Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-14 / 37. szám

2 MAGYAR P A IZ S 1911 szeptember 14, bályokkal van agyounyomorgatva az iskola! talán azoktól nem lehet az ilyenekre ügyelni. Arra kérem az olvasót, nehogy tanitóellenességet vagy pláne rossz indulatot lásson ebben a czikkben. A dolog ellenkezőleg áll. Sőt nemcsak magam, s a magamfajta emberek, de általában immár a nagy közönség is legalább is átlagosságban pártján áll a tanítónak ; elég rokonszenves előtte a tanitó : B minél műveltebb a közönség, annál rokonszenvesebb előtte a tanitó ; mert tud elmélkedni ama nemes nagyczélu munkáról, melyet a tanitó végez, s tudja mérlegein a végzett munka mellett olcsóságát annak a silány konc/nak, ami általában a tanítónak jut. S igy legalább rokonszenv jut a szegénynek. De nem csak szánalmas rokonszenvre ér demes a tanitó, mint az anyának nyomorék, gyámoltalan gyermeke ; hanem kikél sokszor a harag is az érdemnek s elismerésnek egyenlőtlen mérlegelése miatt s úgy áll a tanitó pártjára. S vájjon nem méltó é a harag és felháborodás? Hiszen a tanítónak 90 százaléka értelmes színvonalon áll, s ugyanez a 90 százalék erkölcsi életünkben vezet is ; 50—60 százalék szellemi színvonalon vau s értelmileg vezet, nem a gyermekeket értem ; vezeti a felnőtt emberek tömegét is, — s majdnem ugyanannyi százalék irodalmi ember s különösen a zene terén műveltek ; 20—25 százalék értékes műveken dolgozik — hírlap ban, felolvasásokban, tankönyvekben, szépirodalomban, történelmi művekben, zeneszerzésben stb. Hol van az a társadalom, hol az a közélet, az a tömeg, mely annyi százalékot tudna kiáilitani vezetőknek ? S ha e tanitó rétegből egvik-másik, aki a 20 millió közül az első ezerekhez tartozik, öt-hat hét gyermekes apaként lehorgasziott fővel j r, mert a buta dúsgazdagok mellett éhenkórász módra tengődik hol van az a krisztusi szellem, hogy ne lázongjon ? De — s itt van az én beszédemnek a veleje — ha lázong, eléall az ellenfél, a tanitó-gyüiölő s pofon vágja avval a négy levéllel, melyet a kollega irt. Na iázongj, érdemetlen ember vagy, haszontalan ember vagy, haszontalan az egész fajtád, íme itt a bizonyság, ala itos emberek vagytok, a műveltségnek, irodalomnak még csak az ábécéjét sem ismeritek. Ezért tehát igaza van az én berohanó s felháborodottan lármázó barátomnak, mikor azt mondja, hogy ő nem vállalja kollégájámegy ki, a lobbit, benszülötteket már itt benn magára szedi s ő viszi ki őket széles hátán. Az Olt maga megy magára, de ott küu nemsokára ezt is ö szedi fül. Az Aranyos tehát peregteti le itt a7. aranyszemecskéket. Régebben mosták itt a völgyben a czigányok az aranyat, vagyis posztódarabokon szü'ték. A többi megy tovább a Marosba, Marosból a T.szába, Tiszából a Du nába. Köváry László történetíró kis gyermekek számára versben irt volt töldrajzot »Györke« utazása czimen, s a folyókról irván ezt mondja : Látói, ezeü egyig Mind nálunk erednek; De, mint pénzünk, lassan Öí is kiperegnek . . . Kissé elhallgatok s lassan búsan mondogatom : kiperegnek . . . kiperegnek . . . S közbevág egy diák: Leperegnek a Feketetengerbe. D ;hogy ! Kijavítja Berkovics plébános: A feketesárga tengerbe, Ausztriába. A Keresztesmezőt korba veszi a hegyek, dom bok lábához simuló 13 falu, 2—3 kilométerre egymástól. Ez volt a régi Aranyosszék. Lábunk alatt Alsó- g b elsöszentmihály falva, elő tűnk Mészkő, Sinfalva, tovább körben Várfalva, Csegez, Rákos, Kövend, Bágyon, Keresed, Felvincz (a volt székesnak a négy levél iróját, sőt óhajtja, hogy tőrültessék ki az olyan a tanítók névsorából. És ebben én teljesen igazat adok az én berohanó barátomnik, mert szeretem a tanítót, de jobban szeretem a tanítóságot; megbecs ilöm az embert, de többre tartom a munkáját; tisztelem az érzékenységet, de az első az igazság. Borbély Gyórqy A gydgyfu-gőzölő készülőkről, mint házi gyógy és kozmetikai eszközről, vagyis a rheuma, csúz, köszveny és iskiasz nak házilag való gyógyításáról. Irta Kiss József Békéscsabán. Segédforr isok : dr. Flóris Áronnak a „Magyarország" munka társának összes müvei, dr. Purjesz Zsigmond féle és egyéb belgyógyászati könyvek. Átnézte Dr. Flóris Áron budapesti orvos, A a 2 korona 35 fillér. (Hót ábrával.) II. Hiszen az illem, a becsület nem eugedte volna, hogy én más eszméjével felczifrálkodva, másnak érdemével hivalkodjam. Ez az oka annak, hogy az iparos nevét az orvos nevével egy helyütt kiírni kényszerű voltam. Hát van ebben szégyenelni való ? Hát oly hatalmas szó az az „etikett," hogy a józan ész és a jog, igazság, méltányosság serpenyőjét is lenyomia? Vajha'a tönk sáétére jutott szegény hazán minden egyes tagja azt az üzlet, — és a testi, — szellemi munka etikettjót tartaná szem elmt, amelylyel az angol magát a világ legelső és leggazdagibb nemzetévé felküzdötte! Hát az eszme birtokosa szégyenli a nevét? Szégyenli, hogy az emberiség közjavára az általam kieszelt dolgot még tökéletesebbé tette ? Avagy ezzel azt az örökigazságot akarja meg dönteni, hogy: „Méltó a munkás az ő táplálására?'

1 Csoda biz' az ! Mi érlelte meg bannent azt a gondotatot, hogy a gyógyfügőiölö gépet kieszelj»m ? Azt a beteget, aki gyógy fügőzölő gépem által re nél meggyógyulni, sietek megdóntiietlen érvekkel, meggyőzni afelől, hogyha magát naponta többször, 3, 4, 6 szor is szorgalmasan gőzöli: nem fog találmányomban csalódni, mert gépem feltalálásán nem azért törtöm a fejemet, hogy miként a legtöbb külföldi, ugy én is a beteget pénzétől galádul megfosszam, hanem azért voltam kénytelen valaüi uj és az eddigiektől merőben elérő gyógymódot, jobban mondvi gyógv eszközt kieszelni, mert feleségem 1908 ik év tavaszán oly rheumás volt, hogy már igen kevés reményt fúztem felépüléséhez. Amit neki szakemberek és avatatlanok, dilet tánsok ajánlottak, azokat feleségem már egytólegyig mind megprób ilta, de eredménytelenül. Igy jutottam a gyógvfügözölés legelső gondolatára, város), Harasztos, Gijéres, xLgerbegy Ez a 13 falu 'ojásdad karikát csinál. Csupán Csegez szö kellik ki egy kissé északnyugaton a hegyek tetejére. Mikor nekik adták, méltatlankodva kérdezték székelyeseu: Hát nekünk esek ez?! Délre rug még délen Keresed és Felvincz is. A többi szép ovális karikában sorakozik. — Karakterisz tikusan egy jellemvonásu nép lakik itt. Még vallási ügyben is, csak a keleti három gazdagabb falu: Harasztos, Gyéres, Egerbegy s Szentmihály falvának fele református, a többi unitárius. Vala mennyi »székelyhuszár« volt; most mind kisbirtokos dolgos emberek, vasárnapi kékruhábao. Sem az uraságot, sem a szolgasá^ot num ismerik. Önérzetes büszkeségre hajló nép. Kurucz magyarok. Az oláhság, vagy tisztán, vagy vegyesen, de ezen a karikán kivül lakik. Amint Basta utolsó szálig kipusztította különösen Ujtordából az embereket: Bethlen Gábor az Alföldről népesítette be a várost, Bocskai hajdúival. Ilyen alföldi hajdú félék talán ezek az aranyosszéki székelyek is, mert sem szokásban, sem nyelvben, sem ruházatban nem hasonlítanak a többi négy székelyszék népeihez s az erdélyi megyék magyarjaihoz sem. Mondom, sajátságos kurucz magyarok. A faluban csak a pakulár az oláh. Kóvenden még ez sem A kuruezságot igy fejezi ki a tréfás népvers: mely rövid idő alatt teljesen kielégítő, sőt bámulatos eredményre vezetett, mert nőm már az első kísérlet után határozottan jobban érezte magát, előbbi kinzó fajdalmai csakhamar megszűntek, 15—20-szori gőzölés után pedig teljesen visszanyerte egészségét. Időközben magam is nagyfokú rheumában szen/edtem s ugyancsak 15—20 szőri gőzölés után egészségem teljesen helyreállott. Ugyanez .el nyerte vissza egészségét dr. Flóris Áron budapesti orvos is, aki már 5 évig szenvedett izomrheumában. E gőzölőgép használata közben — miat emiitettem, annak kezdetlegességét és számos hátrányait Flóris dr. ur felismerte, ezt velem jelentékenyen átidomittatta, ezért a megkorrigált gép már nem nevezhető többé Kiss József féle, hanem dr. Flóris és Kiss féle gyógytü • gőzölő gépnek. Ugy hiszem, hogy ez a becsület! Hogy a nevezett gyógy fú közölő gép elvitázhatatiauul hézagpótló gyógyeszköz és hogy alábbi fejtegetéseim, állításaim a valóságnak teljesen megfelelnek, bizonyság erre a magy. kir. szabidalmi hivataltól nyert szabadalmi okmány és több orvosnak elismerő nyilatkozata. Találmányomat a szakértők hivatalból megvizsgálták és azt beható tanulmányozás után jóváhagyták. Ezért hát a kételkedők forduljanak e gyógyeszközhöz bizalommal. Sót olvassák el a nálam eredetiben is meglévő számtalan hílairatokat, me yek nem egyebek miat a bennem bízóknak minden üzleti fondorlat nélküli, saját hálaérzetüknek önkéntes és nem kierőszakolt megnyilatkozásai. Aki már a rheuma, csuz, köszvény stb. betegségekben mindigr sikerrel alkal nazott gépet, helyesebben mondva gyógyeszközt egyszer beszerezte, az azt meg is becsüli és mint a régi aranypénzt, mely értékét sohasem vesziti, még akkor is nagy becsben fogja tartani, amikor általa egészségét mir visszaaverte, mert bizvást előveszi azt minden .legcsekélyebb kellemetlen érzések, például szúrás, szemezés, nátha, köhögés kezdeti* r és a legnagyobb bizalommal kezdi újból a gyógygózölést, melynek napi 1—2 szeri használata után a kivánt eredmény soha el nem marad, mert szükség, hogy a hatás utáa az ellenhatás, vagyis a jobhulás következzék be, tudván azt, hogy ugy a fizikában, uem külömben a gyógyászatban is mindig a nagyobb erő, (és nem a betegség) győz. Tehát ezt a kipróbált és biztos gyógyulást eredménye/.ö gyógyfűgőzölő gépet az emberiségre nézve feemelt fővel én is áldásnak tartom és véteknek tartanám, ha -szent megg ,öződésemen alapuió ezen igazságok, a házi gyógyászati vívmányok velem egyitt a sirba szállnának. Mert maga a számtalan beteg és béni sóhaja adta ke'em!>e a tollat, hogy gyarlatag leírásomon, tárgyalásimon felbuzdulva, a bizalmatlanko lást felreiéve, önmagukat és önöt eiket is megmenthessék családjuk számára, még p iJig az orvosságos üvege-:, kenőcsök és porok nélkül, amelyekről sok lelkiismeretes orvos nyíltan bevallja, hogy: .ezek között a legtöbb csak szuggerálva gyógyit, esetleg kevés i lőre enyhit." (Folytatása követke/is.) ——

—————^— Bágyan, Kovcnd, Kikas, a határa párás, tolvajságbau szniias. De ez csak tréfa, s inkább csak a nm kedviéjt van. É'i >s me-unum a komolyságot s egy kis hu mori dobok a iologba Sohasem szoütam félteni a tekintélyemet. Nem is volt soha. Fiuk ! mondom, különösen egyik falu igen nevezetes itt, történelmi nevezetességű. Hailjuk, halliuk, melyik az? Aranyosrákos, ott né előttetek. Miről is nevezetes ez ? S az egyik diák hamar átlátott a szitán s ráduplázott. Arról nevezetes, azt mondja, hogy egy vikáczión itt keresztelték meg Pistát, a tanár ur fiát. — Jól feleltél pajtás, Menjünk tovább. A Tordahasadék déli végén vagyunk, leugrálunk s gyalog lépegetünk le a Hesdát patakra, mely egy árva malmot táplál. Csinos oláh leányok gereblyélik a szénát, az oldalon pakulár (pecus) őrzi a juhokat. Itt ácsorog egy elhagyott és sohasem használt menház. A szűk völgyben a patak partján csinált uton s kis hidakon megyünk. Bégebben a kis pataknak nagy kövein ugráltunk s rendkívül kedves udvariassággal ölünkben segítettük át a hölgy turistákat. IVa — 2 kilométerre elérjük az északi nyilást. Ott tul a gyepes részen van egy bő íorrás. Mikor itt ugratott, Szent László királynak a lova patkója fakasztotta