­ménynek, közegnek és a kebelbeli segédhivatali főigazgatónak. A hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907: HL törvényezik 13. §-a értelmében egyes szükségleti czikkek külföldről csak az esetben szerezhetők be, ha az erre vonatkozó előzetes engedély tőlem kieszközöltetett. az eljárás egyszerűsítése okából ezennel meg­engedem, hogy az alábbi jegyzékben felsorolj rendszeres szükségletet képező és hazánkban ez idő szerint netr gyártott czikkekből az 1912. év folyamán esetleg felmerülő szükséglet miDden magukat s igy habár megérdemelnék, a szabályok szigorú és betűszerinti megtartása miatt még sem kaphatnak nyugdijat. Meg kel említenünk, hogy a nyugdíjazó bizottság a miniszterelnökségen tartja üléseit. Képviselve van ott a hopvédség két taggal, ezek: Dr. Balogh Sándor az országos honvédegyletek központjának elnöke és Szegedi Maszák Hugó jegyző. A bizottságnak hivatalból előbb Tarkovics, azután Márffy Albin államtitkár volt az elnöke. Legmagasabb nyugdija van Görgeí fővezérnek: évi nyolezezer korona. Előbb négyezer, aztán hatezer s csak pár év óta nyolezezer korona. Utáoalegtöhb nyugdijat élvezett haláláig Damjanich János özvegye. E kimutatásból látható, hogy az alantos tisztek nyugdija sem olyan, hogy abból gond nélkül meg lehetne élni, de legalább megfelel Kossuth Lajos amaz ünnepélyes ígéretének, hogy a hazá­ért harezolók tiz hold földet vagy holtig tartó ellátást kapnak. A menházra felügyelő bizottság elnöke Dr. Balogh Sándor aki a legnemesebb önzetlenséggel és buzgósággal s/enteli idejét az agg honvédeknek. Fenkölt lelkű felesége,Schweidel József vértanú tábornok leánya, sógora pedig Schweidel Béla huszárkapitány, aki az aradi vár foglya volt, mikor édes atyját kivégezték s még azt se engedték meg, hogy elbúcsúzzék tói®, Másodelnöke Kléger József huszárkapitány, nyug. törvényszéki biró, jegyzője Szegedi Maszák Hug6 főrendiházi naplószerkesztő, pénztárnoka Gregus* Lajos tüzérfőhadnagy, nyug. főpénztáros. Dicsérőt illeti Arad, Keoskemét, Nagyvárai, Székesfehérvár, Debreczen, Szabadka, Czegléd, Kolozsvár városokat, melyek a névtelen (élist«­tenekről körülményeik szerint gondoskodnak.

Next

/
Thumbnails
Contents