Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-24 / 8. szám

1910. február 24. M A G Y \ R 1> A IZ S 3 dett gombát nem teritgették szét szellős kamrában, hanem azt a zsákba vagy kosárba összetömve napokon keresztül is fülledni hagyták. A két-három napig zsákban, tarisznyában füllesztett gomba pedig feltétlenül mérgezést okoz. A füllesztett gombának chólin nevezetű fehérnyéje az önpárlás, füllesztés következtében termelt meleg folytán neurinná változik át és ekkor már a febérnye elveszti tápláló értékét, mérgező hatása pedig a szervezetben azonnal nyilvánul. Legjobb a gombát házhoz rendelni és pedig rögtön a leszedés után; azt a homoktól bő vizben megmegmosni, legapróbbra összevagdosni, szitán vagy abroszon szellős kamrában szétteríteni kell, hasonlóképpen kell cselekedni azon gombával is, amelyet télre eltenni, szárítani szándékozunk, csaihogy a szárítás sohase történjék verőfényes napon, ha nem mindig árnyékban, vagy pedig padláson. Az így megszárított gombát tüllzac&kóba rakni és azt száraz, szellős éléskamrába, vagy padlásra felakasztani kell, ekkor azután a nap nem szivja ki belőle a kellemes ízt adó illóanyagot és ha azt télen élvezzük is, nem lesz oly pudvás, semmis izü. Ha a gazdasszony a többi között gyanús gombát talált, vagy ha a gombafej előtte teljesen ismeretlen: leghelyesebben cselekszi, ha annak első forró vízét leönti, rá tiszta forró tizet önt. Ezen védekező eljárás legczélszerübbnek bizonyult. Arra, hogy az esütkanál a gombalében megfeketedik-e, vagy hogy a frissen kettétörött gomba szinét hirtelen változtatja-e: nagyon megbízhatatlan támpont annak eldöntésében, hogy a gomba élvezése nem okoz e mérgezést. Francziaország csupán esak a szarvasgombából 30 millió koronát árul. Itt volna már az ideje, hogy a falusi ismétlő iskolásoknak a mesterséges gombatenyésztést is tanítanák. (A nyers gyümö'c*.) Különösen a tüdővészesnek ugy a gomba, mint a nyers gyümölcs élvezésénél nagyon vigyáznia kell az egészségügyi szabályokra, mert azért, hogy az illető tüdóvészes: mindig fennál annak a lehetősége, hogy a nyírkos, iszapos talajról, vagyis a földről felszedett gyümölcscsel magába ma.'áiiát vagy váltólázat kebelez, mert amily ártalmatlan az érett gyümölcsnek befőttes alakban való élvezése, épp oly veszedelmet idézhet elő a piszkosan kezelt éretlen gyümölcs. A gyomorbajosok legnagyobb része gyümölesérési időben panaszkodik. Legerősebb gyomra van az 5, 10 15 éves gyermeknek és mégis könnyen megbetegednek az előbbeni ok miatt. Azonkívül a tüdővészesnek, avagy ápolójának tudnia kell azt, hogy a legkönnyebben emész hető gyümölcs a görögdinnye, másodszor az őszi baraczk, harmadszor a paradicsom, 4 szer a szőlő, 5 ször a kajszi vagy nyári baraczk (és nem kajszin, mert a régi hunok, avarok és magyarok a nyarat kajsz-nak nevezték), 6-szor az alma, 7 szer a szilva, 8-szor a körte, már a cseresznye nagyon nehezen emészthető, gyenge gyomruak, ha félíitert esznek, azt ki is hányják; még nehezebb az egres, azután a ribizli, a málna, végül az eper, de nem a fán termő, hanem a földön termő. Ha a tüdővészesnek gyümölcsöt adunk, az le gyen érett, mossuk meg jól bő vizben, de legjobb, hogy ha kevés fahéjjal és czukorral megpároljuk. A dinnye és nyers paradicsom után, ha a beteg szomjazik, igyék egy kis vörös bort. Minden gyümölcs csak akkor válik könnyen élvezhetővé, ha az a szájban elég nyállal összekeverődve, apróra megrágva van. Ha a gyümölcsöt a beteg reggel eszi, czélszerü hozzá mindig kenyeret ennie, különben a gyümölcsnek élvezését ebéd és vacsora utánra hagyjuk, A betegnek pusztán gyümölcscsel jóliaknia sohasem szabad. Minden gyümölcs többkevesebb foszforsavasmeszet tartalmaz, melyre a tüdftvészesnek legnagyobb szüksége van. A körtének torzsájában, mely a magházat körüiveszi, nagymennyiségű mész van. Ez a durványosan rágható torzsa a bélnek működését jelentékenyen elősegíti. A gyümölcsben lévő sav, ha a másnemű tápételek vastartalmával összevegyül, a bennük lévő vasat feloldja, almasavvá, czitromsavvó, stb. vegyül. Ezt már a szervezet a legkönnyebben tudja feldolgozni, innét ered a gyümölcsnek vasképző hatása. Minden tüdóvészes, egyszersmind vérszegénységben szenved, azért ezt a tüdővészesek soha el oe feledjék. Aszalt gyümölcsöt csak csupán főve kell a tüdóvészes betegnek fogyasztani. A főtt szilvából, ha valaki 10 óraira 8—10 szemet elfogyaszt, annak a renyhe gyomor és bélmüködése megelevenül. Étkezés után száraz aszalt gyümölcsöt sohase együnk, mert vele éppen az ellenkező hatást értjük el. Igeiké Van a rögnek. 1 — Irta: Jffh Ábtl — Láttad ébredését szárnybontó tavasszal? — Rügyfakadás, lepke, bájos pacsirtadal! — Valami hajszol, valami kerget, Hogy bejárj minden ligetet, berket! ] Néma, nagy beszédét a kelő örömnek j Ugy é hogy megérted ? — Lelke van a rögnek! j Láttad ősszel a lomb sárga hervadását? | Mindent a haldoklás bús szele suhog át! > Valami ugy bánt! Valami ugy fáj! — Szivedre fekszik a halódó táj, > Mig széjjel a száraz bogáncsok zörögnek . . . | — Búcsúzó fohász az! — Lelke van a rögnek! ! | Vándoroltál messze tengereken által, : Hol a gazdagodás balga vágya szárnyal! 5 Valami hivott: Jöjj vissza! Várlak! | Álomba csaltak czirógató árnyak! j — Alattad a zajgó habok hömpölyögtek — ) Csepp könnyel feleltél! — Lelke van a rögnek! | Amikor zúgó szél szemeidbe port vág, | — Könnycseppeket csal ki, addig-addig szúr, j " [rág! — f Oh ne szórj átkot a szélre, porra! j Az ősi sóhaj! Ez apád pora! | Amig bús könnyeid szent sírra pörögnek, í Érezned, tudnod kell: Lelke van a rögnek t A mértékekről. Vagyis: as Igazságról. i ; Üzenet a bordöjelzöknek. Zalában, amint már jeleztük voit, hat hordójelző hivatalt állított a megye. S a viszonyokhoz képest szerintünk -elég méltányos díjazással. 1600 és 800 korona közötti díjazással s a hivatalos helyi. ség bérének és az eszközöknek a megváltásával. De itt is megvan persze az a baj, ami országos baj, hogy t. i. az itt készült szabályzatot sem irta alá még a miniszter nr. amint egyik megye szabályzatát sem. Emlékszünk, hogy annak ideién sürgette a minisztérium a megyéknél a szabályzatok elkészítését. Némelyik megye, mint Zala is, meg Baranya, meg mások, lelkiismeretesen, gyorsan neki láttak, elvésezték s lehet, hogy épen a sürgősség \ miatt itt-ott némely hiányosság is mai adhatott bennök. ? Némely vármegyék pedig a fülöket sem mozdították. Amint tehit látszik, ebben az ügyben felemás munka történt. A miniszter ur pedig most, igen valószínű, azért késik a már kész szabályzatoknak a hitelesítésével, hogy i megvárja, mig a többi megyék is megkészítik s az összest föl fosja használni tanulmány tárgyú! s az egészből ő fog készíttetni egy egyöntetű s a lehető legjobb szabályzatot, melyet azután mindenik vármegyében kötelezővé tesz. ; Igen helyes ez az egyöntetűség. Egy baj vAn a dologban, , az t. i. hogy a hol a megyék föUllitották a hivatalt s szegődtek a hordójelzővel: nem fizethetnek neki, mert í kormanyilag még nincs megerősítve a szabályzat. Nem j egy helyen kellemetlenséget okoz ez az állapot, kivált a : szegénysoisu hitelesítő családjában. S melyik ember nem j szegény ebben az egyszerű hivatali állásban ? Hiszen ha j nem volna szegény ember, akkor ur volna s hordójelző ! he lyett fölcsapna alispánnak, vagy főispánnak. Zalamegye : emb.rileg s elég helyesen megoldotta a bogot — ugy, j hogy megengedte hordójelzőinek, hogy a tőlük beszedett ! és kezelt pénzből vonhassák le, a nekik dukáló szükséí ges összeget Tehetnek így a többi vármegyék is, ahol | már fölállították azt a hivatalt. f fi. S. Miskolci. A szóban forgó okmánj megvan a várí megyén. De egy kis tű' elmet kérünk. Akadályok miatt S csak néhány nap múlva tekinthetjük meg Akkor azonnal megüzenjük. Heti hirek Helyiek. Reform. Lapunkban a mai számmal kezdődőleg azt a reformot csináljuk, hogy akik az elmúlt 1909. évre sem váltották meg a lapot, azoknak nem küldjük. Esküdtszék, Dr. Degré Miklós elnökletével hat bünügyben tárgyal e héten az esküdtszék és t bíróság, amely Skóday, Siposs birákból és Ladányi : jegyzőből alakult. Mintha a szegedi Haverda-féle ! ítéletnek túlságos szelídsége egy kis szigorúságra Í figyelmeztette volna esküdteinket. Elég szigorúan, ; de megfelelően ítéltek. Az I. nap hétfőn Bálint Imre csáfordi hegyi lakós ügyét tárgyalták, aki november 5 én Gombkötő Károlyt zsebkésével i halálra szúrta. Dr. Szász Gerő ügyész vádolóval | szemben a vádlottat egyik kiváló jogászunk Dr. | Grünwald Samu ügyvéd védelmezte jeles jogi • tehetségével s avval az eredménnyel, hogy a ! bizonyított beszámithatatlanságot enyhítő körülménynek vették, s az esküdtszék (főnök: Linter Gyula ukki körjegyző) halált okozó súlyos testi sértésért mondta bűnösnek, mire a törvényszék Bálint Imrét 5 évi és 6 hónapi fegyházra itélte— II. nap, kedden rablással vádolt Jákói István sárhidi embernek az ügye foglalkoztatta a büntető hatóságot. A törvényszéket Skóday, Sperlágh birák és Fülöp Jenő jegyző alkották. Vádló Dr. Szász Gerő ügyész. Védő Dr. Árvay László. A bebizonyított rablásért Jákóit két évi fegyházra itólték. — III. nap, szerdán, halálos súlyos testi sértésért vádolják Kovács Csuka Vendelt egy kerkaszentmihályfai suhanezot. Még Dr. Hajós Ignácz ügyvéd is keveset segíthet rajta. Az esküdtszék (főnök: Dr. Zalai Simon tapolczai ügyvéd) véleménye alapján csuka Vendelt 5 és félévi tegyházra ítélte a törvényszék, mely Skóday, Sipos birákból s Dr. Szüts Zoltán jegyzőből állott. — Ma IV. nap, csütörtökön szándékos emberölés bűntettével foglalkoznak. Szabó Vendel tekenyei lakós megölte apósát örökségi viszályban. Dr. Hajós Ignácz ügyvéd fényesen védelmezte. Szabót elitélték 3 évi fogházra. — A berendelt esküdtek közül a következők szerepeltek: Németh József (Sümeg), Szukics Gyula, Rözsa Ferencz, Vizsy Pál, Keresztury György, Kaszter Sándor, \ Stachó István, Oravetz Győző, Linter Gyula, l Kaiser Károly, Dr. Zalai Simon, Thomkó Mihály, l Schmidt József, Zarubay Andor, Fehér Miklós, f Vidóczy Pál (főnök.) Gyűjtsünk a Csány szoborra! Főgimnáziumbeli kispersely . 1 K — t. Mai gyűjtésünk összesen . . 1 K — f. j Hozzáadva a múltkori (23758 K 59 í) összeghez | a Magyar Paizs gyűjtése máig 23759 K 59 fill. Az idő közeledik. Julius jgjL^jl elsején bent lesznek a ^ftJaíi pályatervek. Azután még í rohamosabban eltelik a ; megkészitésnek az ideje : s elkövetkezik a aifí j felállításának az ideje, j Nem kicsiny az a fele; lős3égteljes feladata a bizottságnak, hogy a í kiváiu időre a szükséges összeg meglegyen. Ezért segítségül hívja a bizottság a közőn> séget, vármegyénknek azt a közönségét, mely ! értelemmel ismeri a történelmet s érzése van . anuak kimagasló jelenségei iránt. Vármegyénk í főszolgabirai helyesen fogva föl a dolgot, | igyekeznek segítségünkre jőni. Rövid néhány hét óta a harmadik főszolgabíró buzgolkodik ; azon, hogy juttasson egy kis adományt a szoborügyre. Tapolczán márczius 5 én lesz ! bál, melyet Karácsony Kálmán főszolgabíró j rendez egyenesen avval a czéllal, hogy a ' tiszta jövedelmet a Csány szoborra adja; az | estély védnökéül Arvay Lajos alispánt kérte | föl, aki el is vállalta ezt a tisztet. Reméj nyünk és óhajtásunk az, hogy Bzépen sike| rüljön. Eljegyzés. Városunk társadalmi és társasági ! köreinek egyik előkelő s mégis szerény és rokon' szenves tagja készül itt hagyni a fiatalságot, a j mi nem épen baj, de nem szeretnők, ha evvel [ együtt városunkat is itt hagyná, amint néha ! szokott történni. Bubics Tivadar vármegyei aljegyző | eljegyzési ünnepélyt lartott Odeschalchy Amália | berezeg kisasszonnyal. i Szabadliczeum. Most vasárnap február 27-én, Vogel Richárd főgimn. tanár tart előadást az ujabb I idők egyik legszenzácziósabb találmányáról: a § drótnélküli tóviratozásról. Az előadás kisérletek\ kel kapcsolatban lesz. | Mentő mnnka. A zalaegerszegi patronázs egyelj sülét közeledik a teljes megalakuláshoz. Szomj baton délután Dr. Czinder István ügyvéd elnökÍ letével a városház termében a szükebbkörü elöÍ készítő bizottság tanácskozott. Megállapították az | alapszabályt s előkészületeket tettek az alakuló közgyűlés megtartására, melyen valószínűleg itt lesz valamelyik pesti jogász is és előadást fog ; tartani. Ez elökészitő gyűlésen részt vettek: Dr. Cziader István elnök, Fülöp Jenő jegyző, Dr. Degré Miklós, Hajik István, Dr. Thassy Gábor, Medgy esi Lajos, Dr. Ruzsicska Kálmán, Trsztyánszky Ödön, Odor Géza, Dr. László Pál, Dr. Korbai