Magyar Paizs, 1910 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1910-12-22 / 51. szám

XI. év. Síőfliet isi ár : S6gy érre 4 kor 04 f Fél évre 2 kor 04 f N«f7«4r« 1 kor 04 f Sí»oii isáa 8 fillér. Zalaeeerezeg, Í3ÍO. deczember 22. 51. szám. Hirdetéstk dija, megegyezés seeríit Nyilttér iora , Szerkesztőség ésr kiadóvatii : Kossuth-utcM 43 Seez'lseszti Z. EEox*^7-á-blx Lajos f LENGYEL FEHEKTCK, \ EOHBEL 3T >3"Z"ÖKG 5T laptulaidonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE Naqy és mély... Nagy és mély elmélkedéseknek a napja vagyon. Legnagyobb emlékünnepünk a karácsony, mert életüukrek a legszebb részéért, lelkünk boldogságáért adunk hálát ezen a napon. Mi, akik Jézus tanítványai vagyunk, a mi hitünk szerint mi vagyunk a legboldogabbak, hogy tagjai lehetünk a keresztény egyháznak, részesei a legjobb erkölcsi világrendnek, hogy élvezhetjük a szeretet vallásának minden jóságát. Köszönettel tartozunk a sorsnak s az isteni gondviselésnek, hogy küldötte volt számunkra a Megváltót, hogy megjelent közöttünk ez­előtt kétezer esztendővel a legjobb és leg­nagyobb szellem lelki életünknek irányítójául. Hálából évenként örömünnepet ütink e megjelenésnek emlékére. S mintegy ösztön­szerűséggel örömujjon ;ásba törünk ki kará csony napján. Oh, miért, hogy csak a lélek szabadult fel a zsarnokság hatalma alól? Szabad az érzelem, a gondolat s a hit; fölemelkedhetnek ezek saját hatalmuk szár­nyán egy tisztultabb légkörbe. Jóllehet a lélek kész, de a test erőtelen az emelkedésre. Ám a lélek csüggedetlen szárnyán magasan fönn az egekben jár, De a testet fáradt lábaival földhöz köti, lehúzza a sár. Szüksége van a világnak egy második Megváltóra. Hogy lenne a testi életnek is felszabadi­tója, irányitója, egyenlőséget osztója, igaz­Ságra vezérlője. Mert miért az égbekiáltó hangzavar, — hogy egyiknek párolgó ételt „sürgő csoport, száz szolga hord", a másiknak, mig éhségtől aszalt ajakkal csókolja a feszületet, ri.hátlan test a templom kövezetén dermed halálra? Az emberiségnek szüksége van egy máso­dik megváltóra, aki egyenlőséget hirdessen és igazságot szabjon ne csak a gondolat szabadságának, hanem a test életének is; aki beleszóljon ebbe a rendetlen életbe; aki oda­kiáltson a csúszómászó emberféregnek: Föl a porból renyhe test! Dolgozzatok mindnyá­jan egyenlően s aztán egyetek mindnyájan egyenlően. Az emberek életével párhuzamos a nem­aetek élete. Ha világra jőne egy új karácsonnyal egy lij megváltója a magyarnak! Aki rábírná a a nemzetet, hogy legyen már egyszer ember; hogy keljen fel a porból; s dolgozzék, hogy legyen mit ennie és legyen mivel ruházkodjék. Ha jőne az a megváltó, hogy ezt a föld­höz ragadt, lomha nagy embert a porból fölemelné, fölrázná, vagy fölverné, hogy tö­rülje ki almos szemét; s figyelmeztetné em­ber-voltára, hogy ne irgalomból kérjen a szomszédtól mezítelen testére ruhát, melyet napszámos zsellérig nt kell lerobotolnia, vagy rabszíjra vágott bőrével kell megfizetnie; hanem keljen fel a porból s szőjjon ruhát maga-magínak. Ha megjelennék itt az a megváltó, s meg­magyarázna a magyarnak, hogy a gondolkodni nem tudó lombán csú zó-mászó féreg s a porba omló renyhe test csak arra való, hogy el­tapossák. Akkor fölrázkodnék szégyenében s új életet élne ez a nemzet. Ha születnék egy ilyen megváltója a ma­gyarnak, akkor boldog karácsony-ünnepet ülnénk. Borbély György Iparművészeti iskola. Felhívásunkra a válaszok sorozatát klasszikus példával, D ák Ferencczel kezdjük meg. Fölemlítjük ismétlésül: Arról van szó, hogy vas—zala—somogyi magyar népünk részére fara­gászati iparművészeti iskolát állíttassunk fel Zala­egerszegen. Mert ebben a három magyar megyében kiváló erö van a faragászati művészetre. Fa és fémipari művészetre. Nagjot>b métiékbí a az előbbire. Az iparművészeti iskola megteremtésére előbb kuta­tásokat. tanulmányozásokat kell tennünk. Adato­kat kell szereznünk, hogy vidékenként, közsé­genként, családonként, személyenként milyen mértékben van meg ez az ösi hajlam. Milyen mértékben külsőleg, p!. számra nézve: s milyen fokbau tartalmilag. Fölkérünk mindenkit, tudósítsanak ezekről a található adatokról. Törekvéseinket és kérésünket szíveskedjenek továbbítani a hirlaptársak is. Adatok. IV. Tisztelettel van szerencsém >az iparművé­szeti iskola érdekében* értesíteni, hogy Kerka­szentmiklóson két igen ügyes fa faragó egyén van. Fóka Ignácz földmives és fia Páka Ferenez tanuló, ki igen ügyes doigokat csinált iskolánk részére. Kerkaszentmiklós, 1910 deczember 15. Tisz­telettel Peíntler Géza, kántortanító. — Szíveskedjenek a tudósítók röviden jelezni azt is, hogy az illetők, micsoda fajta szerszámot faragnak legnagyobb kedvvel s a készítményre milyen fajta czifraságot szoktak faragni legjobb kedvvel és buzgalommal. Nincs hazafias kegyelet, nincs nemzeti hála? De van pornográfia, van Nicfe Cartel. — Nem kell a községeknek Zalamegye 48 as története. — Levél a szerkesztőhöz I Preaeál, 1910 deczember 18. Tek Szerkesztő ur! Ha nem is Európaszerte elterjedt lap a Magyar Paizs, levelemre mégis büszkén mutathat, mert a Kárpátoktól-Adríáig olvassak azt. A mint figyelem, olvassák nagyon sokan. Én a Karpátoknak önöktől legmesszebb eső kebeléa olvasom, a magyar határ szélen, a magyar szó véghatárán. Első pillanatban megdöbbent az, a mit belőle olvasok, hogy t. i. még a körjegyzők sem érdeklődnek Zalavármegye 48/49-es történeti leírásának könyve iránt. A másik pillanatban azonban már rögtön esz­mélődöm és nem ütődöm meg a dolgon. Magyarországon ugy áll a világ T. Szerkesztő ur, hogy itt az embereket a német vezeti. Egy darabig haladunk a magunk erejéből, de azután vezettetjük magunkat mint automaták. A magyar­nak nemzeti vezetői ma, sajnos, nincsenek. Nincs Petőfije, nincs Arany Jánosa, nincs Vörösmartija, sem az irodalom, sem a nemzeti irányú művészet terén nincs vezető. A kik vezetnek, azok nem a nemzet véréből táplálkoznak. Szomorú adatokat szolgáltat erre a Budapesti Hírlap deczember 16. vezérczikkelye és a deczember 17. számának 6. oldalán, Pornografikus képek c/.imü czikkely. Nálunk az embereknek ma már nem kell nemzeti hőseinket ismertető könyv. Legyen az bármily érdekfeszítő, de értéktelen, mert nincs benne pikantéria, nincs benne ocsmányság. Pedig ez kell ma nálunk is az embereknek. Nemzeti küzdelmeinkről 1/t óráig nincs türel­mük leírást olvasni, de a pornografikus könyveket napokon át élvezik. Nick Kartell leírásának az egyetemi hallgatók is külön studiumot szentel­nek. Miért kívánja szerkesztő ur, hogy a zalai köz­ségi körjegyzők megrendeljék a megye 48—49 es történetét. Hiszen Arany Jánosnak valószínűleg nem áll e jegyzők nagy része kollégaságban, hanem tisztelet adassék a kivételeknek, nagy része ezeknek is olyan korcs fajzat lehet, mely szellemi táplálékát a Freund Fritz Wiener Ver­lagjának pornografikaí foiditásaiból meríti. A pornografikus képeket pedig ugyancsak a bécsi Mayer ur segítségével kapják. Szebbek előttük ezek az Eulenburg dolgokra emlékeztető Sodomikus leírások és képek, minden hazafias cselekedetet ismertető hős költemény­nél . . . Izgatók és nem drágák . . '. Nemsokára mi is ott leszünk, a hol a némete­ket látjuk, az ó homosecuális pereikkel kapcso­latos leleplezéseknél. Ma ugy áll Magyarországon a világ, hogy írói emberek sem ismerik Magyarország történelme legújabb szakasza szomorú tragédiájának megrázó részleteit. Mind írhatja azokat le a szemtanú, senkinek sem kell. Szomorú példa erre az alábbi czikkely, melyet egy erdélyi lapbói vágtam ki és épen a Magyar Paizs számára tettem félre. A czikkely igy szól: A nagyenyedi vérfürdő Írójának halála. Kolozsvár, szeptember 9. Nyilt levél, Kemény Árpád báróhoz. Kedves barátom ! Nagv szomorúsággal olvastam a B.-H.-b&u, hogy Szilágyi Farkas nagyenyedi ref. lelkész 71 éves korában elhalt. Még nagyobb mértékben szomorított, midőn ma este az Ellenzékből azt olvasom, hogy gyó­gyíthatatlan betegsége miatt, a szegény, testbea megtörött, a szenvedések által lélekben is agyon gyötört lelkipásztor golyóval oltotta ki az életét. Hát ki volt Szilágyi Farkas? A mai kor embere nem tud többet róla, csupán annyit, hogy ref. pap volt. A lapok hozzá teszik, hogy öngyilkos; ezzal el van földelve. Pedig Szilágyi Farkas átélte a nagyenyedi vérfürdőt. Tudják-e mi volt ez ? . . . Dehogy tudja a mai kor gyermeke. Szilágyi Farkas még csak tiz éves gyermek rolt, a mikor 1849 január elején éjnek éjsza­Wlsi számunk 10 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents