Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-02 / 44. szám

191 !. november 1. M A G Y A K P A 1 Z S 3 A gytfgyfu-gözölö készülékről, mint házi gyógy éa kozmetikai eszközről, vagyis a rheuma, csúz, köszvény és iskiász nak házilag való gyógyításáról. Irta Riss József Békéscsabán. Segédforrások: dr. Flóris Áronnak a „Magyarország" munka társának összes müvei, dr. Purjesz Zsigmond-féle és egyéb belgyógyászati könyvek. Átnézte Dr. Flóris Áron budapesti orvos. Ara 2 korona 35 fillér. (Hét ábrával.) IX. Néhány buzdító szó a biza'matlankodókhoz. Gőzölögépem feilalálása után, — látván a nagyközönség nem remélt közönyét, — oly lehangolt voltam, hogy találmányaim gyártásával ós tökéletesbitésével felhagyni akartam, hiszen sokszor azt hittem, sohasem fog gőzölöm elter jodni és ha nem bizonyosodtam volna meg, hogy j gőzölöm biztosan kigyógyítja az e közleményben < felsoíolt betegségeke!, továbbá ha elismerő nyi- ' tatkozatókat, bálairatokat (mintegy engesztelésül) | nem kaptam volna, akkor bizony annak gyártá- í sát, tökéletesítésé* ma már nem is folytatnám, j Hogy eleinte, mint a próbálkozó a gáncsolok I között mily bizalmatlansággal találkoztam, azt itt \ leirni is restelem. Ez a bizalmatlanság részben •; onuan eredt, hogy nem volt még ilyen- j tökéletesített gőzgépem, amelyik a gyógyíűgőzt • egyenlő menyiségben és egyenletes hőfokban \ boosájtotta volna a szenvedőnek beteges testre- ' szelre. Az orvosok e gépem hiányában még a ! közelmúltban is a drága kénes hévvizekre küld- i ték a beletet, akinek pedig erre pénze nem volt, i azoknál a szalicil, antifebrin, antipirin, piiamidon- ; gyógyszerekhez folyamodlak, aminek csak a j gyógyszerész örüli, de a beteg csal; ritkán, azon- j ban ha volt is némi hatása, akkor is csak ideigóráig, de a véredénynél és a szívnél annak ron- J c^oió hatása 8—10 hónap alatt soha elnem ma- j radt. j El kell ismernüuk, hogy régi orvosaink iiíen jól tudták, hogy ezt a betegséget csak a gyógy- ; ffigözölö segélyével lehet leggyorsabban kígyó- j gyitani. Rendeltek is evégből dézsából való gőzölést, de ennek az a hátránya volt, hogy a gőz eleinte igen forró volt, olanyira. hogy azt a beteg i ki nem állhatta, mikor pedig a gőz már annyira > mennyire kihűlt, a.kor a folytonos, rohamos i hülésnek va'ó önkivetés által kész veszedelem j lett volna a gőzölést tovább is folytatni, mert : az előbbi izzadság, veiejték párolgása a rheumás, j csúzos testet még jobban meghűtötte és a beteg . azon vette magát észre, hogy gőzölés után fáj- I dalmai hevesebben léptek fel és a várva várt ; enyhülés helyett még betegebb, bénább lett, mint í azlőtt volt. Igeu sok ember akad, aki, hogy könnyebben élvezze a földi javakat, a járatlan embert szedi : ki — áldozatnak Ezért van manapság oly nagy j bizalmatlanság, melyet a gonoszok megkárosításai ' miatt, a tisztaieikü, törekvő, becsületes ember is j minden oldalról tapasztal, mait 'épten-nyomon j elénk kerül o y ember, ki a nagy garral való > hirdetéseivel csupán csak pénzüokie utazik, száz í meg százfele cselfogással szedi el a járatlan ember összekuporgatott fillérjét azután csak a markába nevet. De ezen nagy garral hirdetett gyógyszerek a rheuma, csuz gyógyítása dolgában hajítófát sem érnek, és amikor a szegény beteg a szánitaliin gyógymódot sorba próbálta, valamennyinél csupán csak a nagy csalódással lett gazdagabb. j Ugyan hogy is lehet akkor rossz néven venni, j ha a beteg még ama őszinte, becsületes, tiszta j lelkű emberekkel szemben is bizalmatlan, akik \ a legjobb szándékuk tudatában csekely vagyon ] kájukat is egy nemes eszméért feláldozni képesek!? j Mi az embernek önmaga iránt való legfőbb kötelessége? Ugy a szellemi, mint testi munkájában szem- I előtt kell tartania a mértékletesség, szóval a j józan ész szabályait és pedig azért, hogy állandóan egészséges legyen, mert hiszen a beteg nem 61, hanem csak tengődik, mely nem nevezhető életfolyamatnak, hanem sinlődésnek. Csak egészséges ember tud kötelességének pontosan megfelelni, üzen kötelesség abból áll, hogy az államháztartás kiadásaihoz többé-kevésbé hozzájáruljon s gyermekeit becsületes ós egészséges honpolgárokká Hevelje, no meg hogy öreg napjaira egy kis vagyonkát is gyűjtsön, ezt pedig osak akkor gjüjtheti, ha állandóan, legalább végelgyengülésig egészséges. Tehát ember! Vigyázz az egszségedre! Légy minden dologban, különösen pedig az ivásban, evésben, dohányzásban, minaen élvezetben mértékletes, mert jóból is megárt, ami sok! Miből ered legtöbb veleszerzett és nem öröklött betegség ? A szó szoros értelmében könnyelműségből, tudatlanságból ós hanyagságból, és azon veszedelmes szokásból, hogy amig a baj körmünkre nem ég, azt elhárítani eszeágáhan sincs senkinek. Legtöbb ember egészségesen jön a.világra, hogy ha azután bármely betegségbe esik, az esak a/, illető, vagy a szülők részéről való hanyagságnak következménye. Minden komoly, súlyos be'egség eleinte alig érezhető kellemetlen tünetükkel kezdődik és ez majdnem kivétel nélkül a romlott levegőben való tartózkodásból, étrendi fonákságból, az alkohollal való mértékleilenségből, tisztálkodási hiányból, meghűléstől, megfázástól vagy léghuzattól, tehát .testedzés hiányából ered. Némely hanyag ember, ha egy kissé köhögni kezd, avagy toroklohot szerzett, azt tartja róla, hogy az majd csak elmúlik magától, hiszen el mult az másksíí- is. De nem mindig muük ám el! Mert a baj néha oly szervezetünket támadja meg, melynek icár ellentálló ereje csekély, amely nem képes megküzdeni a kórhatányokkal szem ben és ekkor beköszönt a hosszú betegség s ennek legiöbbnyire a halál szokott véget vetni. Néha egy jelentéktelen pattauás támad az ember testén, avagy amikor rozsdás szeg karczolta'meg, avagy ha egy légy csípte meg, nagy könnyelműen rámondja, hogy: „Az semmi!" De egy-két nap, vagy hét múlva abból nagyobo daganat lesz, mert hozzá még tudatlanságból piszkos kezével babrálta, avagy rá ostoba módon pókhálót tett, vagy a pipaszárrál megvakarta, megfertőzte, végül égő, s,:uró, kimondhatatlan nagy fájdalmakat érez. Ekkor már nem veszi tréfára a dolgot, hanam orvost hivat, aki megállapítja, hogy: vérmérgezés, vagy pokolvar, vagy lymphoma malignum (a régi magyarok szerint: darázsfészek), avagy pedig rák vau jelen. Ekkor már az orvos jegesborogatást és ágyban fekvést parancsol. Az ilyen daganatokat legtöbbször vágni, operálni kell, és nagy szerencse, ha nem végződik halálai, de legjobb esetben hónapokig ágyhoz köti a beteget, holott ha az orvost idejekorán hivattuk volna s rendeleteinek betartása mellett még azon kis jelentéktelen pattanást (ákne) 1—2 szer gyógyfűgőzzel meggőzöljük és utána 4—5 ször csupán csak denaturált spirituszba mártott gyapottal bekötjük, akkor nem keletkezik a veszedelmes baj, a vérmérgezés vagy fertőzés. Az bizonyos, hogy azok, kik már tőlem gépet rendeltek és hasonló esetben valamennyi tanácsomat megfogadják, mindnyájan azt fogják gondolni, vagy mondani, hogy a veszedelem gőzölés nélkül sem követ kezeit volna be. Hauem ezen szavakat nem a higgadt ész, hanem csupán cssk a gyors gyógyulástól való meglepetés hozza ajkukra. Da tapasztalatból állítom, hogy akinek ily gyógyfügözölő gépje vau és azt minden kisebb bajnál, ^őt estenden, lefekvés előt

: az egészséges is rend szeiesen igénybe veszi, 70, 80. 90 éves korában sem fogják róla az orvosok elmondani azon meg döbbentő szentencziát, hogy: „Nagyfokú érelmeszede.se van, mely ellen nincs gyógyszer." Sőt aggkorr ér el s majd elmondhatja, hogy ó még tulajdonképpen komoly beteg sohasem volt. Tanácsaim követése folytán nem lesz soha hosszú ideig beteg és ezáltal tetemes pénzösszeget takarít mog. Csak minden ember idejében annyit gondozná egészségét, miut a földműves a pipáját. Csak annyi fillért áldozzon a gyógyfügőzölésie, mint a napszámos a kapadohányra . . . Hanyag, gondatlan ember az, akinek a czipője varrása, ha'kissé felfeslett, azt tüstént be nem varratja, hanem amit a varga 40—60 fillérért bevarrt volna: ugy hagyja, mert a lyuk t jvább feslik és szakad, úgyannyira, hogy azt már befoltozni sem lehet, hanem azt csak egy uj lábbeli pótolhatja. Ehhez a példához lehet hasonlítani az ember kezdődő betegségét is! Nagyot vétkezik az a családapa avagy anya, aki a kis bajt 6—10 fillér áru gyógyfűgőzzel meggyógyíthatná és mintha erővel beteg akarván lenni: azt könnyelműségből elhanyagolja és csak akkor kapkod fühöz-tához, amikor már minden i késő; holott kezdetben 30 percznyi ideig tartó j gyógyrügőz helyre hozta volna egésszégét s elkerülte volna a sok költséget, fájdalmat és az ágybanfekvést. Hangulatok. Negyveanyolczban, dicső önvédelmi harczunk , idejen összes nemzetiségeinket ellenünk ingerelte az osztrák. És azok a nemzetiségiek, kiket mi ezer esztendő véres küzdelmével védelmeztünk gyilkolták a magyart. Nem bocsájtkozom részletekbe. A zalatnai vérfürdő örökre ba van irva a magyar elmékbe. És ma, mikor béke vau, mikor a hatalom kezünkben van, tettünk e lépéseket egy eshetőieges ujabb vérfürdő elkerülésére? Gondoskodik-e a magyar á lam ariól, hogy nemzetiségeink ne a lázítók szavára hallgassanak, ne gyűlöljék a magyart, hanem szeressék? Bizony nem. - A ?alalnai vérfürdő elfeledve, az oláh terjeszkedés megengedve. Bizony Csapni való a magyar! Rákóci Ferenc a minden idők le;, önzetlenebb szabadsághőse annak idején Magyarország leggazdagabb földbirtokosa volt. Bírta fél Magyarországot. A bécsiek szerették volna, ha Rákóci j is odaáll a bécsi léhűtők közé lesni a császári mosolyt. Ha Rákóci kötélnek áll, bizonyára dédelgetett kedvenoze lett volna az egész udvarnak. De a nagy lélek lemondott^az uralkodói kegyrőt, távol tartotta magát attól a tábortól, melynek mindenegyes tagja istenítette volna, ehelyett saját pénzén hadat szervezett, katonákat ruházott, zsoldot fizetett, közel nyolcz teljes évig ázott-fázott, ment ütközetről ütközetre. Ott hagyta családját, puha meleg otthonát, ment szembeuézni a százszoros halállal. Ez az ember megtette ezt, mert szerette hazáját, feláldozott érte mindent ami egy ember előtt értékes lehet. És mi a hála? Érvényben van ma is egy törvény, mely szerint Rákóci a haza ellensége, Rákóci hazaáruló, Rákóci száműzetik. Bizony csapni való a magyar. Vaj lenn a Balkánon egy kulturállan nép, mely et müvelellensége miatt a magyarok léptennyomon lekicsinyelnek — a bosnyákok. Ezek a szegény ördögök, hogy megélhessenek, feljönnek hoznánk házalui. Van Bécsben és Ausztriában egy csomó osztrák iparos, kik ócska haszontalan portékájukat sehogysem tudják értékesíteni, eladják áruikat a házaló szegény bosnyákoknak. Ezzel a hitvány portékával azután ellátogat hozzánk a bosnyák és mi — megvesszük azt. Itt ebbeu az üzletben nyer az osztrák, mert , túladott értéktelen limlom dolgain; nyer a bosnyák, mert olcsó beszerzési ár mellet aránylag ; jól értékesítette áruit: eltartja a begyült baszonj ból otthon egész családját. A három náció közül ! egyedül a magyar az, aki fizet, sőt — rá fizet. ; Dehát erről én igazán nem tehetek. ^z embeí rek nem azért veszik az újságot, hogy azt el is < olvassák, hanem, hogy szalonnát csomagoljanak I bele. \ Minek irunk mi ezikkeket? i Egy gazdatiszt ismerősöm most a mult hónap| ban Baranyaszentlőrinczen volf vásáron. Azt i mondja, hogy a marhavásárt teljesen ellepték a | bosnyák kereskedők. Összevásároltak mindent ; amit lehetett. És azt mint bosnyák marhát szál; litották Bécsbe. Ismét nyerekednek rajtunk! Azt mondják rólunk, bogy földmivelő ország vagyunk. Hát akkor tisztelettel kérdem, mit ke| res minden falrr határában a bolgár kertész ? j Nyerészkedik rajtunk. I A bolgár meggazdagszik a mi földünkből. Pén\ zünkel kiviszi külföldre, a magyar meg megy | Amerikába. 1 Én ezt nem tudo.n máskép minősíteni, mint j csapnivaló élhetetlenségnek. —ma. I Egerszegi krónika. Rovatvezető: Pnbi. Fejlődő önérzet. A tanfelügyelő bácsi iskola látogatási körútját végzi. Minden faluban a kellő reverencziával fogadják ugy a plébános ur, mint a tanitó ur, de nemkülönben a nebulók elszánt kis csapata is. Félénkség és bátorság vegyest tusakodik lelkükben, de azért ki lehet olvasni szemükből azt a rettenetes nagy tiszteletet, amit éreznek a felsőbbség iránt. (Hja, tisztességtudást és illemet ma csak a falusi iskolás gyerekek közt lehet találni, — a mint egyszer majd szintén el fogom csevegni.)