Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-04-20 / 16. szám

1911. április 20. MAGYAR PAIZS 2 előidézett hullámgyürük. egyre terjednek, s belejut a4 áramlatba az egész nemzet. Mit látva a kormány maga is enged, a szabadelvüség megnyerte ügyét. Széchenyi e kedvező jelenségeket arra használta fél, hogy további izgatásaival felhagyott, de eszméinek nem ura többé, átveszik a vezetést mások, nevezetesen : Kossuth és Deák. Kossuth lóDgszava fűzi tovább a reform munkálatokat, szüntelen ezt hangoztatva: csak előre! D°ák bölcsesége mutatta az alapot, melyen harcr.olni keli mindaddig, mig a reformok kiviva nincsenek. A remények az örökké'nevezetes 1847— 48-iki országgyűlésen teljesültek. Az országgyűlést V. Ferdinánd személyesen nyitotta meg magyar beszéddel, mire több, mint 300 éve nem volt eset. Ne csudálkozzmk tehát, ha olvassuk, hogy sokan sírtak örömükben I Ezen az országgyűlésen a nemesség, Kossüth beszédeinek hatása alatt, egyesült a néppel, vele osztozott minden jósban és teherben. Majd egy más alkalommal az alsó tábla egyhangúlag elfogadja a felelős minisztérium elvét, a felső tábla némi tanakodás után. Most gyorsan megy a korszakalkotó munka. Márczius 15-ikén, a fővárosban, a y>Talpra magyarf. lelkesítő hatása alatt, áz ifjúság és polgárság kikiáltja a sajtószabadságot, mindennemű haladásnak alapfeltételét, majd 12 pontban foglalja össze a nemzet kívánságait. Ezen a napon indult, az ország fejedelmi nádora nagy küldöttség élén Bécsbe, hogy megvigye a királynak: mit kivan a magyar nemzet. A király szive meghajlik a nemzet jogos kívánsága előtt, márczius 17-én kinevezi Batthyányt miniszterelnökké, s ezt és az országgyűlést megbízza az uj kormányrendszer életbeléptetéséhez szükséges törvények megalkotásával. Bövid 3 hét alatt elkészültek oly munkával, mely századok alkotásának is díszére vált volna. A 31 törvénvczikket V. Ferdinánd, a pozsonyi rendi országgyűlés utolsó ülésén, április 11-én szentesitette. Nagy ünnepe volt ez a koronázó Pozsonynak, nagy ünnepe az egész nemzetnek! A király személyesen jelent meg, főherczegnők, főherczogek kíséretében és a szentesitett törvényeket, magyar nemzeti szinü szaliggal átkötve e szavak hangoztatása mellett nyújtotta át az ország nidorának : »Hü, magyar nemzetemnek szívből kívánom boldogságát, mert abban találom fel a magamét is . . . Amit tehát ennek elérésére tőlem kiváut, nemcsak teljesítem, hanem királyi szavammal erősitve ezennel át is adom a nemzetnek, kinek hűségében leli szivem legfőbb vigasztalását és gazdagságát«. A király szentesítő szavai végighangzottak az országon, megnyugvást, örömöt keltve a hazafiak lelkében. És méltán' A pozsonyi szentesítés volt a pesti márczius 15-iki események koronázása. Ez volt az alkotmányos uj Magyarország keresztelésének ünnepnapja, melynél ott vala a király, ott a nemzet, s az egyiktől kivívott, a másiktól szentesitett szabadsági jogok emelkedtek törvényerőre ! Lássuk csak e törvényeknek nevezetesebb intézkedéseit: 1. Ez a nap egyesitette Erdélyt Magyarországgal, s 300 év| szakadás után megteremtette a magyar birodalmat, amint az az Árpádok és Hunyadiak dicső korában fennállót. 2 Az állam nyelve a magyar nyelv lett. Eddig latinul ment minden, ezentúl minden hivatalos dolgában a magyar nyelvvel él a magyar állampolgár. 3. Ez a nap szüntette meg Ausztria erőszakos gyámkodását, Magyarországot újra beiktatta a szabad és független államok sorába. 4. Józan korlátok közé szorította a királyi hatalmat, s a nemzet minden szükséges jogát megalkotta arra, hogy adót, közterhet, katonát, háborút a nemzet megkérdezése nélkül ráróni ne lehessen. 5. Minden egyháznak, minden nemzetiségnek j megadta azt a szabadságot, mely azok felvirágo- í zására szükséges, a nélkül, hogy az állam erejét megbénítaná. 6. Azelőtt csak a nemes ember volt szabad, a magyar nemzetet csak nemesek alkották. Most ( szabaddá lett minden ember; nemessé, a magyar í nemzet tagjává lesz a jobbágy, iparos, kereskedő és munkás. 7. Erös joga, édes hazája lett Magyarország mindenkinek születési, vallási, nemzetiségi küönbség nélkül. 8. Szabaddá lett a gondolat, a szó, érzés és eszme. Gyűléseken, egyesületben, sajtóban nyűg nélkül működhetett a szeretet és hazafiúi hűség. 9. Szabaddá lett a föld, az ipar, kereskedés, munka és a vállalkozás. Rossz törvények, vad szokások, czéhek és szabadalmak nem korlátoz- í zák a nagy többség kenyérkeresetét. 10. Megszűnt a szolgaság, itabot, kilenezed, i tized, az erőszakos katona fogdozás; ezentúl az j emberi méltóság nem attól függ, ki milyen születésű, hanem a személyes érdemtől. 11. Egy és ugyanaz a törvénye mindenkinek és a törvény előtt mindenki egyenlő. 12. Adó és közteher alól nincs kivétel. 13. Köztisztviselő lehet mindenki. 14. Igaz alkotmányt nyert a magyar nemzet, a kormány tagjai felelősek. A régi 50 ezer nemes helyett egy millió polgár választja a képviselőket. Ezeket alkotta az lS48-iki törvényhozás bölcsessége, ezeket szentesitette Magyarország koronás királya április 11-én. Önérzettel, a dicsösség tudatával, a hála érzelmeivel emlékezhetünk e napra. A hála érzetévei ama dicső hőfökre, kik a nemesség körében születtek, nevelkedtek, mégis nagylelkűen lemondtak kiváltságaikról, s a szabadságot önként megosztották elnyomott jobbágyaik millióival. De emlékezzünk meg e napon a múltról azért is, hogy belőle tanulságot, hazafiúi érzést merítsünk a jelenre! Emlékezzünk meg a jövendőről, s törekedjünk arra, hogy azoknak, kik utánunk jönnek, dicFŐbb és boldogabb Magyarországot hagyjunk örökségül! De hogy ezt elérhessük édes fiaim, aboz kitartó szorgalom és munka szükséges ! Századunk nemcsak martirhalált, nemcsak hősöket, hanem első sorban munKásokat és munkát követel. És csakugyan, akik terveznek épen ugy, mint akik végrehajtanak; akik eszközökkel dolgoznak épen ugy, mint akik gondolkoznak; akik tanulnak épen ugy, mint akik tanítanak ; a téritők épen ugy, mint a harczosok; akik a templom kövezetén imádkoznak épen ugy, mint akik vetnek, kapálnak, kaszálnak . . . mind dolgoznak, munkát végeznek. Fel tehát fiuk munkára, tanulásra! Később pedig abban a körben, azon álláson, melyre tudástok és szerencsétek emel legyetek hasznos munkásai a hazának! Mert valamint igaz az, hogy mióta az Ur Isten megteremtette a nagy világot, egy porszem sem veszett el, épen ugy nem vész el a cselekvés, a munka egyetlen mozzanata sem az erkölcsi és szellemi világban. És valamint a legparányibb porszemek, 3tomok alkotják a mindenséget, épen ugy munkák öszszege aikolja a nemzeii nagyságot. Rajta tehát dolgoz7atok és imádkozzatok, s Isten áldása lesz rajtatok és édes Magyar hazánkon, mely csak igy lehet dicsőbb és boldogabb késő utódaink alatt! Éljen a haza! Zalaegerszeg, 1911. április 11. Tuczy -János. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 4436—1911. Hirdetmény. Közzéteszem, hogy a hadsereg katonai nevelő és képző intézeteiben magyar honos ifjak részére, valamint katonatiszti árva fiuk és katonatiszti leányok nevelő intézeteiben betöltendő helyekre pályázat hirdettetett. A fellételek a városházán, a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Zalaegerszeg, 1911 április 18-án. Fülöp, h. polgármester. Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 4437—1911. j Hirdetmény. A fiumei császári és királyi haditengerészeti i akadémiába az 1911 —1912. iskolai évre 40 egész \ ingyenes és féldíjmentes kincstári illetőleg fize- i téses és alapítványi hely fog betöltetni. A feltételek a városházán a hivatalos órák ] alatt megtekinthetők. Zalaegerszeg, 1911 április 18 án. Fülöp, ; h. polgármester ' Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. 4372—1911. Hirdetmény. Közzéteszem, hogy a budapesti m. kir. állatorvosi főiskolába hivatalos honvéd állatorvosi tisztviselőkké való kiképzés czéljából, egy évi önkéntessé, még fel nem avatott pályázók felvétetnek. A pályázati feltételek a városházán, a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Zalaegerszeg, 1911 április 18-án. Fülöp, h. polgí.rmester. A mértékekről. Vagyis: az Igazságról. Mérleg- sülykészitők s jaVitóknjértéktárgy készítő-, jaVitó gyárak, műhelyek. álsöfejérmegye: Gyulafejervár. Bartha A. Béla épület es mülfckafos, műszaki és mérlegmübelye és javitó gyára. Nagyewed. Folbert Tamás lakatos mester, mér tékkészitő. áradmegye: Aradon 2 mérlegjavitó. Bácsbc drogmegye: Kula: Scherer Károly mérleggyár s javítás. Baja: Krammer J. és fia méteggv ártók és javitók. Palánka: Schreiber Balázs mérleg, sulykészitő és javitó. Barsnyamegye: Pécs: Kindl Ferencz mérleg, készítő és javitó ggyár. Beszterczenaszcdmegye, Besztercze {Erdély). Szántó András puskamüves, mechanikus ker pár s varrógépjavitó. Az összes mérle javítását és törvényszerű kiállítását válla Schuszter Guidó mtcli ,U!*U8, méritgkészit Békesmegya: Orosházi.: Katona Imre tized szá??do£ ós rudas, mérlegkészitő, valamint fuly javüó. Borsödmegye: Miskolcz. Nrup Mihály szerkovács suly- és mérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos sulytarázó, roázsajavitó. mérlegkésziiő. Brassómsgya. Brassó. Drágíts Sándor lakatos mester, mértékkeszt. Csongrádmegye. Szeged. Linké Oszkár mérleg lakató?. Egyedük meilegkészitő a megyében Gyonuagya: Győr. 1 lakatos mérlegkészitő. Hároraszekmegye : 16 bádogos űrmérték készitő Sepsiszentgyörgyön, Baráthon Kovásmán 8 Kezd t vásár helyen. Jásznagyíjnnszoliiokmegye: Jászberény. Gede». József gépész, mérlegjavitó, másodmagával: s még 3 mértéktárgykószitő. Szolnok. Gaál Ferencz mérlegkészitő és sulytarázó. Kolozsvísmiegyében: Kolozsvár. Farkas Pá r,zerkovác3, mérleg ós sulykészitő, javitó Gilovits József kádár, mértékkészitő, s 1 plehes, űrmérték késziiő. Xrassószörénymegye : Ó-moldova. Kaszás István kádár, üruti»ék kétzuő s javító. Liptómegye : Liptószentmiklós. 1 gépgyár, mérlegkészitő. Máramarosmegye: Máramarossziget. 1 mérlegjavró. Maros-Tordanaegye : Szászrégen. Wermeseher Frigyes kádármester űrmérték készítő s még 30 kádár-bádogos mérték készítő itt ós Marosvásárhelyt. Nógrádmegye: 9 bádog űrmérték, 8 6 bognár űrmérték keszitő Losonczon Füleken éa Lónyabányán. Pestmegye: Budapest. MocznikÁgoston specziália mérleggyár, legkisebbtől a legnagyobbakig. Zwarg és Ringeisen testvei ek mérleggyára. személy mérlegek is. — Rácz Ferencz egyensúly, tizedes, százados, marha és hidmérleggyár, Szőlőkert u. 38. — Dénes Manó hidmerleggyáros. vasúti mozdony mérlegek, híd-, marha-és raktári mérlegeknek gőzerőre berendezett gyára. Alap. 1898. Gizella-nt 53—55.—Ezeken kivül 2 kisebb s 10 nagyobb mérleggyár. továbbá 1 gázóra, 1 vizmórŐ óra s 1 villamos fogyasztás mérő óra készítő. Kecskemét. Tájcsík Mátyás és Fia tizedes, százados mérlegeket készit és súlyt taráz. Pozsony megye. Nagyszombat. Mayerberg István műlakatos, szitaáruk s mérleggyára, javitó s tarázó.