Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-03 / 9. szám

I XI. év. Zalaegerszeg, <910. márc»iu» 3. 9, szám. KSŐfiMtéai ftr : <Sgy évre 4 kor. 04 f m árra 2 kor 04 f Hagyadra 1 kor. 04 f ggjm siáa 8 fillér. Se Z_ Horváth. Laj os • { Hirdetéstk dija megegyezés szériát Nyilttír *ora 1 kor Szerkesztőség éa kiadóvata): Kossuth-utc«a 43 XjEl ITG-Xa XJ F£B EJ1TC Z BORBÉLY GTÖBGX laptulajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Szeretem a társaságot, de unom az üres fecsegést. Inkább elhallgatom a szegény ember panaszát, mint egy önhitt asszony pletykáját. Részvéttel vagyok a szenvedő küzdelmei iránt, de a meggondolatlan léhaság és könnyelműség elszomorit. Dr. Boros Qyörgy. A magyar iparról.*) Magyarország gazdasági hivatalos jelentéseiből megdöbbenéssel olvassuk azokat a tényeket, melyekkel Ausztria rendszeres gazdasági hadjáratot indított Magyarország ellen. Ezt bizonyítja a mint már előbb részletesen is felsoroltam — az osztrák „Tarifa reform", — a külföld előtt való lekicsinyeltetésünk, a hitel megszorítása és mesterséges elzárásunk a világforgalomtól! Ezek mind az osztrák gazdasági politikának eszközei és mi jóhiszemű magyarok kezünkben a papiroson irott igazságunkkal, tétlenüi nézzük az ellenünk készülő veszedelmei ! Egy másik elijesztő veszedelem képét látjuk a megelőző év statisztikájából, a kivándorlási szám adataiban; ez is a mi népünket pusztítja. Az 1908. év julius 1-től 1909 junius 30-áig az összes államokból Amerikába bevándoroltak számából Magyarországra 15 százalék esik; csak Olasz és Oroszország szolgáltatnak nagyobb százalékot mint mi. A visszatérés aránya pedig ugy áll, hogy a magyar hazából kivándirolt 89,333 ból csupán 21,631 kivándorlott tér vissza hazánkba. Bizony ez megdöbbentő statisztika! A háziipar érdekében is el kell mondanunk, hogy a magya: háziipar termékek iránt hiába nyilvánult meg az erdeklődés a külföldön is, mint a hogy láttuk az ezelőtt két évvel előbb Berlinben, hol csakhamar elkapdosták a tarka himzett és varrottas kendőket, melyekről a német császárné, a trónőrökösné és arisztokráczia a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak ; — ha itthon, habár mutatkozik némi érdeklődés — de a magyar kereskedelem még miadig nem hozta forgalomba. A Magyarországi és az Erdélyrészi Háziipar Szövetségek ez irányban való iparpártolási mozgalma S8m fog elegendő támogatást nyújtani a magyar háziipari termékeknek és mind addig csak bizonjos korlátok közt fog ez a törekvés mozogni, valameddig nélkülözni fogja a forgalom legfőbb tényezőjének, a kereskedelemnek részvételét. Mindaddig mig a háziipar ezzel a fontos *) Harmath Domokos felolvasásából A politikát sejtető mondatokat és szakaszokat kihagytuk Sz

. tényezővel szorosabb kapcsolatba nem jön, addig nem lesz anyagi sikere a kiállításoknak sem. Mindenütt, hol az iparpártolás mozgalmával fellendült a háziipar üzeme, panaszk dnak a czikkek hiányos kelendőségéről. Ott vannak például a mármarosmegyei „Szigeti szövő- és himzó műhelyé "-bői kikerült — kifogástalan készítmények, melyekről az „Iparfejlesztő-bizottság" illusztrált árjegyzékkel hirdeti készítményeit. Ez a nagyszabású vállalat 300 munkást foglalkoztat a különbözőbb himzett és szövött áruknak művészileg rajzolt modern vagy eredeti ősrégi népies mármarosi mintákkal. A kosárfonó telepéről pedig (hol 700 munkás dolgozik) szállít kosarakat, házi és kerti bútorokat, virág állványokat, könyv tartókat, papir és utazó kosarakat. S ez a nagy üzemü telep küzd termelt áruinak értékesítéséért és fölhívását azon kéréssel intézi a magyar fogyasztó közönséghez, hogy ezer munkása érdekében nem alamizsnát kér, hanem kenyérkereső munkát az ottani nép számára. Miért nem boldogul a használható magyar háziipar-termék! Azért mivel a társadalmi közönyben a magyar kereskedelem is nagyrészben osztozkodik. A kereskedelemnek a közönye abban rejlik, hogy ma már minden osztrák gyártelep *z utazóknak és ügynököknek egész hadseregét zúdítja a kereskedőre s minden elképzelhető árut minden kivitelben és tormában kináltatnak velük a hazai kereskedőnek; ugy, hogy a külföldi gyárak és nagykereskedőknek ilyen szervezettsége mellett a magyar köznép és kiskereskedők esak egyszerű raktárosai az osztrák cségeknek. * * íme t'sztelt közönség, ilyenek a mi közgazdasági viszonyaink, melyeknek javításáért küzd a „Magyar Védőegyesület" és azok az iparpártolási tényezők, melyek társadalmi uton erkölcsi eszközökkel akarják megnyerni a magyar közönséget a hazai ipar fogyasztására és pártolására! Eddigi küzdelmeinkkel bár nem értük el az óhajtott sikert, de ez nem a csüggedést, hanem a tovább küzdés vágj át fokozza lelkünkben. S most újból a magyar nőkhöz és a magyar ifjusághintézzük kérő szavainkat és szózatunkat! Szólunk tehát azon magyar asszonyokhoz, kik magyar férfiak hitvesei — és hő váeyuk, gyermekeikből igazi magyarokat nevelni! Azokhoz a magyar anyákhoz szólunk, kik szeretik a magyar ég színét, a magyar föld virágait és lelküket zsibongó fájdalom járja át, valahányszor magyar ember kivándorlásáról esik szó . . . Az ilyen honszeretethez fordulunk és kérjük a magyar nőket, emelkedjenek felül a köznapi élet közönyén és hallják meg a haza esdő szavát! Szakítsanak azzal a félelmetes nemtörődömséggel, mely lekötve tartja társadalmunkat a nemzeti jólét problémájával szemben, mely felett a józan itélet eddig nem bir győzedelmeskedni! Számoljanak azzal, hogy az ezen milliókért beözönlő idegen czifraság csak olyan bécsi rongy, melyről az az osztrák vélemény, h°gy a barbár magyarnak" ! De számoljanak azzal is, hogy minden darab idegen portéka magyar kézből üt ki egy darabka kenyeret! Kérjük végül a magyar nőket, ne némuljon el ajkukon a szó ha a czinikus pökhendiség lekicsinyli a magyar ipart, mert sok jó munka készül a magyar hazában és sok belőle előbb külföldön idegen czégért nyer, hogy utóbb térjen vissza a hiszékeny magyar vevő elébe. Van magyar ipar s ha lesz kitartó lelkes fogyasztása: rohamosan is fog fejlődni! Hol állnánk ma, ha a nemzet jogos törekvésének útját nem állaná egy tilalom fa: a közös kereskedelmi vámszerződés. Ébredjenek a lelki ismeretek, hogy szabadon hirdethessük Deák Ferencz mondását: „A mit nekünk a magyar ipar nyújt: azt idegenből venni, hazánk elleni bűn! Ha a magyar nő a magyar kereskedőktől hazai iparárut kér, majd kitűnik, hogy van ott magyar áru. Szerez az a boltos hazai portékát és még kínálni sem merné, ha felszabadulna a lidércz nyomás alul. * * • De a magyar anyák révén fordulunk a magyar ifjúsághoz is és a népoktatás apostolaihoz s mindazokhoz a tanférfiakhoz kik már tánujelét adták annak, mint viszik az iskolák falai közé a kazai iparpártolás eszméit, hogy a tanuló ifjúság minél fogékonyabban megtanulhassa, hogy mi a haza? s miként kell szeretni a hazát, hogy azt fegyver nélkül is meg lehessen védelmezni. Ha a Magyar Védőegyesület iparpártolási törekvését a magyar nők és az ifjúság fogják támogatni, akkor a törekvés nem lesz hiába való! Mi bizunk a jobb jövőben! Bízunk mindazon tényezők tőrhetetlen hazaszeretetében, kik hivatva vannak Magyarország közgazdasági függetlenségét kivivni. Vajha a magyar nőké és magyar ifjusájé lenne a dicsőség a hazai ipar fejlődésének sikerében! . . . 7-60 SZABÓ különlegességi áru-liáza megnyílik: ebben a. hóban ZALAEGEBSZEQE1T, Kazincy-tér (Komm-ház)