Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-04-20 / 16. szám

_2 az utcza porát, amelyet orrán, száján át marékszámra magába szed, tüdejébe s a gyomrába; nem ismeri a testgyakorlásnak, a tornának, mosakodásnak, a munkának, testrelélekre nézve üdvös hatását. Nem ismeri a test szervezetét és működését; nem ismeri önmagát. Sem a fizikát, sem a fiziologiát. Misként nem járna poros uton még a városban is- s valamely mosdóintézetet alkotna legalább a városokban, első sorban az emberek számára s csak azután a lovak számára. S inkább dolgoznék a friss levegőn, mintsem henyéljen a romlott levegőben. Azért van Magyarországon olyan sok halálozás, s azért van olyan sok tüdővészes halál. — De hát mind ezeket hol kell megtanulnia a magyar ifjúságnak

0 az Iskolában? ahol megrühesedik<? Kérdezi bú.an Apáczai Cseri János, a haragos magyar. Igaz, hogy vaLnak jó, derék, kitűnő iskolák is Magyarországon s ezeknek jó eredményeik is vannak. Van itt-ott egy kissé jó földmivelés, ipar, kereskedés, — vannak jó utak is, — művelt, józan és egészséges emberek, kivált a széleken, a különféle fajtájú lakosság között, hol a közkincsen kicsiszolt elmét, mint a kifent kardot, níha még ellenünk is forditják. De szomorú dolog az, hogy a tiszta magyarság lakta vidékeken látunk legnagyobb hiányosságot, kogy a petrikereszturi betegséget ne is említsem, mondaná Apáczai Cseri János. Boriéit/ György. Iparművészeti iskola. Felhívásunkra a válaszok sorozatát klasszikus példával, Diák Ferencczel kezdtük meg. Fölemlítjük ismétlésül: Arról van szó, hogy vas—zala —somogyi magyar népünk részére faragászati iparművészeti iskolát állíttassunk íeí Zalaegerszegen. Mert ebben a három magyar megyében kiváló erü van a faragászati művészetre. Fa és fémipari i művészetre. Nagyobb mértékben az előbbire. Az iparművészeti iskola megteremtésére elöb'i kutatásokat, tanulmányozásokat kell tennünk. A iatogat kell szereznünk, hogy vidékenként, közsékenként, családonként, személyenként milyen mértékben van meg ez az ősi haj

1 ám. Milyen \ mértékben külsőleg, pl. számra nézve ; s milyen • fokban tartalmilag. Fölkérünk mindenkit, Tudósítsanak ezekről a ' található adatokról. Törekvéseinket és kérésünket szíveskedjenek ' továbbítani a hirlaptársak is. Adatok. Bak községben most is sok faragó gyermek és . feluött ember van. Nagymértékben kivált közülök j ezelőtt 20—30 ével Baranyay József, aki egyszerű juhász embernek a családjából való gyermek volt. , Az egyszerű juhász gyermek fúrt- faragott, botot, j evőeszközöket, bútordarabokat csinált, s minden , egyéb iskoláztatás nélkül 25 éves korában Pestre j ment az iparművészeti iskolába nemsokára fa- ; szobrokat készített, e tárgynak tanára lett s most j e művészete mellett Pest szomszédságában Kistétényben elkőkelö földbirtokos is. Ki az az „Egy orvos"? Aki megírta : nMikép lehelünk hosszú életűek ?« i S akinek az a jelszava, hogy : Adjunk a magyar- \ nak olyan orvosságot, ami nem kerül sok pénzbe. | És aki egyéb téren is a nemzeti újjászületésen " dolgozik. Dr. FI ót is Áron a neve s több rendbeli j oklevele mellett, róla szól ez a következő magán Pesti levél: (Kivonatolva.) »Dr. Flóris puritán ember, mint Te és én. Bolcseségével, tudásával, mint félig vegetáriánus, naponta 30 krral kiállíttatja uri' ellátását (tej, lebbencs leves, édes káposzta vagy paradicsom, ismét tej stb.) szóval 8A részben könyve szerint él, növényekből. Ezzel táplálkozik, ezzel gyógyít. Én nagyra becsülöm, mert Magyarország állami é6 gazdasági függetlenségének igazi apostolát láM AGYAR P A i Z S tom benne. Mert értsd meg, hogy na n politikusok mentik meg (ha egyátalán megmenthető; Magyarország függetlenségét, hanem az ilyen tiszta szívű, tiszta lelkű egyenes észjárású apostolok. Flóris dr. tanár nemes példával mutatja, hogy nem a tivornya, hanem a hasznos munka nemesit. Nem a játékban kell keresni a szórakozást, hanem a hasznoi munkában az üdülést. Jelentkezni fognak mellette ós jönni fognak utána sok álpróféták, de az ő igazságait megdönteni nem fogják. Ez sziklára épült. Ilyen alapra helyezett igazságok követésére szüksége vau a nemzetnek. De első látásra, első hallásra e szükséget az emberek nem ismerik fel. Flóris dr., mint rajztanár is, jól indítja a dolgot. Tanítványait a festésnél bevezeti a magyar karakterű tervezésbe és művészi alkotásokat miveltet velük. Szokatlan sikerű rajz tanítási rendszere feltűnést keltett magyar motívumaival, a festésnél a Magyar Védő Egyesület kolozsvári választmányában, mely szeretné a Flóris dr. rendszerével uj életre kelteni a toroczkói és kalotaszegi népies tulipán és egyéb festéseket, és szeretné az erdélyi Győri féle kancsók festését is, az elhalástól megmenteni. Fog-e sikerülni, az a kezdeményezés szerencsés beállításától függ, Flóris dr. lelkes és jóakaratán, amint láttam, ez hajótörést szenvedni nem fog. Egy kiállítással tervezik ezt Kolozsvárt kapcsolatba hozni. A kezdeményezők felkérték dr. Flórist, hogy tanítványai festéseit is mutassa be, tanítási rendszerével egyetemben. Flóris dr. erre készséggel vállalkozott, sót 4 tanítványt egy I., II., III., IVn, polg. osztálybelit magával visz s ezek a közönség szeme láttára fognak a Flóris dr. tanítási rendszere utáu tervezni és festeni. A tanítványok már készítik a saját tervezet szerinti szebbnél-szebb festéseket selyemre, a kiállítás czéljaira. Hozzák be Flórishoz, ő ezeket a fiuknak saját keresményéből, készpénzzel fizeti. Azonkívül szüleit, családjának tanuló tagjait segélyezi állandóan, mik becsülést érdemlő dolgok. Szegényeket ingyen gyógyít, orvossággal ellát stb.« —a. A üiárcziusi és áprilisi törvények. Tuczy János tanár beszéde április 11-én a diakok előtt. Tisztelt Tanári Kar ! Kedves Ifjak 1 Április 11-én üljük a 48-iki törvények szentesítésének évfordülóiát. Kérdés, van-e értelme ezen mp ünneplésének? Feleletem: igen! Mert a mi, ősi, ozeréves alkotmányunk értelmében a torvényhozás joga a uemzelé e.s fejedelemé. Már pedig a 48 iki törvények alkotásánál, márcziusban a nemzet gyakorolta törvényhozási jogát, április 11-én a koronás iirály. Ha tehát igazságosak akarunk keni, el kell ismernünk, hogy az egyik tény épen oly fontos, mint a másik, s igy egyformán ünnepelhetjük márczius 15-ét, és április li-ikét. (Tisztelet a más véleményüeknek. Sz.) Igaz, hogy a magyar nemzet szemében már czius 15-íke népszer űbb I Ez természetes, mert mindenki, akár nemzetek, akár egyes ember, büszke a saját tetteire, s ugyanazt a dolgot egé szen más szinbeu látja, másként bírálja el, ha ö maga vagy idegen személy viszi véghez. Gyakran hallhatjuk azm észicwiel hogy a király csak kényszerű- gbői .élesítette a törvényeket. Ellenvethetem, hogy ránk magyarokra nézve cz mit sem von te a szentesítésnek fontosságából és értékéből, épen ugy, mintha nekem valaki ezer koronát ad akár jó szívvel, akár kénytelenségből adja ezt, én a pénzt egyformán használhatom fel saját javamra, czéljaimra, szükségletemre. (Tisztelet a más véleményüeknek. Sz.) De lássuk, mi volt az a márczius 15. és április 11-ike? Hogy ezt megérthessük, egy kis áttekintést nyújtok a magyar nemzet regebbi történetéből, és a 19 ik század első felének mozgalmas életéből. Ebből láthatjuk majd világosan, mi volt Magyarország 48 előtt, és mivé lettünk a 48 iki törvények által. Mióta Magyarország a Habsburgok jogara alá került, a magyar állam igen sokszor csak üres szóvá vált fogalom vala. A nemzetnek folytonosan élet halál harezot kell vivni életéért. Es e létért való küzdelemben többet a létnél nem is ért el! Ez a lét pedig néhány százezer kiváltságolt nemesnek, a többi milliók nyomorán megvásárolt állapota. Az uralkodó politika, különösen a szatmári béke (1711) óta, kiölte a magyarból 1911. április 20. a nemzeti szellemet, Magyarország különválásához való ragaszkodást. Magyarországnak nines a müveit nyugathoz hasonló ipara, kereskedése, irodalma. De hogyan legyen irodalma, mikor nincs szerepe a nemzet nyelvének ? Hogyan legyen fejlett, emelkedett nyelve, mikor száműzte saját nemzete a tudományból és közéletből ? A nép karjait századokon át szorította rabláncz, megzsibbasztva tevékenységét, letiporva önérzetét, .kioltva haza-szeretetét. A paraszt fizette az állami, megyei, községi és nadi adót ; földesurának kilenczedet, az egyháznak tizedet. Minden telek után tartozott urának évenként 52 igás, vagy 104 gyalog-napszámmal. Zaklatták, hajtották megyei közmunkákra: ut csinálásra, folyamszabályozásra, továbbá a falu és pap földjeinek munkálására. Politikai, polgári jogai sincsenek, birája, földes ura az uriszéken. I Ilyen állapotokat talált nálunk 1789 ben a nagy franczia forradalom, mely zászlajára, s Európa népeinek a szivébe irta a szabadság, testvériség és egyenlőség eszméit. Ezek az eszmék egész Európában, s igy nálunk is visszhangra találtak. Kezd nemességünk lelkesedni nyelvéért, nemzetiségéért, alkotmányáért és többrendbeli reformért. Ez annál biztatóbb jel, mert eleinte az uralkodó és kormánya sem riad vissza a franczia szabadelvű eszméktől. De mikor a írancziák lelkesedése örjöngésbe csapott, mikor a mi királyunknak háborút izen; tek, Poroszországot háborúba keverték, saját ki; rályukat kivégezték, a papokat, nemeseket ezer: számra nyaktilozták, akkor a királyok, papság és | nemesség u.álattal fordult el ezen eszméktől, j mindnyájan ellenök mentek, hogy a rettenetes j újszülöttet, még bölcsőjében megfojtsák. 23 évig : tartó élet halál harezban bírták csak a francziákat és világhódító császárukat a szabadelvű esz; mékkel együtt leverni, elnyomni. 5 A bécsi kongresszuson pedig Európa uralkoi dói megkötötték a szt. szövetséget, hogy népei| ket lefegyverezhessék, minden szabadságot, mozgalmat csirájában elnyomhassanak. ' Szomorú idők jártak teiiát csak az imént felbuzduló Magyaror szágra! Alkotmányunkat teljesen elnyomták, 1812 után a király nem hivta ösaze országgyűlésünket, s ugy kormányoztak bennünket akár csak egy osztrák tartományt, i Metternich kémeivel elnémított, katonaságával elnyomott mindent. El vagyunk zárva a külfölddel való érintkezéstől, még a szépirodalmi művek behozatala is tilos. Az iskolákban a reáliáikra súlyt nem helyeznek, főtárgy a latin. *nég a magyar nyelvet is latinul tanulják. Pénzügyeink a ( legrosszabbak ; iparunk, kereskedésünk, földművelésünk panj;; nincs munkás-kéz, elvérzett a : negyedszázados élet halál harezban. Főnemességiink idegen, nemességünk tehetetlen. Jó barát, ; ellenség Magyarország végóráját, halálát, jósolja, várja. Ekkor lép fel ugy nálunk, mint a külföldön az írók és köllök lelkes csapata, s mivel az uralkodók alattvalóik kezeiből kicsavarták az anyagi fegyvereket, az ész és tudomány fegyvereivel kezdi el a harezot azon szabadelvű eszmékért, melyeket a népek szivéből többé kiirtani nem lehetett. Magyar költőink a nemzet szemei elé tárják a dicső multat, vele szembeállítják a nyomorult jelent, s ez által igyekeznek, a nemzetbe uj életerőt öateni, ezt a gsászos haláltól megmenteni. Ilyen féle, kérdésekkel: Hol van a hon, melynek Árpád vére Győzelemben csurga szent földére? A szomorú felelet : Itt van a hon, oh nem mint a régi. A dicső nép, mely tanult izzadni, S izzadás közt hősi bért aratni, Névben él csak, nincs többé jelen. És a magyar irodalom virrasztó lantosainak ébresztő szavára Széchenyi István prófétai lelke felel, hogy Magyarország nem volt, hanem lesz. Ezzel megindult az uj honalkotás nagy munkáját Czél vala a magyar fajt a kiváltságok megszüntetésével egységesse tenni, s megalkotni a modern magyar államot. Ez az eszme xermékenyitette meg a magyar társadalmat, mely, mintha csak kárpólolni akarta volna a multat, egymásután adja a hazának kitűnőségeit, kik Széchenyi eszméit komolysággal, szilárdsággal, önfeláldozással képviselték és megalkották hazánk történetének legfényesebb korszakát. A kormány fél magyarország fejlődésétől, töj lekszik elnyomni a szabadelvű irányt. De . Széchenyi eszméi, mint a vizbedobott kő álta 1