Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-24 / 8. szám

2 MAGYAR PAIZS 1910. február 24. zel ebben a drága világban. Hisz nem sokká

1 drágább a kőfal a deszkakerítésnél, s mennyivel tartósabb ós szebb. Nézzük a házaknak jókarban tartását; bizony van fenn kívánni való. Mintha nem veszítene a ház az értékéből, mikor tizévenkint tatarozzák. És a várost is meglehetne ám szólni a Fehórképi kocsmájával, amelynek a homlokzatát s különösen a környéké' egy kicsit ki lehetne alaposabban tataroztatni. A vasútról érkezőre ugyan nem a legkellemesebb benyomással van, cseppet sem modern a formája. Azután természetesen a város legyen az első, ha saját magáról van szó; hogy szebb legyen a formája, ragadjon meg minden alkalmat; a kaszárnyát eltekintve a többi sok előnytől, s a szobacziczák könnyeitől, már csak azért is épitse meg, hogy legyen eggyel több szép épülete. Ennyit a házakról. Járjunk most egy kicsit sáros gyalogjáróinkon. Utóvégre nem oly drága I az aszfalt s ha valakinek már házra telik, miért , fösvénykedik annyira az aszfalttal. Hisz csak a j czipőtalpokon is megtakarítja ennek az árát. Egy j élelmes vállalkozó, vagy a város ezt kezébe ! vehetné és résztörlesztésre keresztül vihetné az i aszfaltozást. Mind a két fél nyerne. A követelést j betáblázással biztosithatná a vállalkozó s a házi- j urak örömmel fizetnék szép gyalogjárójukért a 1 csekély részletet. Az úttest portalan és sártalanitásának legczélszerübb orvossága a Magyar Paizs utján annyiszor ajánlott pozvai kavics. A csatornázásról nem is merek beszélni. Tovább a fásításról. Ez ellen, különösen ujabb ; időben — köszönet a Szépítő Egyletnek — alig ; van kifogás (vásártér). A Barossliget és Deák j kertünk majdnem mintaszerű, csak előbbinél a [ vendéglő elkeritetlen melléképületei rontják a : szemet s a liget szépségét. Egy kis vadszöllö ; megtenné. Megdicsérem még a szép vásárteiünket is. < Igaz, ha már kivisszük, még jobban ki lehetett volna ! telepíteni, de már késő. Azért ez nem jelenti azt, ( mintha nem lehetne a régi vásártérről akorláto- 1 ka; elvinni, parkirozni, vagy ped'g beépíteni. De j talán így méltóbb a fehérképi korcsma kerüle- j téhez. Hamarosan ennyi jutott eszembe. Előre is ; bocsánatot kérek az adózó közönségtől, akik : bizonyára ellenségüknek tartanak azért, hogy ilyen pótadó emeléssel kapcsolatos dolgokat hozok elő; azonban annyit megengednek ók is, hogy j városunknak az em lését, legalább csak kívánni, j szabad mindig, ami könnyen megy még pótadó j fizetés nél'.cül is. B-y L-,. | Miképp lehetünk hosszúél etüek ?) Elbeszéli: Egy orvos. XXXVIII. (Növényi olaj-fogyasztás.) Sokkal inkább csökkenthető a tüdővészesek száma akkor, ha a sertés- és baromfi zsiradékot mák-, napraforgó-, különösen pedig tökmagolajjal helyettesitjük. A növényi olaj általában véve, a hörgők csillószőrős hámsejtjeit erélyesebb mozgásba hozza. Azért a skrofulásoknál, elnyálkásodásban szenvedőknél kizárólagosan ilyen olajfélékkel kell az ételt készíteni, annyival is inkább mert ize a ludzsimál sokkal ízletesebb, kellemesebb, nem oly visszataszító, mint a közönséges tábla-, avagy a repczeolaj. Mindezekből nyüván kitűnik, hogy a tüdóvész ellen való védekezés azonnal megkezdődik, mihelyt az anyagi jólét előmozdítására nagyobb gondot fordítanak. Az írnák, valamint a barmatfü, a keskenylevelü útifű, árva- és magas csalán, bodzavirág egyike sam oly növény, melyre csak egy-két ember szorul. Különösen az előbeni füre mindenkinek szüksége van egykoron, kiváltképp pedig a szellemi munkásnak. Mindenkit egyaránt kikezd a véredényelmeszesedés, aki a 40—45-ik életévét betöltötte. Ennek vüágos jele, hogy a szemlencsében oly sok mész rakódott le, hogy azzal a megcsontosodott kocsouya-állománnyal, a szemlencsével a kidombo- j ritó és összelapító izmok elbánni, azt a pontos ; látásra beigaizitani többé nem képesek, igy bát az illető szemüvegre szorul. Ebben a korban idd qaponta a Drosera rotundifoliát és pedig levesben. Mindenki tudja, hogy a vén halnak szemgolyója ha hal-hvesben megfő, csaknem oly kemény, mint « az élom-nyulserét, ezt pedig a túlságos mészlerakodás idézi elő. Munkámnak tulajdonképpeni czélja az, hogy az olvasóközönséggel a hosszú élet titkát megismertessem, mert valóban a mostani átlagos kor oly rövid, bogy üzleti szempontot véve, talán alig is érdemes az embernek élni. Ha az ember pénzbelileg felszámítaná azt a kilencz hónapi teher (magzat)-viselést, a szülési fájdalom diját, a szoptatósdajkát, a lakást, fűtést, világítást, mosást, élelmezést, tanítási költséget, betegségbe* az orvost, gyógyszert, aggságot, töprengést, stb., akkor a mindig készfizető apa elmondhatja, hogy fiának átlagos jövedelme, amidőn uagysokára 25— 30 éves korában hivatalba jut, csak valamivel nagyobb, mint a gyermeknevelésre fordított tökének kamat-kamatja. A szivettépő, marczangoló fájdalom mindig egybe vegyül az anyagi veszteség feletti bánkódással. Tehát mindezekből kiki vonja le magának azt a következtetést, hogy az életidőt és életerőt minden okos embernek meghosszabbítania kell. A dolog természete ugy hozza magával, hogy ha az ifjú 25 évig fáradott diploma és áliás után, a kegyetlen küzdelmes tél után 25 évig tartson a tavasz, a nyár, nemkülönben az ősz. (A hosszú élet titka). Ha munkámat 5 évig írnám is, nem hiszem, hogy benne foatosabb, lényegesebb legyen, mint a következő tanács: — Paradicsom és joghurt fogyasztás nélkül egyetlen egy napod se teljék el. Nyáron egy-két érett paradicsomot egyél, akár sóval, czukorral, vagy anélkül. Zöld főzelék és kevés baromfihús legyen legfőbb eledeled. A tojást csak tarhonyában élvezd. Reggeli kávé helyett rántott levest egyél. Mielőtt délben a levest feltálalnád, dobj bele 3 szál írnák füvet, (Oculus Christi), egy evőkanál harmatfüvet (Drosera rutundifolia), de ha csak lehet, az Oculus Chrislit, ép, egész ós nem összevágott állapotban dobd a levesbe, ekkor nem félhetsz a hamisítástól. (A napokban meggyőződtem, hogy Erdély Lajos zselizi barsmegyei gyógyszerész a Bakonyban valódi Oculus | Chrislire akadt, ezért hát őhozzá is bátran fordulhat akárki. A harmatfüvet (Drosera rotundl fólia) ö hozta legelsőbben forgalomba, ö egyike azon gyógyszerészeknek, akik ezen növény hamisítványát felismerni képesek). — Akár otthoni, akár mezei munkáddal va.^y elfoglalva: viz helyett bodzafavirág, keskenyle- : velü útifű, árvacsalán és komló virágból főtt, mézzel édesített teát igyál hidegen. Ennél jobb ; szomjuságcsillapitó nincs. A sör csak pillanatra üzi el a szomjat, mert utána az ember bőven izzad, de nem ugy ezen teától. E >éd után és ozsonnára gyümölcsöt egyél kenyérrel. — Inkább reggel lakjál jól, mint este. Le- j fekvés előtt testedet magvizzel mosd le s végy légfürdőt, utána 10 perczig kenettesd j meg magad olajjal. Melledet könnyedén betakarva, hasadat, lábszáradat melegen, fejedet hidegen tartsd. Lábszáradra, czombodra lefek- j vés előtt magvizbe mártott, jól kifacsart hosszú j harisnyát huzz. Tested közepe táját szellősen ! tartsd. Ott legkevésbbé szükség a meleg, a ; meglévőt is csak csillapítanod kell, ha erőben > akarsz felkelni. Ha fiatal vagy, ne kíméld | magadtól a komló- és bodzafavirág teát. Minden j játék, lótás-futás, munka és élvezet után, külö- | nősen ha kiizzadtál: rögtön kókusz-szappannal | mosd le egész testedet. Ágyadban lószőr helyett ; zsálya, kakukfü, fenyőfa gyenge hajtása és friss < száraz széna legyen. Nyáron lehetőleg aludjál a szabad ég alatt, vagy csürcen, avagy szénapadláson. Szobád ablakát éjjel-nappal tartsd nyitva. Télen óránkínt szellöztes. Jegyezd meg, hogy a hosszuéletnek ellensége a tultápláltság, iszákosság, bujaság és tétlenség, nemkülönben a végbélbaktórium, ez ellen meleg papsajtteaöblités a legjobb, ha ezt reggel és este alkalmazod. Fékezd indulatodat 1 A harag, ingerültség a leghathatósabb véredény, főként pedig szívméreg, a véredény, mint a kelleténél jobban felfujtatott biczikli gummija, a haragtól megreped. De ha ez nem is áll be, a hajszálvéredény, mint a régi pipának belseje a koromtól, ugy ott a mészrétegtöl megszükül, csak ugy, mint a kályha csöve a koromtól s végre : átjárhatatlanná lesz, ez az úgynevezett végei- ) gyengülésnek oka. A legegyszerűbb puritán j életet élj 1 Vesd meg az urhatuámságot, a vagyonnal való kérkedést, szokd meg a komoly munkát, keresd, hogy mi az, ami a munkában a legnagyobb élvezetet adja. Ily életmóddal meghosszabbithatod életedet ós ifjúságodat. Amidóu a hosszú életnek titkát évekkel ezelőtt megírni szándékoztam, már akkor föltettem magamban, hogy legnagyobb súlyt az összemberiség és nem egyesek javára, üdvösségére fogom helyezni, mindazonáltal hazafiúi kötelességből kifolyólag, teljesen képtelen vagyok elhallgatni a legjobb hitem és meggyőződésem sugallta mindazon tanácsokat, melyeknek megtartásától a magyar nemzet jólétét és vagyonosodását remélem, hiszen csak igy tudom leróni hazám iránt tartozó kötelességemet. Szerintem a mathuzsálerai élet a legnagyobb kin és gyötrelem azoknak, kik az éhség és nyomor következtében elaszva, egyre csak a halált sóvárogják. Legtöbb betegségnek, a vele járó gyötrelemnek és kínnak első sorban a szegénység az okozója, csak másodsorban a tudatlanság, harmadszor a vétkes könnyelműség, melyet mindig az unalom idéz elő. Az unalomnak oka pedig az, hogy a szülők gyermekeiket kis korukban csatangolni engedik, holott őket már eleve a játékszerü munkára kellene szoktatniok. A hosszú élethez yezetó utak földerítésénél, bevilágitásánál ezen három tényező közül az egyik oly fontos, mint a másik. Ez az oka acnak, hogy • a magyar nemzetgazdasági és szocziologiai kérj désnél. a nyomor állandó megszüntetéstnél huzamos ideig vesztegelek, mert ha az összemberiség | jóléte előmozdításában, nemkülönben a hosszú j élet fundamentumának lerakásában muukámat a legnagyobb siker koronázná is, de ha a benne | fölsorolt tanácsokban a magyar nemzetnek a j második milléniumi év megérhetésének, a magyar nemzet felvirágzásának, vagyonosodásának feltételei bent nem foglaltatnak: az egész munkám egy hajítófát sem ér. Biharmegyében ez év július havában, tehát a nyár közepén, a korai fagy, a pusztító jégeső, i felhőszakadás, az amúgy is terméketlen keleti j részt végső nyomorba sodorta. Az orvéndi körjegyző az élesdi főszolgabírónak jelentette, hogy 20—25 falu népét az éhinség réme fenyegeti, mert a szokatlan időjárás mindent tönkre tett, jelentette továbbá, hogy a kenyér nélkül maradt és éhező nép között az irtózatos nyomor következtében veszedelmes járványok kezdenek fellépni. Bérezi fószo'gabiró az alispán utján kfcnyeret, gabonát kért a földmivelésügyi minisztertől, mert a hegyi falvak legnagyobb része koldusbotra jutott. Nem a legnagyobb élhetetlenség jele-e ez? Nem gyalázat-e ez a magyar nemzetre? Igy jár az a nép, amely a földmvelést a háziiparral nem üzi kapcsolatban, hiszen a háziipart sem a jégeső, sem árviz, sem fagy tönkre nem teheti. A mezőgazdaság is csak ugy ér valamit, ha a megélhetésnek egyik ágát a másik, harmadik, sőt negyedik is támogatja, ha az okszerű gazdálkodás és a modern földmivelés mellet az állattenyésztés, gyümölcsészet, kereskedelmies gyógynövények termesztése, selyem- és méhtenyésztés, gombatenyésztés, háziipar, különösen pedig a kereskedelem virágzik. Ilyenokről i» tanítsanak az elemi iskolákban, ne pedig olyasmikről, mint: »Hogy a babiloni vizeknél ültünk, ott mi nagy siralomban keseregtünk, a nagy búnak és bánatnak miatta, hegedűnket függesztettük fűzfákra.* Ebből egy árva szó sem igaz! Bár Krisztus előtt ötezer évvel a Don-tövi magyarok Babilont, Ninivét, Jeruzsálemet sokáig sikertelenül ostromolták, ehhez, mint lovon harezoló igen keveset értettek és csak a felhőszakadásnak Köszönhették, hogy Jeruzsálemet bevették, kirabolták, de legkevésbbé sem volt okuk arra, ho^\ i.:horgasztott fővel' a babilóni vizek mellett bánkódtak volna. (A gomba.) Ehelyett jobb azt tudni, hogy az okszerű gombatermesztés is igen tisztessége* megélhetést nyújt minden hozzáértő gaidának. Jó tudni, hogy nemcsak a rothadásnak indulót, hanem még a férges gombát sem szabad a háztartásban használni, mert ha bármeunyire biztosak vagyunk abban, hogy az a gomba nem mérges, de ha ezt kettétörve, benne férgeket látunk, már akkor abban vegyi bomlás-folyamat van jelen. Ez pedig vagy enyhe, vagy heves mérgezést idéz elő. Különösen a tüdővészes a gombát nyersen sohase egye meg. Hogy a piaezon árult ehető és egészséges gomba mégis gyakran okoz mérgezési tünetet, annak oka abban rejlik, hogy a nagymennyiségben sze-