Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-11 / 19. szám

XII. év, %afi«eflgr«aeg

y 8911. május II. 19. szám Esefisutésl ár : igy étre 4 kor. 04 f m évra 2 kor 04 f Nefyeére 1 kor. 04 f Sgjm szára 8 fillér. SBerkeszti Z. Lajos M-unfcatáraak Hiidetás*k dija megegyezés szériát. Nyiltt'r sora 1 kor Szerkesztőség kiadóvata.: Kossnth-ntcsa 43 lengyelfseencz B O R. B É T gtösg sr lap aidonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Kereszttűzben. Elmondok egy históriát: Helyettes háziasszonyunk nem mindennapi patáliát csapott azért, mert a tisztára mosott ruhának az öblítő vize kiáradt a kis utczajtó alatt. Egy rendőr is meglátta a viz nyomát. Bejött hozzánk. Érdeklődött aziránt, hogy miért áradt ki a viz. Felvilágosodott arról a rendőr, hogy a szennyvíz részére készített gödörbe nem volt szabad önteni, igy hát kifolyt az az utczaszéli árokba. Azaz, hogy ároknak csúfolt mélyedésbe. Sajátságos helyzetben vannak tehát ennek a városnak lakói. Valóságos kereszttűzben, mint a harcztéri katonák. A bázi ur ellenzi, megtiltja a szennyvíznek összegyűjtését. A hatóság pedig elrendeli. Rendeletének érvényesítésére tüzzelvassal keresztül hajszolta azt, hogy minden udvaron építsenek a szennyvíznek egy-egy gödrőt. Nem tudom, mindenütt meg van-e már, de azt gondolom, bogy ez a gödörrendszer nem valami előnyös a közegészségügyre. Tólen még csak ugy-ahogy megfelel a czélnak. De nyáron . . ? Hát kérem ez a gödör rendszer talán m 'g a nyitott kanálisnál is vesz delmesebb. A konyhai mosogatóiétól kezdve minden ebbe a gödörbe vándorol. A baciiius theoristák a megmondhatói, hogy hányféle ázalag él abban az egyvelegben. Felletár Emil íővegyész ur nagytudós, de még tán ő is zavarba jönne ennek a keveréknek a vegyelemzésénél. Nem kellene ugyan megemlítenem, hogy már messziről felfedezhetők ezek a gödrök a belőlük kitóduló illatról; de hat mi őrdögért csináltatták, ha a szemeink elől eltáA iiagyságos fejedelem. Régi idők elevenednek föl, régi Írások régi betűiből. Rákóczi Ferencz kibujdosásáuák kétszázadik évfordulója van most. A kuiucz harczok emlékei ilyenkor felelevenednek szinte önmaguktól is. De a mult idők sírjában nyugvó események igazi hangjár, a szabadság után való kiáltozást, az elnyomott magyarság küzdelmeinek valódi szinét a história lapjai csak gyengén adják vissza. Annál elevenebben szól hozzánk a szövetségiévé), amelynek hasonmás-kiadása most jelent meg Hoinyánszky Viktor kiadásában ezen a czimen : »II. Rákóczi Ferencz vezérlőfejedelem és a szövetkezett rendek 1705. szeptember 2, a széesenyi gyűlésen kiállított szövetséglevele.« Bevezetéssel ellátta Borovszky Samu, a Magyar Történelmi Társulat titkára. A szécsenyí nemzetgyűlésen megszerkesztett, névaláírással és pecsétekkel ellátott szövetséglevél teljesen hü másolata ez. Szól pedig ekképpen : »Mi alól specificalt Magyar Országi Statusok és rendek adgyuk tudtára s örök emlékezetül mindeneknek, akiknek illik, ez Levelünknek rendiben. Hogy minek utánna a szabados Uraságra vágyódó Ausztriai Ház a királyi Diplomát hiti megvolitott undorító látvány helyett kényesebb érzékeinket: a szagló és légzési szerveket bántják ? Hiszen szemnélküli embereket gyakran láthatunk, de hát olyan van-e, aki légzés nélkül él? Furesa helyzet ez. Egyetlenegy kivezető ut vas ebből: a csatornázás. Nem kiesiny dolog és nem is olcsó. Számoljunk csak: Zalaegerszeg város utczáinak hossza 15 ki'jméter. Ezt csak ugy találomra mondom, mert kevesebb is lehet. Hogy a számításban ne csalódjunk, azért veszek 15 km.-t. Csatornázás esetén tehát ilyen hosszú csővezeték kell. Az egyik utczán 25, a másikon 30, a harmadikon 40 czentiméter átmérőjű csövet fektetnének le. A gyűjtő és kivezető csatorna lehetne 50 czm. is. Szakembertől hallottam, hogy átlagárban egy méter czementfeeton cső 7 koronába kerül. Ugy értettem a beszédből, hogy mind a négy különböző nagyságból kellene, s az igy előálló árkülönbözet adná a 7 koronás áthgárat. Egy km. tehát 7000 korona, a 15 kir. : Egyszázötezer koronába kerülne. Megvallom, hogy a földmunkához aem értek, teh?t azt sem tudom, hogy a csövek elhelyezése hány napszámot és mennyi pénzt emésztene fel. Mondjuk, hogy 10 ezer koronát. Igy 115000 koronáért lehetne megvásárolni aat a nyugalmat, amit a csatornázás biztosithat p modern városok lakóinak. Nem volt ilkalmam arra, hogy ennyi pénzt lá hattam volna egyszerre, de elképzelem, hogy nagy összeg lehet, mert nálam még a 2 koronás is nagy pénz. Azonban nem azért él társas életet az ember, hogy kizárólag csuk a saját javáért dolgozzék, hanem éreznie kell azt a kötelesze^ésével által, hágván, minden törvényeinket megszegvén és földre tapodván, és Hazánkat és Nemzetünket minden szabadságától nemcsak megfosztotta, hanem ennek főbb Tagjait minden kegyetlenséggel öldöklette, és sokakat közülök rettenetes kínokkal a Föld színéről eltörleni irtózott volna. Istennek csudálatos vezérléséből nem azon kegyetlen uralkodás rabságából Méltóságos Fejedelem Rákóczi Ferencz Kegyelmes Urunk ő Nagysága kiszabaduiván, és azon Hazánk szabadságát eltdrlő és ártatlan vérünket szomjúhozó Ausztriaiak ellen — Velünk együtt fegyvert fogván és már harmadfél esztendőktől fogva hasznosan hadakozván és végre hogy ezen Ügy dolgában közönséges akarattal tovább is annál jobb Rend tétethessék e folyó Ezerhétszázötödik esztendőben Szeptember Havának első napjára ide a Szécsení mezőben Generális Conventusra Bennünket hívogató Levelei által összegyűjtött volna, szükségesnek ítéljük, hogy mindenek előtte egy oly Fejet válasszunk magunknak, az ki Velünk együtt kittel Confoederálván ezen Hazánk ügyét valamig Isten által régi Szabadságainak helyre hozásával s megnyerésével kivánt czéllyát el nem éri, nemcsak a hadi dolgokban, hanem a Törvényes Egyházi, Politikai és Oekonomiai állapotokban is igazgassa, kormányozza és velünk egyetemben zettséget is, amivel embertársainak tartozik. Ezen az érzelmen nyugszik az egyenlőségnek és a közteherviselésnek az eszméje. A vagyonosabbak többet, nagyobbat bírhatnak el, mint a szegények. Arányos elosztás kicsiny összegecskékre szaggatná ezt a nagy pénzt, és igy egy csapásra megszülethetnék ez az elkerülhetlenül szükséges dolog. Majdnem haszontalan kiadásnak mondom azt, amivel a szennyvíz gödröket létrehozták, csináltatták. Körülbelül 800 háznál ugyanennyi gödröt építettek. Ha egynek-egynek a költségére 9 kor.-t számítunk: 7200 korona kiadást jegyezhetünk fel a gödrök árára. Hogyha eet a csatornahálózat építésére adták volna, már egy lépéssel közelebb állanának Zalaegerszegnek a lakósai ahoz a czélpontl'oz, amelyen tul a tisztaság és jóegészség áldásai környezik az embereket. Igazabban pedig: megmentenék a lakósokat a viz miatt keletkező kereszttüzoől. Lengyel Ferencz. Mikor ébredünk? Gyakori panaszunk, hogy Egerszeg nem fejlődik, Egerszegen semmit sem lehet megvalósiíani. Pedig csendben, feltűnés nélkül mennyi hasznos, jelentős intézmény indult meg, várva a támogatást, amely felvirágoztatja, életerőssé teszi, ezt a jobbra érdemes várost. Hogy «sak egypárat említsek, ott van az irodalmi kör, a muzeum, a munkásgimmázium és a könyvtára. Majd minden héten hallunk róluk, most ez, most az ment segítségre lelkes adományával. Igaz, hogy jöttek segítségül; de kik ? A muzeumot összehordják a tanulók s elvétve néhány más lelkes támogató. Akik megindították, törhetetlen akarattal mennek a kitűzött czíl felé, egyesíteni és összegyűjteni mindazt, ami a me oltalmazza. Tetsz3tt közönségesen és edgyezö akarattal ez praetitulált Méltóságos Fejedelmet minekünk is Confoederationknak, hogy annyival jobb Fundamentuma, nagyobb ereje és állandósága legyen, azt a következendő Esküvés módjával raíificáltuk és stabilisáltuk, sőt annak fe lette, aminek fellyebb deciaráit tzéllyáig való megtartására nem tsak magunkat, hanem maradékainkat és successorinkat is sub Poena Perpelua Notae Infidelitatis et Perduellionis is Pátriám obligállyuk és obstringállyuk«. A régi írás hasonmásából az aláírásokból és pecsétekből fogalmat alkothat magának minden magyar, arról hogy már akkor milyen fokú és aránvu volt az osztrák perfidia, mely ellen a magyarság nem tudott másképen védekezni, csak a méltóságos fejedelem megválasztásával. A harczok, amelyek megindultak, nem vezettek eredményre. Akkor folytak és ma sam értek véget. Talán ebbe a régi emlékbe való elmerülés a nemzetnek erőt ad a további harczokra • lehet hogy ez az erő idők során, ugy megnövekedik, hogy valamikor eredményre is vezet.