Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-21 / 38. szám

XII. év, Zat»aB8p»i»g, 1911, szeptember 21 38. szám j£23f!s«tésl ár : Égy étrt i kor 04 f ?éJ évra 2 kor 04 f 1 kor 04 f 3gS«i száw 8 fillér. Ifl Hrdrf's.k dija megegyezés szériát. Nyílt r sora 1 kor Szerkesztőség biadóvata. Kossnth-ntc * 43 B»er-i:e9ztl Z. IEinO:r?T7~á"tl3_ LajOS / LBlSrOT^'L F0EENCZ lap aidonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A me Csaknem azt irtam, hogy a megyei isten. Mert olyan nagy ez, kérem, és olyan hatalmas. Kár, hogy nem mindenben Zalaegerszeggel szemben borzasztó hatalmas. Annyira hatalmas, hogy rokonszenveden. Amiről irni akarok, nem lehet azon a tárgyon eligazodni. Ugy csinállák, hogy a sok bába közt vesszen el a gyermek. Ember legyen, aki kérdőre tudná vonni Zalavármegyét azért, hogy miért nem engedi meg a zalaegerszegi polgármesternek a fiezetésjavitását. A megyét képviseli a hatóság, a 400 ezer embert 600 bizottsági tag. Mindenik azt mondaná, ha kérdenéd, hogy: Törődöm is én a polgármester dolgával, Zalaegerszeg ügyivel. Nekem jogaim vannak, de kötelezettségeim nincsenek. Jogom van arra, hogy a nagy gyűlésekre bemenjek, ott szórokoljak és szavazzak; s ezt a jogot föl is hasznalom akkor, hogy ha valamelyik atyámfiát kell bedugn. Tslami hivatalba, akármilyen kis aljegyzőnek, Írnoknak, dijnoknak, vagy szolgabírónak. Akkor dühbe jövök s ha kell vért ontok, hogy az atyafiságom hiányt ne szenvedjen. De kötelességen), az nincs. Különbéi, is, a közgyűlésre kerülő ügyeket megelőzőleg megrostálta és megvizsgálta az u. n. áilandó vá'a-ztmány, egy száz tagból álló válogatot tabb embereknek a gjülekezete. S ha megkérdezed az állandó választmánytól, hogy mit cs»nálnak az urak ilyen szembetűnő méltánytalanságot, sőt helytelenséget: közülök mindenik bizonyosan azt feleli, amit az előbbi. Hogy hat: Észre se vettem, mikor ez az ügy előfordult. Különben is ott van az alispan, fizetett tisztviselő, régi jártas hivatalnok, az ő rostján keresztül megy minden tárgy ; én megbizom benne; tessék vete beszélni. Az alispán pedi.,' bizonyosan azt felelné, hogy : Én nem vagyok uri ten, nem oldhatom, köthetem, a vármegyének ezer szálú ágabogát ; ott van az aljegyző, ő csinálta ugy, ő is fizetett tisztviselő, mint én és szakember, ő a referens; kérdezze meg tőle. Bődy Zoltán mit mondhatna egyebet, mint azt, hogy: Igenis én vagyok a referen , nekem ez, meg ez a meggyőződésem. De ez nem szentírás. Véleményemet megnézi, s ha tévedek, át, meg átigazitja az alispán. Abb,;n úgyis nyugodt vagyok. Tessék talan hozzá fordulni. S most már újra íölmehftüuk a lépcsőzeten, ugy, amint lejöttünk rajta. Az alispán azt mondaná, hogy : Hja kérem, a mi tiszt viselői működésünket felülbírálja az állandó válaztmány. Az állandó választmány most mar feleletre méltónak sem tartja a dolgot, hiszen a törvénj hatósági közgyűlés teszi rá a bogot mindenre Ennek a tagja pedig most már azt mondja, hogy: a fene ott egye meg a te Zalaegerszegedet, jő, hogy elég bővőn termett a krumpli. Hanem aztán igazodjék i is el nagy Mohamed ezen a szent Jákob i lajtorján. Arról van szó, hogy Zalaegerszeg rrndezett I tanacsu varosának a képviselőtestülete tekintve Tannlmiínyut. — Zalai diákok Erdelyban. — X. Toroczkó. Nagy port ver fel ez a kis diákcsapat a Ke resztesmezőn. Mert — szárazság vao. Különben elég szerencsések valánk az időjárásban. Sem eső, sem szél, sem hideg, sem hőség nem bánt. -Gsakugy toporzékolnak s prüszkölnek a lovak a sima országúton. Pedig itt növekedett a szekerek terhe néhány diákkal. A Tordahasadékban három kecskeméti egyetemi tanuló bandukolt s hozzánk csatlakozott, mert mégis több kalauzolást Dyernek, mint önmagokban. Nagyenyedig vendégeink voltak. A nap a begyek fölé hajlott már, de nekünk Toroczkó előtt be kell térnünk még Aranyosrákosra is, mert amint már nyilvánosan is ludva van, itt keresztelték meg Borbély István IV. osztályú tanulót. Sinfalván balra tértünk tehát s ki a Kecskéshegyen egy kilométer kerülőt tettünk. Rákoson lakik három testvér: Borbély Ferencz, Lajos és Pali ; a látogatásra azonban alig j«t 10 vagy 15 perez. A közbelsőnek, Lajos bá tyámnak a kapuja előtt állottunk meg, nemcsak azért, hogy ő a közbelsö s hogy megmaradjou sz európai egyensúly, hanem leginkább azért, mert ő épen az utunkba esett, sőt mint egy •tenálló, már ott állott és várt az utcza közepén. Sört hozott Herskovícstól, ángyó meg friss sütetá kenyérrel várt, mintha a bágyoni Bogátban kaszáltunk volna. De jó is lett volna, ha Lajos hátyn ik c*ak egv félnapig is kaszábunk volna kalákába Épen 48 an voltunk. A kalákának csak a végire men'üuk. Épen jól esik ilyenkor; gyorsan szeleteltünk s dugaszoltun A látogatásból nem sokat láttam, beszélui sem beszélhettem ; amíg negyven gyermeknek a kérdezősködésére feleit a házi gazda, hogy : Lajos bácsi igy, Lajos bácsi ugy ! még egy szelet kenyeret: Addig elteit az idő. Mi a diófa alatt táboroztunk, a hölgy luristák bent a kávé körül csatároztak s vizsgálták a házi berendezést, a falusi asszonynak egy szerű, de tiszta bázatájékát. Töszomszédbau a Székely család lakik, Berkovics plébánost és Hantkét, akik inkább érdeklődnek, figyelmeztettem, hogy innen származott Aranyosrákosi Székely Sándor unitáiius püspök, ki A Székelyek Erdélyben czimü kis munkájával a nagy Zalán futását pattantotta ki Vörösmartvból. Tudvalévő, maga Vörösmarty mondd többször, hogy ha Székely Sándor nem lett volna, ő nem iita volna Zalán tutását, s ha irta volna is, de nem igy. Hanem az idő eltelt, a szekerek megindultak s a diákok végig daloltak a falun, Várfalván, a második falun is, hol napvilág megláthattuk még Kossuthnak egy kis mellszobrát, Báró Jósika Gábornak nagy kastélyát s az Aranyosparton emelkedett régi várnak romját. A nap lement, de feljött a hold s mi berohantunk a szük hegyek közé! — Szomszédja valék épen Erzsikének. Dehogy! Kettőnek. Takáes Józsefnét is Erzsinek hívják, Szabó Erzsi is Erzsi. Különösen Szabó Erzsi vala elragadaz erősen ható körülményeket, a polgármester fizetését jól megindokoltan megjavította 1400 koronával. Ezt az intézkedést nem hagyja helybe, a javítást nem engtdi meg a vármegye. Nem engedi meg Bődy Zoltán aljegyző, Arvay Lajos alispán, az Állandó választmány, s a megyei Törvényhatóság. Én ugyan tamás vagyok abban, hogy ehez jussok volna ezeknek a tényezőknek. Mert nem kell mindenkit szamárnak tartani, a ki nem megyei. A törvényt is természetes, józan eszű, emberek csinálták. Beleírták bizonyosan abba a törvénybe, hogy a vármegyei törvényhatóság, ai'jon őrt, s akadályozza meg, ha valami boldogtalanságot csinálnának a város rendezésében: ha valami szabálytalanságot, kárt, jogtalanságot, illetlenséget stb. csinálnának. De arra nem hatalmazta fel a tőrvény a vármegyét, hogy egyoldalúan minduntalan belekapczáskodjék egy rendezett tanácsú "áros dolgába. Eddig csak azt mondja néhány hirlap, hogy a vármegye nem barátja a városnak. Most az látszik, hogy ellensége is. Nincs eset rá, hogy a vármegye meg tudná okodatolni ezt a kerékkötését. Mivel indokolja meg? A polgármester rosz hivatalnok? Csapassa el. Kárt csinál? Csapassa el. Bármely megnevezhetetlen okból illetéktelen vagy méltatlan az állására? Csapassa el. D munkájának megdijaztatását ne akndályozza. Lám a város képviselete megindokolta a fizetésjavitást. Megizídokolta avval, hogy a többi tisztviselőnek is javította, sőt az országban mindenkinek javult utóbbi időkben a tatva a gyönyörű tájék festőisége iránt, ő Kalocsáról jutott Göcsejbe s ilyen köves hegyeket még nem látott. Épen ugy, mint a diákok sem. Sze, mondom, a tordai igazgató levele szerint még Tjroczkón sincs mit látni, hát mif csudálkozik maga itt ? Igaz, hogy igen szép itt ez a Liánykakő. Vékony, magas kőszikla oszlop közvetlen az Aranyos és szekérút között. Ide menekült a túlsó partról, vizén át, a várnak tündér kisasszonya. Róla nevezték igy e sziklát. Változatos alakulatokban emelkedik kétfelől falmeredeken a sziklás erdős hegység. Egy öreg kőszikla alakulatot Deák Ferenczuek nevezett el a rákosi tanitó. Szük völgyben a víz, közvetleu partján az ut, s ezekkel párhuzamban háromlépés távolságra épen most építik a vasutat, mely a hegyeken át Arad felé fog futni s összeköti a Havast a két czárával. A hegyi oláhok azt mondják, mikor Tordára jönnek, vagy rés7Íbe aratni a falukba, hogy jönnek az országba, »á czáre«. Egy óra múlva elérjük Borév oláh falut. Itt egy kissé kitágul a levegő s a hegyeknek egy kis piacza van; állomása az utasoknak. A korcsmáros toroczkói ember. Jobbra a Járapatak partján szekérút viszeu Alsójárába, ahol fazakas mesteremberek is laknak, de mi az Aranyost is itthagyva balra megyünk Toroczkóra. Itt is keü egy órát szekerezni alig észrevehető emelkedéssel, siránkozó patak partján legdúsabb erdős hegyek között, ^.laposan felsültem itt a tudományommal. Meglepetést ígérgettem a társaságnak, hogy itt vas úton fogunk utazni. Hol a vasút? Hol a vasút? Még mindig nincs itt a vasút