Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-13 / 28. szám

XII. év, ZalaecBmeg; 8911

, Julim 13. 28. szám tOfcŰMtéri *r : "jSjy étre 4 kor 04 f Vtí éret 2 kot 04 f üT«fy*<ir« 1 kor. 04 f srá» 8 fillér. Hirdetések dija megegyezés szerlat, Nyilttér sora 1 kor Szerkesztőség kiadóvat*«: Kossuth-atcxa 43 B^ericeRKti Z. Lajos / LBNQXISL F £114 El 3ST O Muniattosak: ^ BOBBÉLY GTÖEG 3T Up ajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Mozog a föld. Babonások ne legyünk. A baboDát ne csak ae terjesszük, de igyekezzünk róla mindenkit leverni. Az észnélküli balhiedelmek ok nélkül ís czél nélkül rontják az embert. Ok nélkül előre ne higyjünk mindent, amit a gyönge idegzetű betegeknek fantázia ja megalkot. Azonban, ha hátra tekintünk, látjuk, hogy az emberi életnek nagyobb, erősebb jelenségeivel rendesen párhuzamosan megjelenik egy-egy természeti ritkább tünemény is. Egyes nagyoknak, nemzeteknek nevezetes mozzanatait, forradalmi szerepléseit, rendkívüli állapotait, átalakulásait, tragikus históriáját igen sokszor megszokta előzni valamely természeti rendkívüli, csudálatos esemény, vagy követni szokta, vagy velők párhuzamosan jelenik meg. E megelőző, vagy kisérő természeti csudás jelenségeket a régiek poríentumnak hivták. Háborús időben megjelenik az északi fény, az üstökös. Leomlik a várkapu, mint Kolozsvárt történt a 17. században. Világhóditása előtt Attila álmot lát, hogy több ágra szakadó folyó ered belőle, nyugatra folyik s elborítja a világot Caesar felesége rosz álomképet látott márcz us idusa előtt. Biztosan tudta, hogy másnap meghal az ura. S Caesar épen ezért nem tudta kikerülni a fátumot. Leszúrták. Jézus halálakor megrepedezett a templom homlokzata s meghasadt a hegy. Maga pedig megjósolta volt magáról, hogy ha majd ismét eljön közénk, nagy viharban, földingáskor, villámlás és menydörgés közt fog megjelenni. Ne legyünk babonásak : ez a szellem forradalma, s gyöuyörü költői hasonlat. DÍ hogy az emberi élet históriájában a nagy jelenségekkel s talán a kis jelenségek kel is, rendesen természeti tünemények is járnak párhuzamosan, a nagyokkal nagyok, a kicsinyekkel kicsik: adatok bizonyítják. A kérdés csak az, hogy az ember, az embern k az élete, teste, szelleme, története vájjon valamelyes szerves összefüggésben van-é a földdel, vizzel, levegővel, ezeknek anyagával és erejével, törtenetével, vagy pedig csak véletlenül van párhuzamban, költői hasonlatban? Tudja, aki tudja; én nem tudom. De inkább az előbbit tartom. Ha vannak, akik biztosra veszik a szervi összefüggést, azok nem a csudát hiszik, hanem a természetes tüneményt látják. A kik semmi okozati összefüggést nem ismernek s mégis hisznek, azok babonások. Akik sem nem értik, sem nem hiszik az összefüggést, azok teszik az értelmiség középosztályát. Bárhogyan van e tekintetben a dolog, köznapi frázissal elmondhatjuk, hogy nálunk trióit mozog a föla. Az anyag ereje duzzad s megrázza a lomba tömeget, az öreg főidet. Isten tudja, hogy a föld erejének megfelelő szellem, az eddig sokáig heverő szellem vájjon nem épen ugyanakkor kezd-é terjeszkedni s megrázza az alföld népében is a lomha emberi testet, hogy uj alakra formálódjék. A föld szelleme, az erő, megizmosodván, kinő a földbői, tisztán, vagy salakot is hozva magaval, felt ír egy ismeretlen világba, a mi világunkba. Az ember ereje, a szellem sem maradhat mindig lenyűgözött kiskorú, megerősödik — talán épen a ránehezedő tehertől — s léghajókon vagy repülő szárnyakon eddig ismeretlen regiokba, a magasba tör; a magasba tőr s lerugia lábáról a lánczot. Az öreg főidnek s a fiatal emberiek minden ilyen megrázkodásakor egy-egy szolgaságlancza törik ketté s egy-egy szabadságszáraya készül. Ha nem hinném a szervi összefüggést a föld és répe között, akkor talán babonás volnék, de a babonából is hinném talán, hogy a földingás forradalmat jelent, a forradalim pedig szabadságot sóvárg s néha teremt. Borbély György A néptanító. Csodálatos embertípus ez. Harmíncz-negyvenezer van 20 millió között. Ötszázszorta kevesebben vannak mint ahány ember ebben az országban él. Jól jegyezzük meg: ötszázszor kitelik a nemzet zöméből az a szára, ahányan ők vannak. A nemzeti művelődés alapját mégis ők képezik. Vállaikoa tartják a közművelődésnek szent épületét. Vau középiskolai tanár. Van főiskolai és egyetemi professor özönével, de sem a középiskolai tanárok osztályozása, sem az egyetemi professorok abszolutóriuma fel nem ér a néptanítók mesterségéhez. Mesterség! Azt hiszi a szavak felett elsilcló olvasó, hogy ez valami alacsony dolgot jelent. Vizsgáljuk csak közelebbről: Németh Jenő Zalaszentmihályon tanítóskodik. Abban a faluban 18 esztendő óta pazarolja azt a kincset, amellyel az őstermészet bőkezűen megMiképp lehetünk hosszú életűek?*) A gyarló ember előtt az egészség ápolásának szabálya oly titokzatos, mint eleinte volt az önmozdony-kccsi (automobil,) vagy a villanyvonat szeikes.ete, mely az ülés alatt, a kei ekek között szépen, takarosan elrendezve foglalja el a parlag helyet. Szeretné is mindegyik kiváncsi meglátni az ördöngös gépezetei, mert valahányszor az ilyen jármüvet használja, mindannyiszor boszantja a tudásvágy és kíváncsiság, mely szüntelen ezt a talányt adja fel: „Miképp forog hát a kerék." De mivel senkitől sem kívánhatja, hogy kedvéért valaki a kocsit felfordítsa és neki a gépezet alkotrészét tőről-végre, órákhosszat megmagyarázza, azért hát ebbeli tudásvágyának kielégítésére nagy garral törtetve sohasem törekszik. Igy vagyunk az egészségápolás titokzatos szabályaival is. Én hát felfordítom ezt a jármüvet, szétszedem és amint gyenge tehetségemtől kitelik, megDr. Flóris Áron fővárosi tanár és orvos (Karpfenstein utcza 18.) „Miképp lehetünk hosszú életűek.

1' cz. nagy ezikk sorozat át most kiadta rendkívül disies kiállítású könyvben. A részletekből annak idején többet is közöltünk, sőt a nagy értíkü tartalomról vezérczikfeet is irta Magyar Paizs, melyet a könyv írója könyve élén közöl is bevezető sorokként. — Ez a czikkely a migjelent könyvnek általános bevezetéséből valé. — A könyv ára 8 kor. 85 fillér. próbálkozom ennek megértésével, megmagyará zásával. Elmondom, hogy mikéut.keli goudozni, jókarban tartani, kímélni ezen önjármüvet, az emberi szervezetet. (Csak azután jóakaratú figyel met kérek és, becses türelmükért gyarlóságom miáu pedig elnézésért esedezem.) Teszem pedig ezt részben honfitársaim, embertársaim testi és lelki üdviért, kiváltképpen pedig azon nemzeti szégyenfolt eltüntetéseért, hogy a magyar mindenütt fitogtatja nemzeti szegénységibizonyítványát azáltal, hogy a gombostűtől kezdve a cséplőgépig mindent külföldről vásárol. Küldföldről hozatjuk az építészt, a vegyészt, a kántort, a rabbit, a gyógyszert, az orvost, sőt a vagvouosabbjaínk külföldre sietnek . . . meghalni. Mintha bíz' azt itt nálunk nem lehetne olcsóbban megcselekedni! Pedig a müveit nyugat jól tudja azt, hogy azon országbeli a legmüveletlenebb ('oaibár) nemzet, amely legtöbb pénzt kö t el idegenben. A barbár nemzetnek pedig oly veszett bire vau, hogy oda csak azok mennek elvétve látogatóba, akik a dalai láma látogatására Tibetbe, Lassába is elindulni merészek. És íme! Még Szerbiában is nagyobb a külföldi forgalom, mint nálunk, a szép Magyarországban. A pénzünket külföldre fecséreljük; az idegenek hozzánk pénzt költeni nem jönnek : misem természetesebb, minthogy az ilyen országnak elszegényednie kell. Aki pénzét idegenben fecsérli el, vétkezik s. ját családja, nemzete és önönmaga ellen, mert ennek végeredménye a szegénység. Pedig a betegség és a korai halál leginkább a szegények között üt tanyát, AZ okot kell hát | . elsősorban is megszüntetni. Adjuk ki mindenütt a jelszót: „Legyen még a szegény napszámosnak is takarékpénztári könyve." Kinek mondjam el elsősorban is az agészség ós hosszú élet titokzatos szabályait, törvényeit? Kik azok, aktk legisleginkább hivatvák ennek megtanulásására, tudására, alkalmazására és alkalmaztatására ? Az anyák. Kik azok. akik saját és leányaik hiúsága kielégité.-ére a férjnek legtöbb* pénzét idegen gyártmányú czikkekért fecsérlik el? Az anyák. Kik azok, akiktől az egészség és hosszú élet (a fogamzás, kihordás, szülés, gyermek-ápolás, végül a nevelés, szoktatás szabályai megtartásával) leginkább függ? Az anyák. Én hát könyvemsít kiváltkép az anyák üdvéért irtam, de mm ingyen! Fizessék le érette az obulust. Nem kérek én mást, mint. „Több hazafiiságot" Ezt pedig róják le az által, bogy a „Magyar Védőegyesületbe'' iratkozzanak be. Az évi tagsági díjért (4 kor.) az „Iparvédelem" C.:ÍCIŰ lap ingyen jár, innét megtanulják a magyar ipar pártolását. Csak írjanak az „Iparvédelem" cziuiü lap szerkesztőségébe Budapest, VIII. kerület, Szentkirályi utcza 3 ik szám alá, jelentsék belépési szándékukat, küldjék meg a tagsági dijat. Tanítóknak, kisgazdáknak és kisiparosoknak a tagsági dij évi 2 korona. A nyájas olvasó korántse higyje azt, hogy a hosszú élethez kívántató, temérdek szabályt megtartani bárki is képes lenne, ha eme 3 feltétel, ezen alább elősorolandó 3 főkellék hiányzik: u. m. 1 szőr vasakarat, 2 szór rendithetellen szilárd