Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-02 / 44. szám

6 MAGYAR PAIZS 1911. november 16. Mintha dróton rángatnák őket, ugy ugranak fel, mikor a nagy ur. a tanfelügyelő bácsi belép a plébános úrral. Megindul a kérdezések sora. Egyik is, másik is, ki ahogy tud megfelel a feltett kérdésekre. AZ eredmény felett az összbenyomás kezd általában kedvezően kialakulni, mikor a tanfelügyelő ur nem átallja egy kemény fejű barna szög hajú hun ivadéktól ezt kérdezni: — Na mond meg nekem édes liam, ki terem tett téged? — Engem az Ur Isteu teremtett, ki az eget és a földet teremtette — recitálja pergő orsó módjára a hunfi. — Nagyon jól . . . Azonban nem ért rá a tanfelügyelő befejezni dicsérő szavait, mort a csepp, magyar szemei büszke villámlásban törnek ki és jobb keze öklét felemelve, a baljával rámutat és mondja: — De csak ennyire! Általános elbámulás, melyet kinos csend követ. Végre is a tanfelügyelő töri meg a csendet. — És hogy érted azt, hogy csak annyira teremtett mint az öklöd ? — Mert a többit én magam nötteo- hozzá — vágja ki nagy büszkén a gyerek. A bűnügyi tárgyalás. Ha van a sajtóban e'fajzás — iletve, hogy a valóságnak megfelelően legyen a tétel kifejezve, a sajtóbeli elfajzások közt a legnagyobb rekordot érte e és * legveszedelmesebb; a bűnügyi esetek megirása. Az bizonyos, hogy magában a társadalomban kivétel nélkül nagyfokú, szinte beteges reagálás van, a mely nevetséges kíváncsisággá] követeli, hogy az újság egy gyilkosságnál ne csak magát a száraz tényt, — mint a mellyel teljesen eleget tett volna hivatásának, irja meg, hanem megköveteli, hogy hangzatos alczimekkel frázisokat adjon és férk izzön szorosan magához a gyilkos közérdeklődésnek örvendő egyéniségéhez. Tegye tanulmány tárgyává ne csak tettét, hanem a szája szélét, az ujja hegyét és a czipője sarkát. A hírneves férfiúról jelenjenek meg essayk, croquisok, apróságok, kolumoás czkkek és lélektani fe tegetések, ha pedig valami nőhöz vagy pláne holmi ronda sexualitáshoz van köze, akkor hősi czirádák, lyrai forró hangulatok és színes elképzelödések tarkáljanak a nagy férfiú alakja körül. Nincs népszerűbb, ismertebb ember egy bűnös urnái vagy úrhölgynél. Hiszen nagytehetségünek kikiáltott újságírók feküsznek neki szegénynek teljes ambiczióval, hogy érdekes és izgató világítást kapjon becses személye. Mi lett volna a társadalomból, hogyan lehetett volna az igazságot kideríteni, ha annak idején nem tudta volna az ország, hogy az isteni Marosának, a nagy Haverdának, szép, fehér bőr van a köjnyökén és hogy »kivánatos gödröcske homorod k rajta, mikor bágyadtan gesztikulál.* Az egyéni jóizlésnek ilyen elfajulása és a morális érzés hiányának lehetetlen túltengése, mely elnből keletkezik, tömegeket ragad magával és tes/.i előttünk örök időkre lehetetlenné őket, mint lelte ebben a bűzhödt pocsolyában valóságos kéjj jl fetrengő szegedi társadalmai. Magam is ^szeretem és rendkívül szeretném, ha megczá olcának, hogy ezt nem lehet általánosítani Nagyon kevesen lehetünk kiuek vau kedve a bűzös, szennyes árral szembe nézni t í Ha a mélyen tisztelt és fölöttébb nagyrabecsült bűnös ur vagy úrhölgy olyat tett, hogy a nagy rokonszenv daczára sem elégedhet meg a modern egészségügyi szempontok szerin'. berendezett í azonkívül márvány fürdőkádakkal és mozikkal felszerelt fogházakkal, hanem kénytelen magát j Bali Mihály védőszárnyai alá bocsáitaui, akkor ; támad csak általános nagy, a bérezeket túlharsogó ! gezéresz: Humanizmus, barbarismus, emberi jog, j isteni jog esak ugy röpködnek a levegőben, mig végre — járuljon hozzá egy pár orvosszak értői j vélemény is, kialakul az ítélet, hogy az államnak ölni nem szabad. Egyik ember megölheti a másikat. Mert aki öl, az beteg, a beteget pedig kórházba kell tenni. Csak arra volnék kíváncsi, . ha ezeknek a nagy álhumanistáknak hozzátartozóiból, mondjuk feleségéből, leányából, szüleiből stb. kerülne ki az megölt másik, akkor is kórházba küldenék a gyilkos urat ? Most jut eszembe, hogy nagyon elkalézoitam. Pedig csak a Bogula gyilkos ur tárgyalásához akartam egy kis reflexiót fűzni. Azt, a mi minden ilyen szenzácziós tárgyalásnál a lapokban a közönség beteges kívánsága folytán megismétlődik. Azt a nagy személy kultuszt! Hiszen az a kiszínezett leírás sok beteges embert vakmerővé tasz és valósággal megkívántatja velük a bünt a birért, az érdekességért, az újságban való szereplésért. És a mellett a czikkben lefektetett és a közönségre átragadó személyes szinpátia rendesen demoralizálja az igazságszolgáltatás egyik, nálunk Magyarországon be nem vált faktorát, az esküdtszéket is. Alkony az idegenben. Ma érkeztünk Bómába épp, Be szép e város, oh be szép! Vaa annyi romja, annyi szobra! Megnéztük mindet még ma, sorra. Száz girbe görbe kanyargón át Bebolyongtuk széliébe Bómát, Voltunk Traíanus oszlopánál, Mely égbenyulva egymagán áll. Láttuk a Via Appiát, Ámulva mentünk rajta át, A Palaiint megnézegettük j Hol annyi omladék van együtt ; Láttuk Szt. Péter templomát is, A Colosseum kőfalát is; A Fórumot — és több romot még Mik közt naphosszat elbolyongnék! S láttunk szobrot temérdeket, Hogy mennyit, el sem képzeled; Mind, mind csupa ősrégi holmi — Ki győzné mindet elsorolni A Tiber partját is bejárluk, A cziprus erdőt megcsodáltuk; Volt még sok szép látványba részünk, A mint ott mindent sorra néztünk. — S mégis tudod, mi volt a legszebb, Nekem a legjobban mi tetszett ? a biboros szép naplemente . . . Mert a nap éppen ugy sülyedt le, Éppen olyan volt az az alkony, Mint ott . . . náluuk ... a Zala parton . . . Zalavármegyei Muzeum. 1 Felhívás a vármegye újságkiadóihoz A vármegyei muzeum megalapításakor tuiaj donképen egy nagy könyvtár összehozása volt a czél, kapcsolatban Göcsej néprajzi gyűjteményével. Természetesen e könyvtárból nem hiányozhatok e megye egyetlen lapja s egyetlen kiadványa sem. Addig is, amíg a muzcumn :k módjában lesz e lapokra előfizetni, hivatkozással szűkebb hazájuk iránti szeretetükre, kérjük az összes kiadókat, küldjék meg ugy mint a „Magyar Paizs" kezdettől fogva megküldi, lapjaik egy agy számát s mi azokat évfolyamonkint bekötve, megőrizzük az utódoknak. Teljes volna a gyűjtemény akkor, ha a régibb évfolyamokat is megadnák. Nem kérünk ezzel sokat, hisz áldozatot e téren csak egyetlen napilapunk a Z;la hozna, de mikor voit a Zala valamely üdvös mozgalom megakadályozója ? Ugyanc ak a kiadó urakat kérjük, hogy egvébb, kiadásukban megjelenő munkák egy egy példányát is küldjék meg. hogy a zalavármegyei származású írók és e megyében megjelent müvek mert u -yan gyűjteményét teljessé tegyük. A beküldött ado zembo mányokat mindenkor nyugtázni fogjuk e helyen. A néprajzi részre vonatkozólag legközelebb a tiszt, lelkészek, tan:tó és jegyző urakhoz fogunk fordulni kérésünkkel. Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 12380.—1911. szám. Hirdetmény. Az 1885. évi XXIII. t. cz. 24. § a alapján közhirré teszem, hogy a vizeknek ártalmas anyagokkal való megfertőzése tilos. Felhívom ennélfogva a közönséget, hogy a víznek ártalmas anyagokkal való megfertőzésétől tartózkodjék, mert ezen tilalom ellen vétók az 1885. évi XXIII. t. cz. 185. § ának 1 pontja és a kihágási büntető törvénykönyv 105. §-ába ütköző, 8 eszerint büntetendő kihágást követnek el. Zalaegerszeg, 1911 október 24-én. Dr. Korbai. polgármester. A mértekekről. Vagyis: az Igazsigról Az állami mértékhitelesités (Állami tisztviselők lapja) személyi járandóságai következőleg vannak felvéve az 1912. évi költségvotésben: a VI. fizetési osztályban egv állás, a VII ben (főfelügyelő) két állás, a Vllí-ban (telügyelő) két állás, a IX ben ugyanennyit, a X-ben öt állás. Állami mértékhitelesítői állás van a Vili ban egy, a IX-hen 15 állás, a X-ben 33 állás, végül a Xl-ben 62 állás. Lzen számok is bizonyítják, hogy enné! az uj intézménynél mily aránytalanul van már beosztva a létszám, az egyes fizetési osztályokban. Mig a Vili ban «oy állás van, addig 62 állás szorult a XI be. Hogy ezen a feltűnő viszásságon segíteni kellene: ez vágya és óhaja az állami mértékhitelesítőknek. Heti hirek Helyiek. á reformáczió emlékét oktober 31 én ünnepelték meg országszerte. Ez a nap az évfordulója anuak a nevezetes változásnak, hogy Luther Márton kiaggatta a pápától elszakadó híres elveit a witteubergai templom ajtajára. Gyűjtsünk a Csány szoborra! Diákoktól talált pénzes tárcsának értéke Zalaegerszeg . . 1 K — f. Mai gyűjtésünk összesen. . . 1 K — f. Hozzáadva a múltkori (29150 !v 02 1) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 23151 K 02 fiil. A Csány szoborra voaatkozó f skeversenyek ez őszöu nem végződhettek el. s ezért minc'. a hat versenyt tavasszal folytatjuk, AZ ötrendbali marad, s a feltételi szakik eddig részt vet ek a díj mindenütt ugyanaz bályok is ugyanazok. A Ujabban beküldött adományok: N vtelenül ér- < keztek be, egy 48 as nyomtatvány, kézi gerettye, .] ' könyv Havas Kristóf úrtól egy régi kálvinista ; biblia fordítás. Mindennemű adományt vagy a Muzeum vagy álandó czimre kérünk beküldeni. Pásztor Imre Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t. város rendőrkapitányától, ad. 2289. rkp. 1911. szám. Hirdetmény. Közhirré teszem, hogy Zalaegerszeg r. t. város területén pénz találtatott. Igazolt tulajdonosa a zalaegerszegj rendőrkapitányi hivatalban átveheti. Zalaegerszeg, 1911. október 29 ón. Mezriczky, lírendó'rkapiiáay, versenyben, azoknak az eddigi műkődésök érvényes egész a döntésig. Reformétus isíestis le'etat tart november 5 én vasárnap délelőtt az evangélikus templomban Fejes Gábor barabásszegi ref. lelkész. á munkásgimuázium. A könyvtárának e héten Sárközy Viktor u; volt szives 15 kötetet adományozni. Ugyancsak e héten vettük fel a vármegye 3 ik évi segélyét is. Egy-két hét múlva a könyvtár rendezésével készen leszünk s akkor pontos adatokat közölhetünk róla. Addig is kérjük a közönséget, keressen fel bennünket könyvadományaival * Szemeiyi hir. Az Uránia Tud. Egyesület, szombaton szakférfiak bevoná- ával uj tervezetet állapit meg a muakásgimnáziumok rés/.ére. Az erre megnivottak kozt van állami g mnáíiumuukból Pá.ztor Imre tanár, aki a helybeli muukásgimnáziumot megalapította s azt alapítása óta vezeti. Rendőrségi hirek. Salamon Ferencz h. rendőrkapitány, kiről említés volt már, hogy a napokban Jámbor Henrik végrehajtóval összeütközésbe jött, egészségének helyreállítása végett egy havi szabadságra megy. Feldl Sándor pü. tanácsos, töldadó nyilvántartási biztos 62 éves korában meghalt Zalaegerszegen. Megyeiek Megvebuottsági tagválasztás volt a napok* ban Sümegen, még pedig elég heves. A Lénárd Ernő közjegyző halálával megüresedett helyre Berkes Ottó igazgatót választották meg Szekeres Ödön községi jegyzővel szemben négy szavazat többséggel.