Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-13 / 28. szám

MAGYAR PAIZS 1911. junius 222. áldotta öt. Izsó lelkesedéssel formál az emberből embert, miDt a szobrász az agyagból emberi hasonmást. A műhelyük azonban különbözö. A szobrász-művész világos, szellős műteremben alkotja müvét. Csend van körülötte. Templomi csend. Ihletét még csak röpke szellő sem zavarja. Németh Jenő egy közepes magasságú szobában mesterkedik. 70—80 gyermek ül előtte. Buksi, borzas tejük van ezeknek. Fejükben csmtalanság váltakozik a kamaszkornak szines, derűs gondolataival. Egyik szélesre húzott szájjal, a másik a feladat megoldására összpontosított gondolattal ül helyén, a harmadik pedig megrovást érdemlő mozgás-al zavarja Németh Jenő ihletét. Mert ihlet kell ide is. Ihlet é%tudás. A gyermeknek agyát, kezét lekötve kell tartani. Rövid idő alatt kell megtanítani sok mindenre. A természet, ismeretére. A kétszerkettő hasznos ságára. A faiszeretet és nemzetbecsülés magasztos érzetére. A munkásságnak lelketnemesitő, felvidámító tulajdonságára. Németh Jenő mindezt 70—80 gyermek jelenlétében mesterkedi végig. Egy szük szobában. A melvik még olyan sincsen, mint a zalaegerszegi börtön. Sajátságos szokás van a mi hazánkban. A rablóknak, gyilkosoknak, sikkasztóknak és erkölcstipróknak palotákat építtetnek. Központi gőzfűtéssel, modern villanyvilágítással felszerelt, muskátlis ablakokkai ékes palotákat. Nemeth Jenő pedig a jövő apáit, anyáit vizes falai:kai épített, roogyos padlóval, padokkal berendezett porfészekben világosítja fel arra, ami nek híjával az a sereg a zologusnak lehetne kísérleti anyaga. De hát nem enöl akarok beszélni. Az irásom elejéu azt mondottam, hogy sem a középiskolai tanárok, sem az egyetemi vagy főiskolai professorok munkája nem éri el Jenő mestprségének a szintjét. Nem szeretném, ha az emiitettek közül csak egy is elfogultsággal, lekicsinyléssel vádolna. A magasabb rangú tanintézetek tanárai már alaptudással, készültséggel, kicsiszoltsággal biró, érteimes hallgatóknak mondják el a leczke anyagot. Az ó munkájuk tehát olyan, mint az épületeken a tető felrakás, s a czirádák, czifraságok elhelye ése. Anélkül nem egész, nem mutatós az épülőt. Németh Jenő munkája nehezebb, s bár lent kezdődik : mégis magasabb. Ö műveletlen anyagot, kap. Hat hét éven keresztül úgyszólván mumusként állítják a gyermek elé. Félelemmel néz reá azacsöpp emberke, aki később tűzbe vízbe rohanik szemének egy intésére. Annak a gyermeknek az agyába ő ad gondolatot. A gyermek az ö mozdulatát utánozza. Olyan szavakkal beszél, mint ó. Titokzatos módszerrel, de mégis nagy nyilvánossággal vési a gyermek agyába, hogy mi az az »a«. Van-o nagyobb orom a földön, mint Németh jellemmel párosult szorgalom és kitartás, 3 szor oly anyagi körülmény, amely ezen szabályok megtartását lehetségessé teszi, avagy megkönnyíti. Tehát ide is pénz kell. Azért nem tanácsos azt külföldi portékáért elpocsékolni, mert a pénz, vagyis a pénzen megvásárolható cselekvési képesség és szabadság oly fontos kelléke az egészségnek, mint a viz, a levegő. Ily feltételek mellett okvetlenül bebizonyosodni látjuk a természetnek ama titkos törvényét, hogy minden teremtett állat 8-sor annyi ideig él, mint ao ennyi idő alatt (erőszakos, mesterkélt gyorsítás nélkül) kifejlődik. Az ember akkor éri el a fej lódés legmagasabb fokát, amikor a honalj alatti szőrzet 3—4 czentiméter hosszúságú. Akiknél ez csak 30 éves korban észlelhető: azok 30-szor 8, vagyis 240 esztendeig jogosultak az élethez, feltéve, ha okszerűen élnek. (Aki tél végével cseresznyefája körül a földet elhordja és a hiányt, a gödröt fél, vagy egy méter mélységnyire, a mig gyökeret nem talál, ló és baromfi-trágya keverékkel tölti meg, annak c&eresznyéje egy hónappal hamarabb érik; aki pedig a kihordott földréteg helyett a gödröt hóval vagy jéggel temeti be, az a rendes cseresznye érés után egy hónappal későbben szüretel. Mindkét esetben cseresznyéjét jó drágán adhatja el. De aki ezen csíziót, ezen hasznos tant nem tudja: az csak akkor szüretel, amikor mindenkinek van cseresznyéje.) Valamint a cseresznye-érés idejét csak akkor vagyunk képesek gyorsítani, vagy késleltetni, ha tudjuk annak csinját-módját: ugy szintén életűn Jenő öröme akkor, mikor az akis ember fejledező eszével az »a<i »r« »c« belükből egy egész szót, egy fogalmat alkot? Én nem hiszem, hogy volna, mert az a kis nebaló akkor nagyobb tudást szerzett, mint amekkorát a középiskolai érettségi vizsgálat bizonyít, vagy amelyiket az egyetemi reclorság a szigorlatok után elismer. Persze, ezt csak viszonylatképen mondom. Németh Jenőnek a mestersege tetiát magasabban áll, mert ő épít szilárd alapot annak a tetőnek, cz.rádának, ami nélkül a műveltség épülete nem egész. Az aztán más lapra tartozik, hogy növendékeinek és az öregeknek lelkeit a hitnek nupticus világába emeli azokkal a latin nyelvű énekekkel, amelyekkel a templomban az urat dicsérik. Ennyit mondok az ő iskolai nevelési módszeréről. A közművelődés és közvagyonosodás terén népének apostola. A művelődés iránti közönyösség jogát a »Népkönyvtár« és »01vasókör« alapításával törte meg. Felolvasásokkal, szabad előadásokkal tartja ébren népinek Méhr^dt öntudatát. Mu'attatásról som leieciKezik meg. Tauuvanj aival sziuieioatiasuiiat tart, s a felnőttek is örömmel tanulják meg a nekik kiosztott szarepeket. A közvagyonosodás elősegítésére hitelszövetkezetet csinált. Népének a haladás iránti ragaszkodását bizonyltja az, hogy búzája, rozsa között nem tűri meg a konkolyt és egyéb magot, hanem az ő buzgólkodására tisztító géppel rostálja meg az életet, s ugy veti a íöldbe, ugy adja a malomba. »Népháza« is van Zalaszentmihálynak. De fogékony a népe is. »A nép, az istenadta nép* bocsülóssel veszi körül azt, aki gyermekét neveli; aki népét a művelődésre sarkalja; aki a nép vagyonát szaporítja. Szeretném, ha statisztikát készítenének arról, hogy hány Németh Jenő akad a 30—40 ezer tanitó ember között. Világos, szines kép lenne az a statisztika arra, hogy a közművelődésnek épülete csakugyan az ók vállaikon nyugszik, pedig ők «c»ak néptanítók». Lengyel Ferenc*. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 7244. 1911. Az utczai járdák tisztántartása és öntözése. Vóohatározat Zalaegerszeg r. t. város 2566—888. sz. érvényben levő köztisztasági szabályrendeletének a házak előtti gyalogjárdák öntözésére és tisztá'itar' tására vonatkozó rendelkezéseit az 1876 : XIV. t.-cz. 2-§., illetve 154. § a) pontja alapján ekként 1 ket is cak -ikkor tudjuk meghosszabbítani, ha érdeklődéssel viseltetünk azon szabályok iránt, amelyek arra tanítanak, hogy miként lehessünk hosszú életűek. Mindenesetre a hosszuélet dolgában sok függ attól is, hogy valaki elég életerőt örökölt e szüleitől. Vannak, akik ezt ta adják. Hanem sokan azt állítják, hojy az ember szüleitől csak a rend6S, vagy rendetlen életmódra való hajlandóságot örökli. Részeges, kötekedő, házsártos emberek gyermekei is olyanok lesznek, szóval mértékletlenek, mely azután a tüdővészre, tüdőgyuladásra való hajlamot, ós igy a rövid életet eredményezi. Hogy azok, akik se irni, se olvasni nem tanultak, tehát a hosszuéletnek titkát könyvből, sőt még mondott szóból sem tanulmányozhatták: azok nem a szeszélyes véletlenség folytán érték el a 100, 150, 200 évet, hanem azáltal értek el nagy kort, hogy szülei mérsékletes életmódját ók is követték, megszokták; már akár a megszokásból, akár pedig a szegénység miatt fauyarodtak rá, az mindegy. Igy élt Ábrahám 175 évig, Izsák 180 évig, Jákob 147 évig, Mózes 120 évig. Drakenberg Jakab matróz lll éves korában újra nősült, 121 éves korábau házasodott legutoljára, 146 éves korában halt meg. Jenkins nevü embert 160 éves korában bizonyos ügyben törvény elé idézték, ahol mindkét fia is megjelent, egyik 101, a másik 100 éves volt. 1724 ben 185 éves korában halt meg egy Petraz Czaiten nevü ember, temetésekor 95 éves fia zokogott koporsója felett. Surrington József nevü paraszt, aki 1797 ben 160 éves korában halt meg, kétszer nősült, halála rendelem foganatosítani, hogy a járdák naponként reggeli 8 óráig előzetesen lelöntozve söpörtessenek. Ezen rendelkezés megszegése a hivatkozot t törvény 7. §, illetve a köztisztasági szabályrendelet 23. §. értelmében 1-től 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén 3 órától 2 napig terjedhető elzárássá! büatetendő. Miről ezen véghalározatoí a város területén szokásos módon közzéteszem azzal, hogy ellene a közzétételt követve 15 napon belül nálam szóbeli vagy Írásbeli fele'obezés előterjeszthető, de felebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtandó. Indokolás. Fenti rendelkezésnek alapul szolgáit azon általános és a vármegye tiszti főorvosa által is többször kifogásolt közegészség ellenes szokás, éogy a házak előtti járdákat a lakosok száraz állapotban söpörtetik és igy a por telverésével a levegőt megfertőzik a mi által a közegészséget komolyan veszélyeztetik. A véghatározatot felebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtandónak rnondoHam ki, uiort a oedüoit uyáii 1uu3e.dk. ut.aU h<tlüa/,UJiUal lan közegészségügyi praeventiv intézkedésre van szükség. Miről a város közönsége közzététel u ján, rendőrkapitány pedig ezen véghatározattal végrehajtás foganatosítása czéljából értesítést nyernek. Zalaegerszeg, 1911 julius 6 án. Dr. Korbaf, p lgármester. Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 7956—1911. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy az 1911. és 1912. évekre szóló III ad osztályú kereseti adá kiszámítási javaslatokat tartalma/ó lajstrom a városi adóhivatalnál 8 napon át, vagyis folyó évi julius hó 6-tól 13 ig bezárólag közszemlére kitétetett a hol is a hivatalos órák alatt bárki által megte kiüthető. Zalaegerszeg, l9ll julius 6-án. Dr. Korbai, polgármester. Zalaegerszeg, r. t. város polgármesterétől. 7649—1911. Hirdetmény. Azon előfordult eset alkalmából, hogy az 1910. év folyamán megtartott katonai hadgyakorlatok alkalmával a katonai táviró és telefon vezetékek megrongáltattak, figyelmeztetem a város közönségét, hogy a katonai táviró és telefon vezetékek megrongálása tilos, az ezt elkövetők sagoruan megbüntettetnek. Zalaegerszeg, 1911 julius 5 én. Dr Korbai, jjolgirmeter után fiatal menyecskét, első házasságából egy 103 éves, másodikbol padig egy 9 éves fiút hagyott hátra. Hiszem azt is, hogy ezen itt felsorolt néhány eset elfogja oszlatni azon téves hiedelmet, hogy a természet a fé fit azonnal megfosztja nemiképességétől, mihelyt nála ősz hajszálak és az arczou ránczok mutatkoznak. Csak a rendszeres, mindennapi gyógykenésnek, gyógyfüvek levében valö fürdésnek legyen állandó hive: akkor a nemzőképesség mindhalálig megmarad. Jól jegyezzük meg azonban, hogy az illanó olajokkal való gyógykenést, zökcsölést (masszírozást) és a gyógy teákban való fürdést, Priznitz-borogatást, sem a villanyozás Celeetro-vitalizatőr), sem labdacsok, sem porok, sem kanalas orvosság nem helyettesitheti, sőt még rontja a meglevő állapotot. A török basáknak és szultánoknak ebbeli összes gyógyszerük nem más, mint rózsaolajjal való kenekedés és illatos füvekből, virágokból készült fürdő. Ezen szabály nemcsak a férfiakra, hanem a nőkre is vonatkozik. Kérdezzétek meg az öreg földműves és pásztor embereket, meg fogjátok tőlük hallani, hogy ók is gyakran kenetik és tipratják magukat. Ez a hosszú élet titkának legfontosabb pontja. Ha valakinek szülei korán haltak is el: azért még ne gondolja azt, hogy emiatt a hosszuéletre ő sem tarthat számot. Sir Hermau Véber orvostudor szüleit korán elvesztette, de ő mindig megtartotta azon egészségügyi szabályokat, melyek áltat vérmirigyei egészségesek maradtak, amely szabályokat ó ezen ozim alatt irt meg, és adott