Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-24 / 8. szám

XI. év. Zalaegerszeg, IBIO, február 24. 8* szám. meSbnbéBí fa: Blssy érre 4 kor, 04 f T« ím a hat 04 f K*fr«dr« 1 kor. 04 f 4gyca M&es 9 fillér. serkesati ZL Horvátli Lajos Hi-üetísík megegyezés szeri. i, Nyilttf>r «or» I kyt Szerkesztőség ét ki»dóv*t*l: Kossuth a tcü 43 / LEI "tSra-TTEJL FBBBNCZ MUNIATARSBTE: \ BORBÉLY QTÖHGY Uptulajdooos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A pergetett szinméz elsőrendű eledel. Kitűnő táplálék, mert nagy czukortalma van. Rendesen mindenki szereti, de főképpen a gyermekek és iíjak. Ámde van egy nagy veszedelme, könnyen megéled és megsavanyodik, tehát gondosan kell bánni vele, mert elég ha egy kis kenyérmorzsa beleesik, megromlik. A családi és egyházi élet szinméze is épen ilyen természetű. Ha gondatlanul és könnyen bánnak vele, erjedésnek indul, megzavarodik s vagy csak nagy nehezen, vagy sehogy sem lehet többé megtisztítani. Dr. Boros György. Tanuljunk a horvátoktól! A sohol. Térbeli kötelékek fűznek engem a harvátokkoz. Nem tudom, vájjon abból ered-e az a rokonszenv mellyel a Dráván aluli horvátok ténykedéseit nézem, de én ugy hiszem, hogy minden elfogulatlanul gondolkodó embernek meg kell emelni a kalapot a horvátok erős nemzeti érzése és összetartása előtt. Én eddig azt hittem, hogy a magyarokénál nagyobb fajszeretet egy nemzetnél sem található. Most — hogy a horvátokkal naponkint érintkezem, — Játom, hogy a horvát nemzeti öntudat, a horvát fajszeretet versenyre kel a miénkkel. S hogy mindezekben bennünket tettekben megnyilvánulva tul nem szárnyalnak, annak okát az anyagi erők hiányában látom. De mig egyrészt rokonszenvvel szemlélem a horvát sovinizmus megnyilvánulását, fájó sziyvel gondolok arra, mi lehetne a mi hazánkból, a magyar nemzetből, ha nálunk is ily erős fajszeretet, ily izmos sovinizmus lépne akezióba? Ha horvát mintára a magyar társadalomnak minden rétegét, a magyar hazának minden fiát oly erős hazaszeretet, oly hazafias tett-vágy hatná át és ha itt is megtalálhatnék azt a szép összetartást, rövid egy-két évtized alatt Magyarország lenne Európának egyik legszámottevőbb, szellemiekben és anyagiakban legerősebb állama. Hogy több példát ne emlitsek, hol találunk mi Magyarországon oly szélesen szervezett és a nemzeti érzést egységesen ápoló, minden zugban fellelhető egyesületet, mint idelenn a Sokol ? Sajnos nálunk az elnöki stb. tisztségek, zászlóavatások, elnöki flnnepeltetések háttérbe szorítják az alapszabályokban kitűzött czélt. A sokolnak tagja minden férfi, nő egyaránt, — tekintet nélkül állásra, korra, vallásra — aki horvátnak vallja magát. Hol van Magyarországon az az ember, aki •sak egy kis városkában is — ahol pedig egymásra vannak utalva az emberek — egy táborba tudja toborozni a külömböző állású, vallású embereket? nincs ember, nincs szent czél, mely képes lenne erre. Hiába! nekünk legnagyobb átkunk az egyenetlenség. Nem igy Horvátországban. Vasárnap délutánonkint a sokolban találkozik a czipészlegény a szolgabiróval, kereskedőinas a járásbiróval, orvossal. Megjelenik ott az uri kisasszony és őt szórakozásaiban egy cseppet sem zavarja varrónőjének, frizérnőjének jelenléte. Barátságosan beszélgetnek, szépen megtérnek itt a kath. papok a zsidó krájzierossal is. Vegyes a társaság, de ezek mégis jól érzik magukat itt, mert mindnyájuk szivét áthatja valami, ami mindennél erősebb. Nálunk próbálná meg valaki, hogy egy ilyen egyesületet összehozzon! nemcsak hogy sikertelen lenne fáradozása, sőt még bolondnak is tartanák. Nálunk minden társadalmi osztálynak minden felekezetnek megvan a maga gőgje, mely azután kerékkötője minden nemes czélnak. Hogy többet ne emlitsek, ott van az arisztokrata-, gentry-gőg, mely annyira kifejlődött Magyarországon, hogy a kiváltságos osztály előtt nem is megy ember számba, akinek nem ipszilonnal végződik a neve ; uralkodik nálunk a hivatalnok gőg is, sajnosan kell tapasztalnunk, hogy az a legszegényebb napidíjas is lenézi az iparost, holott műveltség dolgában épen nem áll magasabban, mint az utóbbi. A felekezeti elvakultságról meg felesleges is beszélni. A zsidóság valósággal elszigetelve él magában s lenézi a gajt ; számtalan keresztény van, ki a zsidóknak nemes, jó eszméit csak azért ellenzi, mert véletlenül zsidó a kezdeményező. Itt van a magyar társadalom széttagoltságának három oka; igazán nem tudom melyik gyűlöletesebb, melyik károsabb ? Idelenn ez nem igy vau. Itt mindenki, aki horvátnak érzi ma^át, oda áll a zászló alá, felveszi a „sokol" öltözetet és szóval, tettei, anyagi áldozatokkal munkálkodik a horvátság szellemi, anyagi, testi erejének szaporításán, gyarapításán. Magyarnak érzem magamat, de én kimondom, hogy a horvátok ilynemű ténykedése nekem rokonszenves és csak az fáj, hogy nálunk ilyent nem találhatunk. Aki nem igy gonkolkodik, az vesse rám az első követ.*) Kozma Imre. *) Egy baj Tan nálunk tisztelt munkatárs I Horvátországban s a világon mindenütt mindenki buzgolkodhatik saját vérbeli és fajtájabelijéért, nemzetisége ügyiért. Nálunk az ilyenekért egy kis áthidalási okok segítségével betörik a fejedet. A nemzeti ügyet szabad, sőt kell szolgálni, még a tisztviselőnek is. Ezek az értelmesebb emberek és nagy tömeget is jelentenek. Ha nemzeti agyért bozgolkodol, jó. — de mibe kerül, hogy ezt politikának nevezzék ? S akkor mehetsz Kukutyinba zabot hegyezni. Mert tudva való dolog, hogy a tisztviselőnek nem szabad politizálni sem szóval, sem írással, sem gyülekezéssel. — Nálunk. Sz. Városunk fejlesztéséről. <n) — TJtczák, terek. — Ezek után azt hiszem felesleges lenne beszélni a város további fejlesztéséről és szépítéséről, mert mindezt a vasút magával hozná. Gyárak épülnének, mely czélra már, nagyon helyesen, kínálják a leendő kaszárnyába való áthurczolkodás után kiürülő huszárlaktanyát, azután a gyári munkások, vasúti alkalmazottak pedig növelnék a város népességét, s a város forgalmát. De tekintve, hogy az eddig vázolt dolgoknak még csak a reménye sem létjogosult, lehetne tán erről is szólni. Tekintsük először a város utczáit. Nem épen a legegyenesebbek, ugyan van pár tűrhető is. A jövőbeli építkezéseknél talán egyenesebbekké válnak. De mégse, nem ezt akartam mondani. Ép az ellenkezőt. Ugyanis az uj építkezéseknél nyilvánuló szabályozási terv egyenesen érthetetlen, már legalább én nem értem. íme egy példa. Ha az ember végig megy a Kossuth Lsjos utczán, látja, sőt az idegen meg is dicséri, milyen szép egyenes, hosszú utcza. De elérjük Behmék emeletes házát. Ni, miért van az előbbre építve az útvonalból, mint a többi ház? Hát kérem ez lesz az uj szabályozási vonal. Ja, értem. Majd 2—300 év múlva, ha az összes házak kiigazodnak Behmékhez, majd egyenes lesz az utcza. (De megsúgom, hogy addig épen száz szabályozási terv szerint fogják épiteni az utczát. Másik példa. A Csány- utczábau a tavaly épült Illés-téle ház egy méterrel, vagy kettővel Ut előbbre van a többinél s az az érdekes, hogy a 2—3 évvel előbb épült házak is más vonalban vannak. (Ezt mondtam én két sorral feljebb.) Hát bizony igy szépen fog kinézni (magyarul legyen mondva) a sok szabályozástól a mi fejlődő városunk. Még megérjük, hogy minden hónapban más szabályozási vonalat jelelnek ki. Igaz, még ott van a Csány utczából kiágazó Hegyi-utcza. Agyon van szabályozva. Ha jól emlékszem, még egy házat le is bontottak építés közben, hogy a szabályozás teijes legyen. Éu ugyan nem látom rajta a szabályosságot. Talán mivel olyan deltoid alakúak a házak benne? A jövőbeli építést illetőleg, a háziurak bizonytöbbre becsülhetnék a csinosabb dolgot az olcsóbbnál. Talán ép városunkban van ez igy. Nézem a megyebeli kisvárosokat pl. Tapolczát. Oly hangulatos, bizonyos stílusban kidolgozott házak épülnek s nem is lehet hasonlítani, ami külső városrészeinkben épülő alacsony házacskákhoz. Mintha nem mindegy, ha az ember pár koronával több kölcsönt vesz íel házépítésre s így szebb és értékesebb lesz a háza. Itt csak a város és az építőmesterek segíthetnek. Ugyanis a város ne engedélyezzen mindentéle félszeg építkezést; az épitőmesterek pedig Igyekezzenek csinosabb tervekkel kirukkolni, s ezáltal csak a saját nevüket emelik. — Hogy az asztalos munkáról is megemlékezzem, városunkban az egy Keresztury ház kivételével sehol nem látunk csinos külsejü kirakatot. Azután milyen visszataszító ami szép városunkban az a sok félig bedűlt deszka kerítés a házak mellett. Csak a főbb utczákat veszem ám, nehogy kinevessenek, hogy csak ugy dobálódzom a pénz6-60 SZ_^=B O különlegességi étr-ULh-áza. megnyilik: 1910 fe"br-u.á.r h.ó"ba.n 2ALAEQERSZEG-EN", Kazincy-tér (Komm-ház)